Hírügynökségi jelentések szerint a következő időszakban zászlós felvonulásokat szervez Székelyföldön a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR).
Hírügynökségi jelentések szerint a következő időszakban zászlós felvonulásokat szervez Székelyföldön a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR). A szervezet egyben felszólítja a kormányt is, hogy beruházásokkal támogassa „a megszűnés határán álló” Hargita és Kovászna megyei román közösséget. A szervezet elnöke szerint ugyanis a székelyföldi román közösség „5-10 éven belül felszámolódik”, ha az állam nem támogatja különböző gazdasági beruházásokkal a fennmaradását.
Azt is tudni véli, és ennek a meggyőződésének hangot is ad, hogy a székelyföldi magyar közösségnek tulajdonképpen nem is az autonómia a célja, hanem „a függetlenség kivívása a katalán modell alapján”. Ezt a kijelentését Kelemen Hunor és Orbán Viktor állítólagos nyilatkozataira alapozza, holott köztudott, hogy az RMDSZ elnöke több alkalommal határozottan elutasította a székelyföldi törekvések párhuzamba állítását a katalánok függetlenedési szándékával, a magyar kormányfő pedig „spanyol belügynek” nevezte a katalóniai népszavazást.
A CNMR elnökének nagy fájdalma, hogy a magyar közösség vezetői nem ismerik el ünnepnek december elsejét. Ezért „kénytelen”
ellenlépésként trikolóros felvonulásokat szervezni Székelyföldön. „A CNMR több száz tagja fog a trikolórral menetelni Hargita és Kovászna megyében, a lehető legbékésebben. Így akarjuk jelezni, hogy ez a régió Romániához tartozik, és így akarjuk jelezni a politikusoknak, hogy figyeljenek jobban oda a térségre. Elmegyünk hát Székelyföldre, ott maradunk, sétálgatunk, eszünk, iszunk… Jelezni akarjuk az ott élő románoknak, hogy nincsenek egyedül” – jelentette ki. Zászlós felvonulásokat már az idén is terveznek, amelyeket jövőre, az egyesülés centenáriumának évében többször megismételnek.
A CNMR elnöke egyébként nemcsak a civil szervezeteiről közismert, hanem inkább az egyik kereskedelmi tévé műsorvezetőjeként. Ő az, aki vehemensen követelte, hogy vonják meg Kelemen Hunor állampolgárságát, mert azt mondta, hogy december elsején nincs a magyarságnak ünnepelnivalója.
Pár héttel ezelőtt pedig láthattuk, ahogy az ujját rázva tajtékzott a tévében, hogy „amíg én élek”, ebben az országban nem lesz autonómia. Most pedig azzal ijesztgetné a székelyeket, hogy zászlós felvonulásokkal, erődemonstrációt felmutatva fog „enni, inni, sétálgatni” a tömbmagyarságban.
De ez az illető, aki jövőre „Európa legnagyobb zászlóját” akarja felvonni Bukarestben, addig is legalább tízezerre növelné a tartalékos katonák számát.
Ezek a legutóbbi fejlemények. Csak azt nem érti, hogy akárhogy fenyegetőzik, akármekkora zászlókat lobogtat, a nagy egyesülés centenáriuma az erdélyi magyaroknak soha nem fogja azt jelenteni, amit a románoknak.
Nem egyedi eset a nacionalista fellángolás a centenárium kapcsán. És a jelek szerint senki sem próbálja pozitív tartalommal megtölteni. Ha azonban az ünnepség csupán tartalom nélküli forma marad továbbra is, akkor a következő esztendő óhatatlanul a magyarokról fog szólni. És kétség nem fér hozzá, nem a leghízelgőbb, hanem a hírhedt HarKov-stílusban.
