Erdélyi sajtmustra Marosvásárhelyen

A sajtkedvelők paradicsomává vált pénteken a marosvásárhelyi Petry-látványműhely szomszédságában lévő kis utca. Az Erdélyi sajtmustrára érkező termelők által kínált ínyencségeket kóstolgatva jön rá az ember, hogy igazából bele sem gondolunk, mennyire gazdag a sajtválaszték, a tehén-, bivaly-, juhsajtoktól a friss, valamint a hosszasan, akár 15-18 hónapig érlelt különlegességekig rendkívül széles a paletta. 

A Magyar Termék nagydíjas Petry Látványműhely és Múzeum szervezésében került sor tegnap az Erdélyi sajtmustrára. A Rákóczi-lépcső alatti kis utcában Maros, Hargita és Kovászna megyéből érkezett, hagyományos technikával dolgozó termelők sorakoztatták fel ínyencségnek számító sajtjaikat. Jó érzés ilyen alkalmakon látni, hogy Erdélyben egyre több az őstermelő, a kis családi vállalkozás, amelyek a saját állataik tejét kézművestechnikával dolgozzák fel, és állítanak elő belőle ízletes, és egyben minőségi, egészséges árucikkeket. A sajtmustra célja lehetőséget teremteni az erdélyi termelők számára termékeik népszerűsítésére, értékesítésére. 

Parenyica gyerekkézzel

Amellett, hogy minden asztalnál lehetett kóstolni, és természetesen vásárolni is a finomabbnál finomabb sajtokból, interaktív programok is várták az előre bejelentkezett gyerekcsoportokat. Ottjártunkkor a homoródalmási, kézművessajtokat kínáló Fehér Flóra irányításával parenyica sajtot készítettek a mustra 

legfiatalabb látogatói. A darázsfészek alakú, letekerhető finomság általában a gyerekek nagy kedvence. Fehér Flóra elmondta, elkészítenek egy alapsajtot, amit 24 órán keresztül szobahőmérsékleten kell tartani, hogy megfelelően savanyú legyen, azután lehet nyújtani. Ha nem elég savanyú, nem nyúlik, ha túl savanyú, szétfolyik. A gyerekek számára nagy élmény volt, mindenki kinyújtotta a saját sajtját, és haza is vitte.

Sétálósajt, hogy könnyebb legyen dönteni

Kézdivásárhely mellől, Nyújtód településről érkezett Putnoki Csicsó Barna és felesége, Margit, akik négy hónapos érlelt, valamint három és fél hónapos érlelt ízesített sajtokkal, mozzarellával, gyúrt sajtokkal, valamint parenyica jellegű finomságokkal várták a vásárlókat. Margit elárulta, különlegességnek számít, és a vásárlók egyik kedvence az olasz lágysajt, aminek nőies, lágy íze van, inkább a nők és a gyerekek kedvelik, a férfiak az érlelt sajtokat részesítik előnyben. Érdekességszámba ment az úgynevezett „sétálósajt” is, azaz egy kis dobozkában apró kóstolók az összes termékükből, hogy a vásárlók tudják mindeniket megízlelni, hogy eldönthessék, melyikből vinnének nagyobb mennyiséget haza. 

A Csíki sör meg a sajt „kereszteződése” 

Igazi Csíki sörben érlelt sajtot, valamint úgynevezett desszertsajtot is lehetett kóstolni a Gyulafehérvári Caritas – Vidékfejlesztés asztalánál. A Gyergyószentmiklósról érkező sajtkészítő csapat tagja, Kémenes László elmondta, a a Caritas egyetlen ágazatát képviselik, amely mezőgazdasággal foglalkozik. – 32 hektáron gazdálkodunk, saját tehenészetünk van, 16 törzskönyvezett fejőstehén van az állományunkban, ezeknek a tejét dolgozzuk fel. A sajtunk különlegessége, hogy friss, azaz nem pasztőrözött tejből készül, egyfajta hőjáték a sajtkészítési folyamat, svájci technológiát, svájci recepteket követünk, a sajtmesterünk három évet töltött Svájcban,  ott leste el a sajtgyártás összes csínját-bínját. 2011 óta készítünk hosszan érlelt sajtokat, 3-4 hónapos az a sajt, amit először megkezdünk. Ma hoztunk 4, valamint 6 hónapig, illetve két különlegességet is, egy 13, illetve egy 15 hónapig érlelt desszertsajtot. Azt szoktuk mondani, az a különlegessége a produktumainknak, hogy meg merjük mutatni, hogy tejből készülnek. Tudni kell, hogy ezek a sajtok a gyártást követően 24 órát pihennek, utána méretüktől függően 24, illetve 48 órára sós fürdőbe kerülnek, onnan pedig az érlelőpincébe, ahol az első periódusban naponta kezeljük parajdi sós vízzel, a következő időszakban pedig, amikor már picit érettebbek, karakteresebbek, hetente egyszer-kétszer. A desszert kategória alatt azt értjük, hogy nagyon kemény az állaguk, ezeket egy pohár vörösbor mellé ínyenceknek, gourmandoknak szoktuk ajánlani. A sajtműhelyünket Gyergyószentmiklóson látványműhely is kiegészíti, igazából ezt a kényszer szülte, ugyanis rengeteg látogató keresett meg, és szerettek volna betekintést nyerni, hogy hogyan készítjük ezeket a sajtokat, ezért hoztuk létre – mutatott rá a sajtkészítő. 

Miközben az előző asztalnál sörben érlelt sajtot kínáltak, a kézdiszentléleki Sterczer Sándor specialitása a vörösborban érlelt sajt, de különböző ízésítésű: chilipaprikás, aszalt szilvás finomságok között is lehetett válogatni. A Székelyudvarhely melletti Farcádról érkezett Sándor Győző és felesége asztala valósággal roskadozott a különlegesebbnél különlegesebb friss, valamint hosszan érlelt sajtoktól. A hat éve ezzel foglalkozó család tizenöt-húsz féle sajtot készít, többek között a kaliforniai paprikás és vörös hagymás friss házi sajtot, valamint aszalt szilvás, aszalt barackos, áfonyás, feketeerdő-sonkás tekercset. 

Gazdag volt a kínálat a nyárádszentmártoni Szőke Tímea, a paniti Therézia sajtgyár, valamint a nyárád-andrásfalvi Csizmadia család tejfeldolgozó üzemének az asztalánál is. 

Díjnyertes sonka is volt

És mert a finom érlelt sajtok mellé ízletes, hosszan érlelt sonka is dukál, Varga-Pál Petri Zsolt, a Petry cég ügyvezető igazgatója a díjnyertes Nagyapánk szárított sonkája névre keresztelt ínyencséget kóstoltatta meg a sajtmustrára látogatókkal. 

A Petry cégcsoport 2018-ban három kategóriában pályázott az Érték és Minőség Nagydíjra, és mindhárom pályázata elnyerte a tanúsító védjegyet. Az első kategóriába tartoznak az erdélyi szárított húskülönlegességek, a szárított sertéssonka, a speck, a szárított sertéshas, a szárított fehérkaraj és a szárított növendékhátszín, amelyek kizárólag természetes alapanyagokból, natúr fűszerek felhasználásával, teljes mértékben kézzel készülnek, az eredeti, 1879-es családi receptek alapján. Az ügyvezető igazgató lapunknak elmondta, a díjnyertes szárított termékek különlegessége, hogy hosszan érlelik, befűszerezik őket, kissé megpréselik, hogy veszítsen a nedvességéből, utána kicsit megfüstölik, majd száradni teszik. Van egy hosszas száradási és érlelési idő, terméktől függ, a kisebb átmérőjű, vékonyabb kb. egy hónap múlva fogyasztható. Egy nagyobb, csontos sonka hat hónapos érlelés után kerül a vásárlóhoz – avatott be Varga-Pál Petri Zsolt.