Értékbomlasztók

Ma egy éve mészárolta le a Charlie Hebdo szatirikus hetilap 12 munkatársát egy szélsőséges iszlamista nézeteket valló testvérpár. Az eset soha nem tapasztalt nemzetközi tiltakozó összefogást váltott ki. Megdöbbent polgárok, politikusok ítélték el a sajtó- és véleményszabadság elleni merényletet. Én is Charlie vagyok, mindannyian Charlie-k vagyunk, nem győzhet a terrorizmus – írtam akkori jegyzetemben. Nem csak én hittem közös értékeink megvédésének szükségességében. Ma már nem vagyunk ennyire bizakodóak. Eltelt egy év, és a reszkető Európában erős törésvonalak sáncolják a merkeles hitvallókat a nemzetféltő kapuzáróktól. A menekültáradat, a gazdasági bevándorlók ostroma, a migránsfolyam arra késztet bennünket, hogy átértelmezzük európainak vallott értékrendünket. Ami nincs is. Minden közösséget más írott és íratlan szabályok vezérelnek. Itt van például a Charlie Hebdo évfordulós lapszámának a címlapja. Egy gépfegyvert viselő, vérfoltos ruhájú istent ábrázol, mellette a következő felirat: a gyilkos még mindig szökésben. Az egymillió példányban nyomtatott hetilap lehet, hogy a több mint kétszáz éves laicitás hagyományain nevelkedett franciáknál a szólásszabadság védett kereteit nem lépte túl, miközben a Vatikán hivatalos lapja elítéli ezt a karikatúrát. Jogosan. Mert a vallási türelem eszméjéből született tolerancia elve arra kötelez, hogy tartsuk tiszteletben mások lelkiismereti szabadságát. Sokszor mi is megfeledkezünk erről. A bevándorló muszlimok szintúgy. Amint az alapvető emberi jogokról is. Az európai államok alaptörvényei szavatolják a nemek közti egyenlőséget. A bevándorlók ezt nehezen értelmezik, ugyanis más kultúrában nőttek fel, ahol esetenként a lányokat, nőket nemcsak az arcukat eltakaró fejkendő viselésére kötelezik, hanem körülmetélik. Az ilyen mentalitásban nevelkedett fiatalemberek hordákba verődve vadásztak szilveszter éjszakáján a kölni pályaudvaron, ahol mintegy nyolcvan nőt molesztáltak – az áldozatok állítása szerint. A konfliktusrejtegető német hatóságok a pislákoló feszültség elhallgatására játszanak. A másik fél a liberális-konzervatív értékütközésre akarja terelni a vitát, ami könnyen politikai bizonytalansághoz és végső soron az állampolgári jogok megnyirbálásához vezethet. Ezt érzi az erdélyi magyar közösség is, annak ellenére, hogy a migránsútvonalaktól távol esik ez a vidék. A többségi nemzetben fokozódott a radikális intolerancia. Ezt kivédeni csak egy erős, egységes érdekképviselet tudja. A kilencvenes évek elején megtapasztaltuk már. Csak összefogással győzhető le a funarióta típusú nacionalizmus. A migránsvihar idején is.