2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

EU-költségvetés

  • 2012-11-06 15:39:32

  • MTI

Célegyenesbe fordult az Európai Unió 2014–20 közötti költségvetéséről folyó diplomáciai alkudozás: a múlt héten csaknem minden tagállam elutasította a ciprusi EU-elnökség javaslatát, amely 50 milliárd euróval csökkentette volna az Európai Bizottság által indítványozott 1033 milliárd eurós büdzsét.

Célegyenesbe fordult az Európai Unió 2014–20 közötti költségvetéséről folyó diplomáciai alkudozás: a múlt héten csaknem minden tagállam elutasította a ciprusi EU-elnökség javaslatát, amely 50 milliárd euróval csökkentette volna az Európai Bizottság által indítványozott 1033 milliárd eurós büdzsét. Az elutasító szavazatok mögött azonban eltérő indítékok húzódnak meg – írta a bécsi Die Presse.

Több olyan állam, amely nettó befizetője a büdzsének (azaz több pénzt fizet be a közös kasszába, mint amennyit onnan visszakap), kevésnek találja a ciprusi „húzást”. A svéd Európa-ügyi miniszter szerint 150-200 milliárddal kellene lefaragni a tervszámot. „Az 50 milliárdos csökkentés alapján nem lesz lehetséges a megegyezés a költségvetésről” – hangoztatta Birgitta Ohlsson. A bécsi külügyminisztérium államtitkára, Reinhold Lopatka is „határozottan kevésnek” találja a ciprusi javaslatban szereplő csökkentés mértékét. A kelet-közép-európai tagállamok viszont ellenzik a büdzsé lefaragását.

Az 50 milliárd eurós csökkentésen belül 12,5 milliárddal kevesebb jutna az elmaradt régiók felzárkóztatását célzó kohéziós alapoknak, 11 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodna a Connecting Europe nevű, az infrastruktúra és a közlekedési útvonalak javítását szolgáló új projekt, és 6 milliárd euróval faragnák le a gazdáknak fizetett közvetlen szubvenciók összegét.

Különleges vonása az uniós költségvetésnek, hogy különbséget tesz kifizetés és kötelezettségvállalás között. Az előbbi azt szabja meg, hogy az adott évben mennyi pénzt adhat ki az EU. Az utóbbi azt mutatja, milyen ígéreteket tehet az EU egy adott évben több éves projektekre, illetve olyan tervekre, amelyeket csak később kell megvalósítani, illetve kifizetni.

A bizottság nyáron elfogadott javaslata 1033 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tartalmaz a 2014-20 közötti időszakra. Ez 1,08 százalékát teszi ki a tagállamok összevont GDP-jének. Ezen belül a bizottság 988 milliárd euróra (a GDP 1,03 százalékára) akarja korlátozni a kifizetések összegét. Az előző költségvetési időszakkal (2007-13) összehasonlítva mindkét mutató csak minimális mértékben emelkedne. 2013 végéig az EU 1002,5 milliárd euró értékben vállalhat kötelezettségeket. A büdzsé mértékének csökkentése érdekében a bizottság trükkhöz folyamodott: a különböző segélyalapok és kutatási projektek számára előirányzott 60 milliárd eurót kivonta a költségvetésből.

Az EU agrárországai – Franciaország, Írország, Spanyolország – vehemensen ellenzik a mezőgazdasági kiadások lefaragását. A „kohézió barátai” nevű csoportban tömörülő államok 15 tagú csoportja (ide tartozik a kelet-közép-európai országok mellett Belgium, Luxemburg és Spanyolország is) viszont a strukturális alapok megnyirbálása ellen tiltakozik. Ráadásul elutasítják az Európai Bizottság javaslatának (1033 milliárd euró) bármilyen csekély mértékű csökkentését. A csoport összetartását nehezíti, hogy a bizottság le akarja faragni a görögöknek, íreknek és magyaroknak juttatott strukturális támogatást, míg például Spanyolországnak és Romániának jóval több pénzt juttatna – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A németek – a legnagyobb súlyú nettó befizetők – az összesített GDP 1 százalékában, azaz 960 milliárd euróban akarják korlátozni az uniós kötelezettségvállalások összegét. Fennen hangoztatják, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az uniónak is takarékoskodnia kell. A britek célja a büdzsé mértékének befagyasztása a jelenlegi szinten. London akarata szerint a kötelezettségvállalások összege nem sokkal haladhatja meg a 900 milliárd eurót.

Első ízben kap szerepet a költségvetési tárgyalásokon az Európai Parlament: a büdzsé elfogadásához szükség lesz az EP jóváhagyására is. A képviselők ellenzik az Európai Bizottság javaslatának csökkentését, és pártolják a növekedést célzó uniós politika célirányos támogatását. Szívesen vennék, ha a bizottságnak több saját forrás állna a rendelkezésére – például hozzáférhetne a tagállamok bizonyos adóbevételeihez, nevezetesen az áfabevételek egy meghatározott százalékához. A németek és több más tagállam ezt határozottan ellenzi, így a forrásbővítés kilátásai meglehetősen halványak.

Bár ezúttal az EP is „labdába rúg” a büdzsé alakításakor, a gyakorlatban nem sok esélye van arra, hogy módosításokat eszközöljön egy olyan költségvetésen, amelyben a nemzeti kormányok már megállapodtak. Az pedig, hogy kész volna megtorpedózni a tárgyalásokat, valószínűtlennek tűnik – vélte a FAZ.

Amennyiben november végéig nem sikerül egyezségre jutni a költségvetés keretszámairól, akkor az állam- és kormányfők 2013-ban újabb kísérletet tehetnek erre. Ez azzal a hátránnyal járna, hogy az egyes programokat – például a különböző strukturális alapokat – nem lehetne időben előkészíteni. Ha egyáltalán nem születik megállapodás a büdzséről, akkor – a lisszaboni szerződés értelmében – az előző költségvetési időszak utolsó évének (tehát 2013-nak) a számait kell alapul venni. Ebből kiindulva a „kohézió barátai” azzal érvelnek, hogy senki sem kényszerítheti őket olyan kompromisszumra, amelynek révén rosszabbul járnak, mint korábban. Figyelmen kívül hagyják viszont, hogy például a strukturális alapokra vonatkozó új előírás hiányában semminemű kiadással nem számolhatnak – ráadásul egy ilyen előírást a nettó befizetők megtorpedózhatnak.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató