Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-12-23 14:18:26
A mindennapok forgatagában oázist jelentenek azok az órák, amikor a kezembe veszem a Népújságot. Olyan családban nőttem fel, ahol az írott szó jelen volt. Már gyermekkoromban kedvenc újságom volt a Cimbora és a hajdani Színházi Élet melléklete, Sicc úr. Így most is van kedvenc újságom, és ez a Népújság, amely most ünnepli megjelenésének 25. évfordulóját. Amikor a szatmári zárdában középiskolás voltam, minden évben megünnepeltük a 100. magyarórát. Belénk oltották a nagy igazságot, hogy nyelvében él a nemzet. Ezt a szellemiséget tartja fenn és sugározza felénk a Népújság minden írása.
Mit jelent nekem, olvasónak ez a napilap?
Először is a napi híreket böngészem át, ahonnan röviden megtudom a megye és az ország-világ eseményeit. Aztán részletesen elolvasom a városunkkal kapcsolatos írásokat, a közéleti és az aktuális problémákat feltáró tudósításokat. Tájékozódom a nagypolitika eseményeiről is, sőt a sportvilág történéseit is átnézem. Hasznosak a különböző hirdetések, reklámok, mert jó tájékoztatást nyújtanak. Sajnos, a naponként megjelenő gyászjelentésekben sok kedves barát nevét olvasom, de hát ezt is tudomásul kell venni.
Kedvenc rovatom a Mezey Sarolta által szerkesztett oldal, Az olvasó írja, mert ebben alkalmam van elmondani gondolataimat, érzéseimet. Minden olvasó számára elérhető fórumot jelent. Olvasva a Népújságot, úgy érzem, hogy nyugdíjas létemre is részt veszek a világ forgásában. És ez jó, megnyugtató érzés.
Több ízben jártam a szerkesztőség irodájában, és mindig azt láttam, hogy az ott dolgozók lázas buzgósággal ülnek a számítógépek előtt, és szerkesztik a különböző írásokat.
Tudom, hogy egy lap megjelenéséig minden írás több munkafázison megy át sok lelkes ember munkája révén. Ezért kívánok minden ott dolgozónak sikert a munkában, örömet, boldogságot egyéni életükben! Az évforduló mindig ünnep. Ilyenkor adni szeretnék valamit. Adom a szívből jövő szép szavakat, melyekkel, úgy gondolom, minden olvasó azonosulni tud.
Radványi Hajnal