A múlt év utolsó napjaiban a pénzügyi tárca vezetője közölte, hogy az e-számlázás működőképes, az online rendszert tesztelték, és másodpercenként háromezer számla feldolgozására képes. Eközben a hírek szerint az országos adóhivatal, az ANAF weboldala többször lefagyott. A szakértők már előre közölték: a rendszer gyakorlatba ültetésének két legfőbb problémája a nem megfelelő számítástechnikai infrastruktúra, illetve a rendszert felügyelő humán erőforrás hiánya. Azonban a tapasztalatok szerint hozzátehetjük: a tájékoztatási kampány sem volt fényes, hiszen tegnap is több kis cég vezetőjével beszélgetve kiderült, még nem tudnak semmit a rendszerről, utána kell nézzenek (valamikor e-mailen is tájékoztatót küldött ki a pénzügy a törvénykezés változásával kapcsolatban). Bár legyünk őszinték, nem valami eddig nem hallott eljárásról van szó, az érdekeltek is tájékozódhattak volna ezernyi online weboldalon. A beküldött adatok biztonsága egy másik kihívás.
A nagy cégek után január 1-től a kisebb cégeknek, engedélyezett fizikai személyeknek (PFA), civil szervezeteknek is elektronikus számlát kell kiállítaniuk, ami bizonyára gondot fog jelenteni a rendszer terheltségét tekintve. Ha abból indulunk ki, hogy eddig is bizonyos nyilatkozatok online továbbítása a határidő napján (a hónap 25-e) problémás volt, ezután kellően nagy adag optimizmus kell ahhoz, hogy azt higgyük, minden olajozottan fog működni. A saját virtuális tér (SPV) létrehozása sem egyszerű, elektronikus aláírással nem rendelkezik minden jogi személy, de még e-mail-címmel sem. A pénzügyi tárca adatai szerint a 700 ezer cégből eddig 137 ezer regisztrálta magát az e-számla-rendszerbe, ez a szám várhatóan megugrik már január első napjaiban.
A két számlázási rendszer júliusig párhuzamosan fut, az év második felétől azonban kizárólag elektronikus változatban fogadják el, a bírság az év második felétől a kiállított számla értékének 15 százalékát is elérheti. A bírságoknál maradva, bizonyára a kormány is tudatában van annak, hogy az e-számla-rendszer működtetése eleinte nem lesz problémamentes. Kegyelmi időt kaptak tehát a jogi személyek, április 1-ig nem büntetnek a pénzügyiek, a tranzakciók jelentésének elmulasztása miatt a bírság ezután 1.000-10.000 lej között mozog, a vállalkozás méretétől függően.
A kormány az elektronikus számlázási rendszer bevezetésével az adócsalást szeretné felszámolni, és legalább 1 milliárd euró bevételre számít. Ami még mindig elmarad attól a 160 milliárd lejtől (mintegy 32 milliárd euró, a GDP 10 százaléka), amennyiről Marcel Ciolacu kormányfő beszélt nem is olyan régen. Az EU-n belül Romániában a legnagyobb az adócsalás mértéke. Az elektronikus számlarendszer jelentős lépés a feketegazdaság kifehérítése felé, ám bőven van még mit tenni.
