Erdőszentgyörgy nevezetes emberei

Örömmel olvastam a Népújság 2018. október 22-i számában,

hogy emlékszobát avattak Bodor Péter tiszteletére Erdőszentgyörgyön.

„A kiállítás szervezője egy táblával Erdőszentgyörgynek is »hódol«, ahol Rhédey Claudia és Bodor Péter mellett a 19. századi magyar meteorológia úttörője, Weisz József is született.”

A Népújság 2018. október 26-i száma pedig arról számolt be, hogy megtalálták „Rhédey Claudia német nyelvű naplóját Stuttgartban”.

Nem tudok sokat hozzátenni ehhez a két örömteli eseményhez, magam is meglátogattam az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt, és örömmel láttam, hogy milyen büszkék az erdőszentgyörgyiek nagy szülöttjeikre.

Azt már kevesebben tudják, hogy egyik legkiválóbb és legeredményesebb kortárs erdélyi matematikusunk Erdőszentgyörgy szülöttje! A neve Némethi András, 59 éves, és tizedikes koráig Erdőszentgyörgyön lakott, ott is járt iskolába! Az idén volt Rio de Janeiróban a 27. matematikai kongresszus, amely a matematikusok legmagasabb színvonalú és tudományos mércéjű szakmai fóruma. Ezen a kongresszuson Némethi András meghívott plenáris előadó volt, ami azt jelenti, hogy szakterületének – az algebrai geometriának – egyik legkiválóbb művelője és szakértője. Ilyen megtiszteltetés erdélyi matematikust a kongresszusok történetében még csak egyszer ért – mármint, hogy erdélyi magyar legyen plenáris előadó –, de tény, ők már nem Erdélyt képviselték. Igaz, Némethi András is Budapesten él, de biztosan állítom, hogy szívében, neveltetésében erdélyi magyar ember maradt!

Az első matematikai kongresszust Zürichben szervezték meg, 1897-ben. Tény, hogy arra hivatalos meghívót kapott a marosvásárhelyi születésű Vályi Gyula, de nem előadóként, csak résztvevőként.

A matematika fejlődésére óriási hatással volt az 1900-ban Párizsban megtartott 2. kongresszus, amikor is David Hilbert felvázolt 24 híres feladatot, amelyek megoldása meghatározta a 20. századi matematikai kutatásokat. 

1950-ben, Cambridge-ben (Massachusetts) talán még meghívott előadó volt Wald Ábrahám, és 1962-ben Stockholmban Szőkefalvi-Nagy Béla (de ebben nem vagyok teljesen bizonyos, mert nem egyértelmű a visszatekintés forrásanyaga!). Röviden annyit megjegyzek, hogy Wald Ábrahám Kolozsváron született 1902-ben ortodox zsidó családban. Már 25 évesen Bécsben élt, és később amerikai matematikus lett. Erdéllyel és főleg Kolozsvárral megszakadt minden kapcsolata, mert sajnos kolozsvári családját a nyilas terror kivégezte. A másik világhírű, Kolozsváron született matematikus Szőkefalvi-Nagy Béla. Az ő családja is kivándorolt Szegedre, és magát magyarországinak vallotta, Erdéllyel megszakította a kapcsolatát, és egyáltalán nem ápolta erdélyi gyökereit. Ezeket a tényeket azért merem leírni ilyen bátran, mert egyedül Némethi Andrásban láthatják az erdőszentgyörgyiek és mi, erdélyi magyarok azt a világhírű tudóst, aki büszkén vallja magát erdélyi magyarnak.

Erdőszentgyörgyön született, szülei sajnos már nem élnek, ő maga Erdőszentgyörgyön nevelkedett és ott járt iskolába a középiskola első két évében. Akkor édesapja elvitte Segesvárra, Farkas Miklós kiváló matematikatanárnak lett a tanítványa. A tehetséges diák 11. és 12. osztályosként be is került a nemzetközi matematikai diákolimpia Romániát képviselő válogatott csapatába, és így Romániát kétszer is képviselhette a nemzetközi matematikai diákolimpián. Ez is – tudtommal – Románia 100 éves történetében csak kétszer fordult elő, mármint, hogy magyar ajkú diákot is bevesznek a válogatottba. Egyik a brassói Zsidó László volt (ma a Római Egyetem professzora), a másik Némethi András, az ELTE és a Rényi Kutatóintézet professzora.

Örömmel írhatom, hogy Némethi András tevékenységét, ha távirati stílusban is, a Nép-újság elődje, a Vörös Zászló is figyelemmel kísérte. Mikor segesváriként bekerült a válogatottba, azt a lap 1977-ben megírta. Farkas Miklós érdemes és kiváló matematikatanárról is írt a Népújság, és ott is szóba került Farkas tanár úr legkiválóbb tanítványa, Némethi András.

Engedjék meg nekem, hogy kissé elmélkedjem az iskolák mai helyzetéről és egy jó tanár döntő szerepéről. Láttam olyan statisztikát az idén, de a tavaly is, hogy az erdőszentgyörgyi iskola Maros megye leggyengébb középiskolái közé tartozik. Engem nagyon felháborított ez a statisztika, mert nem veszik figyelembe, hogy az erdőszentgyörgyi középiskola, még ha 40 éve is, de hozzájárult ahhoz, hogy egy világ egyik vezető tudós-matematikusát kinevelje. Igaz, akkor Némethi András nagyon büszke volt arra, hogy milyen komoly munka folyt az iskolában. Bekapcsolódtak a Jóbarát diáklap versenyeibe, és mindenféle kulturális programban részt vállaltak. Némethi András mesélte, hogy akkor Erdőszentgyörgyön Krámli József kiváló matematikatanár tevékenykedett. Persze nagyon nagy tisztelettel és hálával beszélt segesvári tanáráról, Farkas Miklósról is, és ha Erdélyben jár, igyekszik meglátogatni volt matematikatanárát. Visszatérve Erdőszentgyörgyre, már a tanítónője, Rusz Magdi is rászoktatta az igényes szellemi munkára, és Némethi András sokat írogatott a Napsugárban is. A szellemi munkások képzésében és főleg a matematikusképzésben nagyon fontos, hogy a tanulók korán hozzászokjanak az intenzív tanuláshoz, munkához, feladatmegoldáshoz. Fizikából Sipos Dezső tanár külön foglalkozott Némethi Andrással, mint ahogy matematikából is Krámli József V–VIII.-ban. Némethi András minden tanárára – kémia, biológia, magyar – nagyon szívesen emlékezik rá. Ahhoz, hogy ma Némethi András a világ vezető matematikusai között van, döntő módon hozzájárult a két év (XI–XII. osztály) a segesvári középiskolában és az öt év a Bukaresti Egyetemen.

Most is a tanáron múlik minden! Ha a tanár keményen megdolgoztatja a diákokat, akkor van és lesz kimagasló eredmény, ha nem, akkor lehet teret adni a hiányos statisztikának és a szócséplő magyarázgatásoknak! Javasolom, hogy az erdőszentgyörgyiek jegyezzék meg Némethi András nevét, mert akármilyen statisztikát vagy tudományos eredményt mérő idézettségi mutatót is veszünk figyelembe, Némethi András a világ matematikusai között az elsők között foglal helyet.