2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A magyarkirályfalvi női viselet alsóneműje deréktól lefelé a XX. század elején földig érő alsószoknya, az 1940-es évektől lábszárközépig érő pendely volt. Anyaga a mindennapi viseletre kenderből vagy elegyesből készült, az ünneplő is kezdetben elegyes, majd háziszőttes gyapot volt, házi csipkével az alján.

Csoportkép 1960-ból. Somodi Katalin gyűjtése


A magyarkirályfalvi női viselet alsóneműje deréktól lefelé a XX. század elején földig érő alsószoknya, az 1940-es évektől lábszárközépig érő pendely volt. Anyaga a mindennapi viseletre kenderből vagy elegyesből készült, az ünneplő is kezdetben elegyes, majd háziszőttes gyapot volt, házi csipkével az alján. Erre vették rá a háromujjnyi széles, kézzel horgolt csipkével, s két-három hajtással díszített alsószoknyát házi gyapotszőttesből varrva, hogy szép harang alakúra kitartsa a ráboruló fersinget. Az alsószoknyát ráncolták, a derekán gallérra varrták, s elöl csukódott. A viselő fersinget diftinből, parkétból, egyszínűre festett szőttes fonalból készítették. Otthoni viseletnek színesre festették a gyapjút, ráncba szedték, krepdesint varrtak az aljára, vízzel levasalva a rakásokat. Így mentek ki a mezőre, de ott levetették, s a viselőt használták munkában, kivéve a szénacsinálást, amikor szép fersinget vettek fel. Az ünneplő számára vásárolták az anyagot, főleg szöveteket, delint minden színben, pirosat, zöldet. Szürkét, s mintás anyagokat is (pl. pirosat feketével, zöldet szürkével, vonalas mintával). Négy-öt szélből varratták, aljára kefezsinórt tettek, föléje lerakásokat, közéjük zsinórt, kreppet, színes bársonyszalagot varrtak, ami kiemelte a díszítést. Viseltek selyemszoknyát is, fodorral a hajtások között. A díszítőszalag, zsinór színe talált a fersingével, csak erősebb árnyalatban.

Királyfalván viseltek abás fersinget is, nagyünneplőnek. A vékony szövetszoknyát kétfelől, oldalt felakasztották az övükbe, s kilátszott, kifordult a világos színű abaposztó körülbelül 15 cm szélesen, belül rávarrva, feketével zsinórozva. Ez alá keményített fehér alsószoknyát vettek. 1950-ig hordtak abás fersinget. A fersing elé ruhát (kötényt) kötöttek. Az ünneplő egyszínű vagy apró mintás selyemanyag volt, sötétzöld, bordó színű, s lehetett kerek és szögletes szabású is, a kereket fodorral szegélyezték.

Híres varrónők voltak a faluban néhai Hunyadi Zsuzsanna, Zsiga Julianna, Bényi Peti Zsuzsanna, Székely R. Julianna, Korodi Mária. Száras cipőt, ráncos kemény szárú csizmát, de ránc nélkülit is hordtak, s cipőt, de csak fekete színűt.

Az ünneplő női kabát háromnegyedes volt, ezeket Vinczi András és az ádámosi Nagy Imre készítette. Zsinór díszítette, pipa alakú vékonyabb és mellette kisujjnyi széles fonott sujtás volt a hátán, ami középen leereszkedett, s az ujjain és zsebein is körbe díszítette a kabátot.

A viselő már nem vásárolt szövetből, hanem fenyőágasan vagy simán szőtt házi gyapjúból készült, néha zöldre festve, de az ünneplő mindig fekete volt. Bundalájbijukat nem hímezték, a sima részre bőrdarabokat varrtak díszként vagy bársonnyal szegték körbe.

A népviselet 1950 után kezdett kimaradni, de az öregek, s még a középkorúak ma is kontyot s fejkendőt viselnek. A királyfalvi nők kissé sötétebb színeket használtak mindig, mint más falvakban, kerülték a rikító, élénk színű holmikat.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató