Pénteken, Szent Miklós napján, nem elsősorban a Mikulás járástól volt hangos az ország, hanem attól, hogy az utolsó pillanatban az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnöki választás első fordulóját. Ez azt jelenti, hogy egyrészt vasárnap, december 8-án, nem lesz szavazás, másrészt kezdődik minden elölről, csak azt nem lehet még tudni, hogy mikor. Az államelnöki választást a kormány kell kiírja, de ehhez elsősorban létre kell jöjjön az új parlament, meg kell szülessen a tényleges koalíció és fel kell álljon az új kormány, hogy ki tudják írni az államelnöki választásokat. Sajtóértesülések szerint jövő márciusban tarthatják meg az államfő választásokat. Ugyanakkor az alkotmány azt is kimondja, hogy egy személy kétszer lehet államelnök, egy mandátum pedig 5 évet tart, viszont addig marad hivatalban az államelnök, ameddig utódja le nem teszi az esküt. Erre maga Klaus Iohannis hívta fel a figyelmet tegnap délután rendkívüli sajtótájékoztatóján, amikor azt is elmondta, hogy addig marad ő az elnök, ameddig utódja le nem teszi az esküt. Vagyis Iohannis, aki semmilyen tisztséget nem tudott magának megszerezni (EU külképviselő, Bizottsági elnök, NATO főtitkár) még egy kicsit marad az ország elnöke és ennek lehet most egy kicsit örvendeni is lehet.
Pénteki sajtótájékoztatóján az államelnök azt is hangsúlyozta, hogy a demokrácia helyreállítása érdekében mindenkinek a kötelessége együttműködni, erre hivatkozva is kérte a politikai szereplőket, hogy kerüljék a pánikkeltést.
Az Alkotmánybíróság döntése, amely érvénytelenítette az első fordulót annak az eredménye, hogy Iohannis feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) múlt heti ülésének dokumentumait, amelyekből kiderült, hogy furcsa jelzéseket kaptak a titkosszolgálatoktól, ezeket kivizsgálták és kiderült, hogy az egyik jelölt illegális kampányt folytatott, amelyet egy külföldi állam – feltehetőleg Oroszország – támogatott. Az említett „egyik jelölt” Călin Georgescut jelenti, aki saját bevallása szerint semmit nem költött a kampányára, ehhez képest már több, mint egy millió eurós kampányköltségre derült fény. Ellene tegnap a szervezet bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is eljárást indított a kampánya miatt. Az ügyészek jelen állás szerint csak a gyanúnak a megalapozottságát vizsgálják, hogy a független jelölt kampánya során történt-e informatikai bűncselekmény. A Legfelsőbb Védelmi Tanács november 28-i ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu független jelölt TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja, tájékoztatott a Marosvásárhelyi Rádió.
Az Alkotmánybíróság döntése után Călin Georgescu kijelentette, hogy a román állam fogta és lábbal tiporta a demokráciát. Georgescu egyenesen államcsínynek nevezte a döntését. A kampányköltségéről és az orosz befolyásról már nem ejtett szót videóüzenetében. De George Simion a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pártelnöke is puccsot emleget.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, is megszólalt tegnap délután és kijelentette, hogy tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését az államelnöki választás első fordulójának törlése tekintetében, ugyanakkor Kelemen Hunor szerint meg kell találni azokat a személyeket, akik miatt ide jutott az ország. Az RMDSZ elnöke azt is kiemelte, hogy az állami hivatalok és intézmények részéről teljes transzparenciára van szükség az ügy kapcsán, ellenkező esetben az állampolgárok bizalma olyan szinten megfog rendülni az állami intézményekbe, hogy azt nem lehet majd visszaállítani, ez pedig hatalmas kockázattal jár. Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy az új parlament december 19-20-a körül alakulhat meg, ezt követően minél hamarabb kormánya kell legyen az országnak. Ezen intézmények nélkül pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország, ezt kell elkerülni, mert ez senkinek nem lehet az érdeke, nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
Szombaton az Alkotmánybíróság közzétette az első forduló eltörlésére vonatkozó indoklását is. Ebben beszámolnak arról, hogy az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült. A taláros testület megállapította, hogy az elnökválasztási folyamat összes szakaszát választási törvények megsértése és számos szabálytalanság jellemezte, ezek pedig torzították a versenyt, korlátozták a választás szabadságát és a kampány átláthatóságát, valamint tisztaságát, továbbá figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat is. A bírák szerint a választás szabadsága sérült azért, mert a választókat félretájékoztatták a kampányban. A közzétett indoklás pedig arról is szól, hogy Călin Georgescu független jelölt népszerűsítése a romániai választási törvény megkerülésével történt és a közösségi média-platformok algoritmusainak manipulálásával folytatott agresszív reklámkampány zajlott. A jelölt népszerűsítésére vonatkozó tartalmak nem választási hirdetésként jelentek meg, ami szintén manipulálta a szavazatokat.
Călin Georgescu megsértette az elnökválasztási kampány finanszírozására vonatkozó törvényes rendelkezéseket, mert elhallgatta kampánykiadásait, áll az indoklásban. A taláros testület arra is emlékeztet, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács november 28-i ülésén ismertetett jelentésében a SRI megállapította, hogy Călin Georgescu TikTok-kampányát Bogdan Peşchir pénzelte, és egymillió euróba került. Eszerint Bogdan Peşchi október 24. és november 24. között 381 ezer dollárt fizetett ki a Călin Georgescu népszerűsítésében részt vevő TikTok-felhasználóknak, a választási kampány után is. Az influenszerek meggyőzésének egyik módszere az volt, hogy egy – a SRI által meg nem nevezett – dél-afrikai cég e-mailben megkereste őket, és 1000 eurót ajánlott nekik egy általuk készített videó terjesztéséért, olvasható a Marosvásárhelyi Rádió honlapján is.
Az Alkotmánybíróság továbbá kiemeli, hogy a választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy az összes forrásból – így az internetről is – pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról. Azt is hangsúlyozták, hogy a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközéve is válhat, különösen abban az esetben, hogyha leplezni próbáljak a politikai jellegét, vagy az Európai Unión kívüli forrásokból finanszírozzák. Az indoklásban azt is nyomatékosítják, hogy az államnak kötelessége megakadályozni a választási folyamatba történőm indokolatlan beavatkozást. Az Alkotmánybíróság szerint az elnökválasztás kapcsán felmerült legnagyobb rendellenességek a szavazás manipulálása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség torzítása a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia átláthatatlan és a választási törvényeket sértő felhasználásával, valamint a választási kampány bejelentetlen forrásokból történő finanszírozása.
Kelemen Hunor tegnap a Maszolnak adott interjújában arról is beszélt, hogy három lehetőség van a kormánykoalíció alkotásra és bármelyik forgatókönyv is érvényesül a tagok meg kell tudjanak egyezni arról, hogy egy államelnök-jelöltjük legyen. A koalíció szempontjából az egyik forgatókönyv egy nagyon széles kormánykoalícióra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy akik a parlamenti többségről elvi megállapodást aláírtak azok mind bekerülnek a kormányba. Egy másik forgatókönyv a PSD-PNL-USR kormány, de ezt az RMDSZ elnöke nem tartja valószínűnek, a harmadik forgatókönyv pedig a PSD-PNL-RMDSZ, az USR nélkül, ennek is van egy szűk többsége a képviselőházban és a szenátusban is. Utóbbi egy törékeny koalíció lenne, viszont itt az RMDSZ lehetne a mérleg nyelve, ami mindenképpen előnyt, jobb alkupozíciót jelent. Amennyiben pedig az eredeti, első forgatókönyv, érvényesül, vagyis a négypárti koalíció, a kisebbségi képviselőkkel karöltve akkor máris adódik az első probléma, legalábbis az RMDSZ elnök azon megállapításában, hogy a kormánypártoknak egy jelöltje legyen: Elena Lasconi már bejelentette, hogy ismét indulni fog, ami nem is meglepő, hiszen az érvénytelenített választás szavazatai alapján bejutott a második fordulóba, ugyanakkor kevés annak az esélye, hogy a legnagyobb parlamenti párt, a PSD, ne akarjon jelöltet állítani, akár Marcel Ciolacut, akár mást. Tehát ha figyelembe veszik az RMDSZ elnökének – amúgy nagyon is helyén való – megállapítását, akkor a négypárti koalícióra kevés az esély. De természetesen a jelöltállításig még sok tárgyalás van és most a kormányalakításon van a hangsúly, csak utána fog terítékre kerülni az államelnök választás kérdése.
A teljes kép érdekében hozzá kell tenni, hogy eddig Romániában egyszer sem érvénytelenített államelnöki választást az Alkotmánybíróság, viszont a Föld más országaiban volt erre példa Ukrajnában 2004-ben, a narancsos forradalom idején, Ausztriában 2016-ban, vagy a Maldív-szigeteken 2013-ban. Ugyanakkor Romániában precedens nélküli a helyzet és ha a politikai szereplők nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az állampolgárok visszanyerjék a bizalmukat az állami intézmények irányába akkor még inkább káoszba fordul át az ország és még inkább mélyülni fognak az árkok a táborok között. Ha mindez nem lenne elég a REPER és a DREPT a parlamenti választások érvénytelenítését kérte, de ezt a Központi Választási Iroda elutasította, mivel a kérelem elévült, ugyanis az érvénytelenítésre vonatkozó kérelmet csak olyan politikai alakulat nyújthat be, aki részt vett a választásokon és erre a szavazás befejezésétől számított 40 órán belül van lehetőségük, ebből a két, küszöböt nem elérő párt, kicsúszott. Vagyis a parlamenti választások eredménye biztosnak számít.
A Călin Georgescu elleni eljárás fejleményeiről folyamatosan tájékoztatni fogjuk olvasóinkat, ahogyan arról is, hogy mi lesz azon személyekkel, akiknél elkezdőtek a házkutatások, mert különböző közösségi médiaplatformokon bűncselekmények elkövetésére, személyek elleni erőszakra és gyűlöletre uszítottak. A rendőrök szombat reggel három helyszínen vizsgálódtak, célpontjuk Bogdan Peșchir, aki egymillió euróval finanszírozta Călin Georgescu kampányát a TikTok-on – közölték igazságügyi források.
