Európa a miénk?

• 2013-08-20 16:33:31

• Mózes Edith

Augusztus 18-án, vasárnap délután a székelyszentistváni közösségi ház adott helyet az európai polgári kezdeményezésről szóló konferenciának, amelyen három magyar szervezet képviselője mutatták be szervezetük kezdeményezését.

Augusztus 18-án, vasárnap délután a székelyszentistváni közösségi ház adott helyet az európai polgári kezdeményezésről szóló konferenciának, amelyen három magyar szervezet képviselője – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke – mutatták be szervezetük kezdeményezését.

Az előadásokat megelőzően Menyhárt István, az erdőszentgyörgyi európai tájékoztató iroda programfelelőse az európai polgári kezdeményezés útmutatóját ismertette.

Aggasztóak a vásárhelyi bonyodalmak

Vincze Lóránt elmondta, az RMDSZ kezdeményezését a FUEN égisze alatt tették le az Európai Bizottságnál. Jelenleg várják az EB válaszát, amit szeptember 16-ig meg kell kapniuk. – Sokan megkérdik tőlem, mire számítok. Erre azt mondom, nem vagyok sem optimista, sem pesszimista, realista vagyok. Látnunk kellett, hogy két kezdeményezést elutasítottak ebben a témában: a Székely Nemzeti Tanácsét a polgári kezdeményezés irodája, az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezését a közönségtájékoztató iroda válaszolta meg. Gyakorlatilag mind a kettő azt tartalmazza, hogy a kisebbségi jogok nem európai uniós kompetencia. A mi kezdeményezésünkben is fellelhető az európai kisebbségi jogok témaköre, hiszen bárhogy nézzük, erről szól. Igaz, olyan politikák mentén, amelyek egyértelműen kapcsolhatók meglévő európai uniós politikákhoz, intézkedésekhez.

Értékelte, hogy sikerült már nemzeti partnerséget létrehozni az RMDSZ kezdeményezése köré, annak ellenére, hogy még nem tudják a bizottság válaszát. – Jelzések érkeztek Magyarországról – elsőként a Magyar Szocialista Párt tett felajánlást, azután Orbán Viktor is azt nyilatkozta, hogy amennyiben a bizottság elfogadja a FUEN égisze alatt megvalósított RMDSZ-kezdeményezést, akkor azt támogatni tudja a magyar kormány is – illetve itt, Erdélyben is úgy látom, hogy ebben a témában megvalósítottuk a nemzeti partnerséget, és ez biztosan több, mint a nemzeti minimum, amit előkészíteni próbálnak egyes politikusok.

A FUEN alelnökeként hívta fel a figyelmet, hogy Maros megyében is sok olyan téma van, amely a kisebbségi jogokhoz tartozik. – Ismerve az elmúlt időszak fejleményeit, iskolák névadása, a Kultúrpalota termeinek elnevezése, a Vásárhelyi forgatag körüli bonyodalmak, ezek azt hiszem, aggasztóak. Európai kisebbségjogi szemmel nézve is aggasztóak. A vásárhelyi magyar közösség jogairól olyan szinten beszélünk ma, 2013-ban, ahogy a '90-es évek végén kellett volna, amikor a közigazgatási törvényt elfogadták, az alkalmazásának az lett volna a megfelelő időszaka. Ehhez képest mintha időutazásban lennénk, a magyar közösség nyelvhasználati jogairól most folytatunk parázs vitát, amikor a kisebbségi jogok egy másik szintjéről kellene már beszélni. Azt hiszem, nem nézheti tétlenül a magyar közösség, ami Maros megyében és Marosvásárhelyen történik, de külföldön is minden eszközt fel kell használnunk arra, hogy ismertessük az itteni helyzetet, és majd nyomásgyakorlást próbáljunk elérni. Ennek érdekében szeptember közepén a FUEN elnöke, és néhány kollégám az igazgatótanácsból Marosvásárhelyre jönnek a Bernády-konferencia kapcsán, és azt tervezzük, hogy találkozunk a városvezetéssel, a közösség vezetőivel, az RMDSZ elnökével, a megyei elnökkel, és hangsúlyosan próbáljuk felhívni a Maros megyei helyzetre a figyelmet.

Népszerűsíteni kell ezt a témát

Zakariás Zoltán arról beszélt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a kezdeményezését márciusban nyújtotta be egy előzetes normakontrollra az Európai Bizottság jogi osztályához, amire 78 nap után válaszoltak: – Egy olyan választ kaptunk, hogy az Európai Unió nem jogosult ebben a témában törvénykezést kiíratni. Arra hivatkoztak, hogy a nemzetiségi, a kisebbségi jogok, az autonómiák kérdése a tagállamok kompetenciájába tartozik, az uniónak csak jogalkotási kompetenciája van ebben. Ilyenformán mi jelen pillanatban az eredeti elképzelésünket, a kezdeményezést, nem adtuk be iktatásra, hanem a Kárpát-medencei Autonómiatanácsban minden résztvevő megegyezett abban, hogy ha már nem sikerült egy egységes kezdeményezést összeállítani, akkor mindenki elindul a saját kezdeményezésével, és amelyik továbbjut, azt a többiek támogatni fogják.

Azóta azonban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését is elutasította az Európai Bizottság. Az már egy szabályos iktatási procedúrán ment keresztül, és most, miután a FUEN is beadta a kezdeményezését, arra várjuk a választ.

Mi nyilván drukkolunk, hogy átmenjenek: pár nappal a brixeni FUEN-kongresszus előtt kaptuk meg a jogi osztály véleményét, amit Szilágyi Zsolt alelnök társam a brixeni kongresszuson át is adott a FUEN elnökének, hogy amennyiben sikerül felhasználni a szöveg jobbítására vagy a kidolgozás véglegesítésében, akkor tegyék azt. Valószínűleg fel is használták, reméljük, hogy ez jobbítást hozott, és reméljük, hogy átmegy.

A fórumon elmondta, örül annak, hogy három héten belül immár harmadszor kerül szóba az európai polgári kezdeményezés. – A tusványosi nyári táborban is volt előadás ezzel kapcsolatban, majd a múlt vasárnap az EMI-táborban is elhangzott egy előadás erről a témáról, és most itt, Makfalván ismét erről beszélünk. Egyértelmű, hogy népszerűsíteni kell az emberek körében ezt a témát, tudniillik, hogy ha valamelyik kezdeményezés átmegy az Európai Bizottság szűrőjén, és elindul az aláírásgyűjtés, akkor minél szélesebb körben ismert kell legyen a kezdeményezésnek a lényege, a célja azért, hogy az egymillió aláírást sikerüljön összegyűjteni.

Az SZNT az unió bíróságához fordul

Izsák Balázs kijelentette: – Tekintettel arra, hogy egy hónappal korábban adta be az SZNT a saját kezdeményezését, erre kaptuk meg a bejegyzés elutasítására vonatkozó választ, szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy be fogják-e jegyezni. Ugyanis a mi kezdeményezésünket, amely a kohéziós politikára vonatkozik, teljes mértékben félreértette a bizottság. A válaszban van egy olyan mondat, hogy a kisebbségek helyzetének a javítása nem erősíti a társadalmi, gazdasági kohéziót. Holott a kezdeményezésünkben szó sem volt a kisebbségek helyzetének a javításáról.

Az elnök szerint azt kérték, hogy az Európai Bizottság kezelje kiemelten a kohéziós politikája során azokat a régiókat, amelyeket nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Példának az Európai Unióról szóló szerződés 174. cikkét említette, amely felsorol egynéhány olyan régiótípust, amelyet az EU kiemelt figyelemmel kezel a kohéziós politikájában. Ilyenek a határon átnyúló régiók, a szigeti, a hegyvidéki, az északi régiók. – Ezeket a „mint például” kifejezéssel vezeti fel. A nyelv és a kultúra a társadalmi, területi, gazdasági kohéziónak egy meghatározó, fontos tényezője. Ha egy régió kulturális szempontból sziget, akkor pont úgy megérdemli az Európai Unió kiemelt figyelmét, mint egy olyan régió, amely földrajzi értelemben tekinthető szigetnek. És erre még azt válaszolta nekünk a bejegyzést elutasító határozat indoklásában, hogy a 174. cikkben a felsorolás teljes, kimerítő. Tehát úgy néz ki, hogy aki ezt az elutasítást megfogalmazta, nem vette magának a fáradtságot, hogy elolvassa a 174. cikket, mert akkor észreveszi, hogy benne van ez a két szó, hogy „mint például”, ami pontosan annak az ellenkezője, annak a tagadása, hogy kimerítő.

A jogorvoslati eljárás két megoldást kínál: egyfelől az Európai Unió bíróságához lehet fordulni egy keresettel, a másik az európai ombudsman, amely megvizsgálja a szerződésekben a hatásköröket. – Mi az EU bírósága mellett döntöttünk, ugyanis az ombudsman egy jelentést készít, amelyet elküld az Európai Parlamentnek, aminek nincs kötelező érvényű következménye. A bíróságon viszont elmondhatjuk az érveinket és kérni tudjuk, hogy érvénytelenítsék az elutasító határozatot, és kötelezzék az Európai Bizottságot a kezdeményezésünk bejegyzésére. Erre két hónap áll rendelkezésünkre, szeptember 26-ig be kell nyújtani a kezdeményezést, illetve a keresetet.