Erősíteni kell a járóbeteg-ellátást

Fontos az egészségügyi rendszer teljesítményének folyamatos mérése – jelentette ki Cristian Vlădescu hazai egészségügyimenedzsment-szakértő a múlt hét végén Marosvásárhelyen, a II. Gyógyszergazdaságtan- és egészségmenedzsment-konferencia keretében szervezett sajtótájékoztatón. A szakértő szerint Romániában nő azoknak a betegségeknek az előfordulási aránya, amelyek a rossz higiéniai feltételekkel hozhatók összefüggésbe. 

Az egészségügyi menedzsment kiváló hazai szakértője szerint egyrészt a népesség egészségi állapotára, másrészt az egészségügyi rendszerek teljesítményére mutatnak rá az egészségügyi indikátorok. Cristian Vlădescu hangsúlyozta, az európai országok egészségügyi rendszereinek mutatói összehasonlító adataiból kitűnik, Románia jelenleg is utolsó előtti helyen áll az elkerülhető elhalálozás tekintetében, a gyermekkori fogszuvasodás itt fordul elő a legnagyobb arányban, és növekvő trendet mutat azon betegségeknek az előfordulása, amelyek a rossz higiéniai feltételekkel hozhatók összefüggésbe. A szakértő szerint hazai viszonylatban első ízben sikerült meghatározni az elkerülhető kórházi beutalási indikátort – ami 7% Romániában, miközben Franciaországban 3% (Bukarest – 5,3%, Párizs 2,2%). „A fölösleges kórházi beutalások csak a járóbeteg-ellátás erősítésével kerülhetők el, ehhez az egészségügyi ellátási formához kell több erőforrást rendelni” – jelentette ki Vlădescu. 

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke hangsúlyozta, a megelőzésben továbbra is a védőoltás játszik főszerepet, a védőoltásokra vonatkozó törvénytervezet jellege pedig semmiképpen sem büntető, inkább ösztönző. „Átfogóbb tájékoztatási kampányra van szükség, tanácsadási központokra, a hatóságok részéről pedig a finanszírozás biztosítására, a védőoltások ártámogatására, a vakcinakészletek biztosítására.” A Román Mikrobiológiai Társaság elnöke figyelmeztetett: az emberiséget veszélyeztető tényezők közt 7. helyen áll az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, a politikai döntéshozóknak e veszély csökkentésére is megfelelő intézkedéseket kell foganatosítaniuk. „Romániára, de Görögországra, Ciprusra és Olaszországra is egyrészt a nagymértékű antibiotikum-fogyasztás, másrészt az egyre magasabb rezisztenciaszint jellemző, ami nem így van a skandináv országokban” – jelentette ki Alexandru Rafila, érdekességként egy, a korrupció és az antibiotikum-rezisztencia közötti összefüggést bizonyító tanulmányra utalva. Hozzátette: az elmúlt 10 év során kevés számú új antibiotikum-készítményt fedeztek fel. 

Victor Olşavschi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) romániai képviselője újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: alacsony a kockázata annak, hogy az európai országokba érkező migráns-tömegekkel különféle járványok ütik fel a fejüket a befogadó országokban. Érvként a tüdőtuberkulózis előfordulási gyakoriságát említette, amely Szíriában 100.000 lakosra számítva 17, míg Romániában 78. Járványügyi szempontból nagyobb kockázatot jelentenek a turisták, akik rövid idő alatt a világ egyik részéről a másikra jutnak el repülővel, míg a migránsok hosszan tartó vándorlása alatt az esetleges járványok már útközben, még a fogadó országba jutás előtt kitörhetnek – tette hozzá a WHO romániai képviselője.