Megjelent a Korunk szeptemberi száma
A második világháború utolsó évében, 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a tengelyhatalmak szövetségéből, és az ekkor már román területen előrenyomuló szovjet csapatokkal a korábbi német szövetségesek ellen fordult. Innentől fogva idő kérdése volt, hogy az 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdély mikor lesz hadszíntér. Mi történt 1944 őszén a Keleti-
Kárpátokban? Miért volt szükség preventív offenzívára Torda térségében? Milyen atrocitások érték a civil lakosságot a frontátvonulás idején? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Korunk szeptemberi lapszáma, amely az erdélyi történelemnek ezt a hektikus időszakát mutatja be a három nagy tömbben.
A tartalomból: Romsics Ignác: Versenyfutás Erdélyért; Szabó József János: A Hunyadi-állás és az Árpád-vonal; Illésfalvi Péter: A tordai csata egy kevéssé ismert epizódja: Az 1. hegyi tábori pótdandár harcai a Gyalui-havasokban; Ravasz István: A székelyföldi hadműveletek 1944-ben; Kovács Szabolcs: „Kár volt ezt csinálni, mert a románok majd a helyi magyarokon fogják ezt megbosszulni”. Etnikai konfliktusok Nagysármáson 1944 őszén; Főcze János: Frontátvonulás és az újabb „román világ” kezdetei Szépvízen (1944–1945); Murádin János Kristóf: Félárnyékban rekedt tragédiánk. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása 1944-ben; Lakatos Artur Lóránd: A magyar nyelvű felsőoktatás túlélése Kolozsváron (1944–1945); Jegyzőkönyv a Maniu-gárda 1944. szeptember 26-i szárazajtai gyilkosságáról; Csibi László: Kibeszéletlen történetek: a „kis magyar világ” a filmes emlékezetben.
