Erőforrások Marosvásárhely életében
Újabb beszélgetést kezdeményez a Bethlen Gábor Kulturális Egyesület: a korábbi, a város történetét és kulturális szellemiségét vitató találkozások után ezúttal az erőforrás-központú városszemlélet lehetőségeit vizsgálja.
Marosvásárhely modern kori története az ismert történeti tények szerint a vasút kiépítésével és a cukorgyár megépítésével indul, a Bernády-korszakként emlegetett urbanizációs időszakkal folytatódik, majd a szocializmus korszakának ipari és urbanizációs átalakulásaival tetőzik. Mindez már a múlté, a kérdés, amit ma érdemes lehet körbejárni, nem egyik vagy másik korszak emlékeire (nosztalgiáira) vonatkozik, hanem arra, ami mindegyikben jelentkezik: milyen helyi-regionális gazdasági, emberi, kulturális, kreatív és kapcsolati erőforrásokra alapozták ezt a másfél évszázados átalakulást? Mit tanulhatunk belőle jelenlegi helyzetünk és lehetőségeink megértéséhez? Hogyan, milyen kultúrájú és hány különféle eredetű embercsoportból, milyen összefogással, milyen kapcsolati és kreatív hozzájárulásokkal jöttek létre azok az ipari, kisipari, lakónegyedi, közösségi, illetve szabadidős és kulturális létesítmények és közösségeik, amelyek meghatározták a város polgári, iparos-kereskedői és munkásegzisztenciáját?
Úgy gondoljuk, hogy nem a nemzeti térfoglalások bajnokai, nem is a politikusok és politikai irányzatok csatározásai lehetnek tanulságosak számunkra, hanem a gazdasági, társadalmi, műszaki és kulturális szintek/színterek hatékony szereplőinek megvalósításai. Kik voltak, kik ők, miben láttak és miben látnak ma fantáziát és hogyan teremtettek, illetve hogyan teremthetnek lehetőségeket? Hogy jött létre és alakult át mai formájáig Marosvásárhely mint „térbeli mintázat és morális rend”? Milyen sikeres vállalkozások, közösségi élet, kulturális-művészeti és innovációs potenciál alakította ki városunk regionális identitását, és ehhez képest milyen adottságokra támaszkodhat ma? Hogyan vált Marosvásárhely modern középvárossá, illetve feltörekvő, urbanizálódott városi helyszínné, és milyen esélyei vannak mai állapotában, az ipar relatív térvesztése és egyetemi-városi jellegének hangsúlyosabbá válása után? Mi az, ami egyszerre marosvásárhelyi és annál több, mert kapcsolódik a nagyvilághoz?
Mindenkire számítunk, aki úgy véli, hogy vannak, lehetnek válaszai a felvetett kérdésekre, és azokat hajlandó alávetni a kulturált eszmecsere és vita szabályainak, de velük együtt szeretettel várjuk az érdeklődőket is egy csésze teára kedden, április 5-én 18 órától a Jazz & Blues Klubba (Sörház/Sinaia utca 3.).
