Európát bejárt zsiráfok érkeztek a marosvásárhelyi állatkertbe

Csütörtökre virradó éjjel, több mint 2300 km-es út után, öt európai ország fővárosa – Koppenhága, Berlin, Prága, Pozsony és Budapest – érintésével, a Kecskemét–Szeged–Arad–Déva–Torda útvonalon Marosvásárhelyre érkezett két fiatal – egyik két-, a másik hároméves – recészsiráf-tehén, Pumpkin (Sütőtök) és Kamala. 

A zsiráfokat az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) európai fajmegmentési programja (EEP) révén telepítették át a svédországi kolmårdeni állatkertből. A marosvásárhelyi állatkert igazgatósága a turisztikai idény előtt, tavasszal szerette volna elhozatni az állatokat, azonban csak különleges járművekkel lehet szállítani őket, Európában csupán három szállítócég rendelkezik a szállításukra alkalmas konténerekkel, így előre egyeztetni kellett az időpontot. Ezért csak most kerülhetett sor az ide szállításukra. 

Mindemellett szakértelmet és odafigyelést igényel a magas állat szállítása. A jármű konténerét hidak, út fölötti átjárók előtt le lehet engedni úgy, hogy az állat ne sérüljön meg, majd visszaállítható a zsiráf számára kényelmesebb pozícióba. Arra is oda kell figyelni, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az utazás, hiszen a rázós út megsebezheti az állatot. 

A szállítmányt a városba a marosvásárhelyi állatkert alkalmazottai és a helyi rendőrség is elkísérte. Korábban berendezték, a fogadásukra alkalmassá tették a belső és a külső kifutót. Rövidebb alkalmazkodási időszak után engedik a külső kifutóba az új lakókat. Még több zsiráf áttelepítését helyezték kilátásba, miután itt számukra megfelelő körülményeket tudnak teremteni. Romániában csak a marosvásárhelyi állatkertben lehet zsiráfot látni. 

A recés zsiráf a zsiráfok alfajai közül a legnagyobb. A bikák elérhetik az 5,5 méteres magasságot, a tehenek valamivel kisebbek. Abban különböznek a más alfajú társaiktól, hogy a bőrükön levő nagyobb barna foltok között vékony fehér csíkok vannak, míg a többieknél a szőlőlevélmintához hasonló vagy a sötétbarna foltok között különleges alakzatú, elnyúló vastagabb fehér csíkok láthatók – tájékoztatott Szántó János, a marosvásárhelyi állatkert igazgatója. 

Mint ismeretes, a zsiráf (Giraffa camelopardalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott a magyarba a késő középkorban. A tudósok a zsiráf kilenc alfaját különböztetik meg: az angolait, (Giraffa camelopardalis angolensis), a szudánit (Giraffa camelopardalis antiquorum), a núbiait (Giraffa camelopardalis camelopardalis), a fokföldit (Giraffa camelopardalis giraffa), a csádit (Giraffa camelopardalis peralta), a recést (Giraffa camelopardalis reticulata), a Rothschild-zsiráfot (Giraffa camelopardalis rothschildi), a Thornicroft-zsiráfot (Giraffa camelopardalis thornicrofti) és a maszáj zsiráfot. A zsiráfok eredetileg egész Afrikában megtalálhatóak voltak, manapság a Szaharától délre fekvő területeken élnek. Elterjedési területük mára elszigetelt foltokra esett szét. A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvcsúcsa akár 5,7 méter magasan is lehet, marmagasságuk eléri a 3,3 métert. Mindez a rendkívül hosszú (2,4 méteres), de a többi emlőshöz hasonlóan csupán 7 csigolyából álló nyakának és hosszú lábainak köszönhető. Fara látványosan alacsonyabb a marjánál; a vérszívók elleni legyezőként használt, fekete pamacsban végződő farka 76–101 centiméteres. Nyelve is rendkívül hosszú, mintegy 45 cm: vele a zsiráf ügyesen ragadja meg és tépi le a magasban lévő falatokat. A recészsiráf-bika különlegessége, hogy három szarva van. 

Nappal a hűvösebb reggeli és esti órákban aktívabb, ilyenkor táplálkozik és iszik, éjszaka többnyire állva, fejét mindig az egyik hátsó lábán nyugtatva alszik. A kérődző állatok csoportjába tartozik. A fák leveleit, virágait és terméseit egyaránt megeszi, az ásványi anyagokért olykor némi földet is. Állatkerti körülmények között lombot, szénát, zöldségeket és granulált tápot fogyaszt. Egy ereje teljében levő bika naponta akár 66 kilogramm zöldtakarmányt is megehet. Ritkán isznak, mert ilyenkor meglehetősen védtelenek, hiszen ezt szétterpesztett lábbal teszik. 

A zsiráfok az esős évszakban párzanak, vemhességi időszakuk igen hosszú, 15 hónap (a szarvasmarháé 9, az elefánté a legtöbb: 22 hónap). A száraz időszakban, május–augusztus között szülik meg borjaikat. A kis zsiráf 15 perc múlva képes felállni. Azonban igazán önállóvá csak másfél év után válik. Ezért az európai áttelepítési programban is meg kellett várni, míg a borjak anyjuktól eltávolíthatókká váltak. Élettartamuk a vadonban 10–15, fogságban 20–25 év.

Társas állatok, többnyire csordákban, kisebb csapatokban élnek, azonban a magányos állatok sem ritkák a szabadban, csendesnek tűnnek, mert többnyire infrahangokkal kommunikálnak. Bár még láthatóak az afrikai szavannákon, elsősorban az orvvadászat miatt 2016-ban bekerültek a fenyegetett fajok közé.