Építkező megyei múzeum

Nagyobb lendülettel folytatódnak a marosvásárhelyi várban a rehabilitációs munkálatok, ezenkívül a Maros Megyei Múzeum több épületében is hozzáfogtak a felújításhoz.

Fotó: Vajda György

Nagyobb lendülettel folytatódnak a marosvásárhelyi várban a rehabilitációs munkálatok, ezenkívül a Maros Megyei Múzeum több épületében is hozzáfogtak a felújításhoz. Ezzel egy időben – a munkálatok alatt – érdekes leletek kerültek elő a földből. Mindezekről, illetve a megyei múzeum idei terveiről Soós Zoltán igazgatóval beszélgettünk.

– Nemrég szenzációt keltett az a hír, hogy a várban sikerült megtalálni a legrégibb polgári épületet. Mit sikerült megtudni eddig a leletről?

– A jövendőbeli turisztikai információs központ alapjainak kiásásánál előkerült egy alapozás, illetve egy kisebb pincerészlet. A betöltés alapján megállapíthattuk, hogy egy 17. század végén elhagyott házról van szó. Számunkra jelentős volt az, hogy egy 1554-es pénzérmét találtunk az árokban. Ennek alapján arra következtettünk, hogy a házat az 1560-as években húzták fel, így ez a legkorábbi polgári építmény a vár területén, amit eddig azonosítottunk. Az is érdekes, hogy az építőanyagában vegyesen használtak téglát és követ. Az utóbbiak az egykori kolostor bontásából származnak, s az a különös, hogy ebben az időszakban a kolostor egy része még állt, mivel 1556-ban oszlatják fel a Ferenc-rendet, s csak ezt követően bontották el az épületet.

A felfedezés miatt a turisztikai központot négy méterrel észak fele kellett költöztetnünk azért, hogy a pince és az épületrészlet megmaradjon és később be lehessen mutatni turisztikai látványosságként, mivel a projekt keretében restauráljuk a leletet. Ezenkívül az ásásnál előkerültek egy bronzöntő műhely maradványai a 17. századból, mellette 11. századi tárolóvermet találtunk. Ez olyan szempontból izgalmas számunkra, hogy Árpád-kori építményről van szó, és egyértelmű az Árpád-kor nyoma. Beazonosítottunk még 10. századi leletanyagot, de ezek vegyesek, még a szláv jelenlétre is utalnak.

– Korábban említette, hogy a legkorábbi polgári építményt rekonstruálják és így a vár felújítása után a turisták is láthatják majd a korabeli házat, de mi történik a többi feltárt lelettel?

– Az uniós pályázatunk második fázisában egy régészeti parkot alakítunk ki a vár területén. Szándékunkban áll egy vagy két 17. századi lakóházat felújítani, bemutatni a közönségnek. Mindezek mellett a múzeum épületének földszinti helyiségeibe – eredeti helyén – berendezzük a 17. századi városházát úgy, ahogy annak idején működött. Bemutatjuk a belső terek funkcióit is. A nagyszebeni és a brassói, korabeli városházak mellett ez lesz Erdélyben a harmadik, teljes egészében felújított 17. századi városháza. A múzeum kávézót sem szüntetjük meg, a pincehelyiségben folytatja a tevékenységet. Hosszú távon pedig azt is tervezzük, hogy az egykori kolostor északi szárnyát újjáépítjük, ahova egyháztörténeti részleget rendezünk be.

– Amint korábbi lapszámainkban hírül adtuk, tavaly a néprajzi, a természetrajzi részlegen és a Kultúrpalotában is voltak felújítási munkálatok.

– Igen, ezeket az idén is folytatjuk. A néprajzi részlegen kicseréljük az épületgépészetet, majd ennek kapcsán átrendezzük a belső tereket és az udvart, illetve az asztalosműhelyt. Az utóbbit bérbe adjuk egy beruházónak, mert azt tervezzük, hogy a várban jól bevált recept szerint itt is egy múzeum kávéházat működtetünk majd. Azt szeretnénk, hogy ez a tér alkalmas legyen ingyenes kulturális rendezvények szervezésére. Hozzáfogtunk a Kultúrpalota előcsarnokának, lépcsőházának a felújításához. Ugyanakkor a tetőt is javítanunk kell. Kevesen tudják, hogy csak a homlokzati részt borítja majolika cserép, a többit bádog fedi, ami igen tönkrement. Ez alkalommal visszaállítjuk az egykori „Cafe Centrált”, ahol a művelődési rendezvényeket követően állófogadásokat lehet majd tartani.

– Mennyibe kerülnek az említett munkálatok?

– Az említett beruházást a megyei tanács költségvetéséből fedezzük. A Kultúrpalota belső munkálatai 400 ezer, a külső felújítás egymillió, míg a tető hárommillió lejbe kerül. A várbeli épület külső felújítását, a drénezést és az alapozás megerősítését pályázat alapján a művelődési minisztérium támogatja 400.000 lejjel.

– Van-e még ezenkívül egyéb terve a múzeumnak?

– Véglegesítjük a görgény-szentimrei kastély épületfelújításának műszaki dokumentációját, amelyet uniós pályázatra készítünk elő. Terveink szerint itt kastélyszálló, múzeum, konferencia- és szabadidőközpont lesz. Befejezzük a természetrajzi múzeum új raktárépületét, s ha a régiből kiköltöztetjük az anyagot, akkor átrendezhetjük ezt a részleget is. Igaz, az erre vonatkozó pályázatunk még mindig várólistán van, reméljük, hogy sor kerül a finanszírozásra is.

– Milyen alaposabb tudományos munkálat, jelentősebb régészeti építőtelep megnyitását helyezték kilátásba?

– Az idén is megrendezzük az igen népszerű Múzeumok éjszakáját, illetve ősszel a Múzeumok vására elnevezésű rendezvényeinket. Több jelentős szakmai tanácskozás vendéglátói is leszünk. Május 23-a és 26-a között a Grand Szállodában rendezzük meg az országos régészeti konferenciát, amelynek védnöke és díszvendége Kelemen Hunor művelődési miniszter lesz. Ősszel tartjuk meg a bronzkori konferenciát és folytatjuk a római limes tanácskozást is. Az utóbbi találkozók helyszíne a Bod Péter Diakóniai központ lesz. Két régészeti kutatást helyeztünk kilátásba. Az egyik a segesvári terelőút leletmentesítése lesz. Itt meglepetésekre is számíthatunk, mert közelben van a korai székely székek szőlőhegyi (Dealul Viilor) központja, illetve a híres, és a kultúrának nevet adó Wittenberg hegyi bronzkori lelőhely. A román kulturális alap támogatja a marosvécsi római Castrum feltárását és a Marosvécs és Sóvárad közötti limes kutatását. Itt is korábban gazdag tárgyi bizonyítékokat találtunk. Valószínű, hogy tartogathat még számunkra érdekességeket a föld.