2019. január 18., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az RMDSZ megyei szervezetének decemberi küldöttgyűlésén

Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke bejelentette, hogy indulni készül a májusi európai parlamenti választásokon. Erről és a FUEN-beli munkájáról kérdeztük a politikust.

– Sokat utazik az utóbbi időben, szinte olyan, mintha egyszerre több helyen lenne jelen…

– Az elmúlt években a FUEN munkája és az RMDSZ külpolitikai jelenléte is rendkívül intenzívvé vált. A FUEN-ben három hónap alatt hét nemzetközi konferenciát szerveztünk, ez menedzsmentfeladat, és fizikai jelenlétet is igényel. Csak példaként, hogy hogyan néz ki egy hetem: volt, hogy hétfőn délelőtt Brüsszelben dolgoztam a FUEN irodájában, kedden már Tbilisziben, Grúziában a Kaukázus kisebbségei számára szervezett FUEN-konferenciát vezettem. Egy olyan térségben hívtuk fel a figyelmet a párbeszéd fontosságára, ahol a kisebbségi közösségeket az államok kényük-kedvük szerint kezelik, vagy éppen dominálják. Európában mi egységesen, a többi kisebbséggel közösen lépünk fel, és pontosan annyira támogatják a többi kisebbségek Európában az erdélyi magyarok ügyét, mint amennyire mi odafigyelünk például a  lezgekre, mesketekre, kumikokra, németekre a Kaukázus térségéből. Ez a belső szolidaritás tette lehetővé a Minority SafePack sikerét.

Aztán csütörtökön már Marosvásárhelyen voltam, ahol részt vettem a megyei RMDSZ küldöttgyűlésén, onnan Bolzanóba, Dél-Tirolba repültem, mert ott európai konferenciát tartottunk a kisebbségi és kisebbségbarát régiók részvételével. A konferencián Háromszék képviselője is jelen volt. Szeretném, ha Maros megyét is bemutatnánk. Így lesz fontos Marosvásárhelyen és Erdélyben is, hogy ott legyünk más közösségek éle-tében, közös célokat határozzunk meg.

Fotó: RMDSZ


– Melyek ma a nagy témák Európában, és ezekhez képest mennyire fontos az őshonos kisebbségek ügye?

– Európa változik, ezért az Európai Uniónak magának is változnia kell, bármennyire nem hajlandók ezzel egyesek szembenézni. Ma minden a migrációról meg a Brexitről szól, korábban a görög válságról, miközben a brüsszeli elit a számunkra legfontosabb ügyekben, az őshonos kisebbségek és az európai identitás védelmében nem nyújt valós megoldást. Próbálja ezeket a problémákat szőnyeg alá söpörni. Holott mi Európában születtünk, európai polgárok vagyunk, értékteremtő közösségei ennek a kontinensnek, ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy a kisebbségek kérdése témává váljon Európában – például az európai parlamenti választási kampányban.

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az unió intézményrendszere, prioritásai május után változni fognak, így a mi feladatunk is változik, bővül: Európában ma már nem elég a helytállás azokban az intézményekben, amelyekben képviseletünk van. Nem elég, hogy próbálkozunk, hogy elmondjuk a dolgainkat, és az sem elég, hogy csak egy-két szűk területen teszünk szert jártasságra, befolyásra, hiszen azok nagyon kis mértékben alakítják az erdélyi magyarok életét.

– Ilyen körülmények között mennyire képes labdába rúgni az RMDSZ?

– Szerencsére van amire alapoznunk: az RMDSZ külpolitikai jelenléte erősödött, mögöttünk egy nemzetközi siker, amely egyszerre hatalmaz fel és kötelez ennek a munkának a folytatására. Az elmúlt öt esztendő számomra elsősorban az európai kisebbségvédelem átalakításáról és eredményessé tételéről, az RMDSZ külpolitikai jelenlétének megerősítéséről szólt. Ezért lettem 2016-ban a FUEN elnöke, ezért hoztuk el 2017-ben a FUEN kongresszusát Kolozsvárra, ezért győzhetett a Minority SafePack az Európai Bizottsággal szemben, ezért sikerült tavaly a több mint egymillió aláírás összegyűjtése, és ezzel az elmúlt évtizedek legerősebb kisebbségvédelmi projektjének kiteljesítése.

– Ön is indulni szándékozik az RMDSZ EP-jelöltlistáján. Miért döntött így?

– Az RMDSZ számára a cél az európai kisebbségvédelmi törvény kiharcolása, valamint Erdély és a magyar közösség fejlődése. Az erős európai képviselet ennek eszköze. Meggyőződésem, hogy a céljaink eléréséhez európai parlamenti mandátummal, eszköztárral és lehetőségekkel jelentősen hozzá lehet járulni. Én ezt szeretném tenni.

Az elmúlt kilenc esztendő legfontosabb tapasztalata számomra az európai politikában az, hogy folyamatosan próbálják elhitetni az emberrel, hogy amit meg akar valósítani, lehetetlen. Én ezt nem tudtam, nem tudom elfogadni. Ezért többször is figyelmen kívül hagytam azokat a tanácsokat, amelyek túlzott óvatosságra intettek.

A Minority SafePack polgári kezdeményezés eddigi eredménye azt mutatja, hogy lehet és érdemes nagy ívű tervekbe fogni, érdemes a kilátástalannak látszó pillanatokban is kitartani az ügy mellett. Ha az évek során elhittük volna, hogy ebből úgysem lesz semmi, akkor most nem tartanánk itt.

– A Minority SafePacken kívül milyen prioritásai lennének EP-képviselőként?

– A Minority SafePack természetesen nem lehet európai parlamenti jelenlétünk egyetlen területe, még akkor sem, ha ma a legjelentősebb. Kiemelnék kettőt: valós igény van az uniós pályázati rendszerek népszerűsítésére, mert hiába kapunk elméletileg nagy összegeket az Uniótól, ha azokat nem hívjuk le. Vagy itt van a régiós együttműködések európai dimenziója, amelyet pár éve kezdeményeztem a FUEN-ben: erősíteni kell a magyar megyék és több európai kisebbségi régió kapcsolatát, együtt gondolkodását.

– Hogyan viszonyulnak FUEN-es kollégái a jelöltségéhez?

– Többen megkérdezték, mi lesz a FUEN-nel, mi lesz azzal a páratlan lehetőséggel, hogy az élén állhatunk az európai kisebbségi ernyőszervezetnek, ha képviselő leszek. Nos, a FUEN-elnökséget is továbbviszem, és a tervek szerint június után is folytatom. Júniusban tisztújítás lesz, akkor ismét megpályázom, hiszen a két tevékenység, amelyből a FUEN egyébként önkéntes, nem csupán formailag nem jelent összeférhetetlenséget, hanem elválaszthatatlanul összekapcsolódik.

A Minority SafePack civil szervezeti kezdeményező szerepe marad ugyan a FUEN-nél, de a munka jelentős része az uniós intézményekbe kerül át. Ott kell megteremteni a feltételeit a kisebbségvédelmi jogszabályok elfogadásának. Ehhez pedig nem csupán eddigi tapasztalataimmal tudok képviselőként hozzájárulni, hanem azt a stratégiát is látom, amellyel tovább építjük a kisebbségvédelmi európai törvényt.

A FUEN-ben a jelölésem lehetőségéről beszéltünk a kollégákkal, elnökségi tagokkal, nagyobb szervezetek vezetőivel. Ők is úgy látják, hogy ha a FUEN elnöke egyben európai parlamenti képviselő lesz, az hatalmas lehetőségeket jelent a szervezet számára, illetve közvetett módon olyan közösségek ügyét is képviseli, amelyek saját jogon soha nem kerülhetnek az Európai Parlamentbe.

Az európai kisebbségek mind nagyra értékelik az RMDSZ szerepét, azt, hogy az élére állt az európai kisebbségvédelem legjelentősebb kezdeményezésének. Az ötlet, a kivitelezés, az aláírásgyűjtés megszervezése, a magyar aláírások súlya az íveken mind az RMDSZ-hez kapcsolódik. Közös felelősségünk lesz ezt továbbvinni és eredményessé tenni.

– Megválasztása esetén miben különbözne az ön tevékenysége a korábbi RMDSZ-es EP-képviselőkétől?

– Szemléletváltásra van szükség: az európai képviselői mandátum nem csupán féléves, esetleg egyéves időtartamú, hanem ötéves. 1826 napon át kell az erdélyi magyarokért és az RMDSZ-ért az Európai Parlamentben dolgozni. Őszintén kell beszélnünk a magyar emberekkel a következő hónapokban, de a következő öt évben is minden nap. Nem bújhatunk európai közhelyek mögé, nem elégedhetünk meg a szakszerűnek tűnő, de használhatatlan jelszavakkal.

Azokban a témákban kell javaslatokat megfogalmaznunk, amelyek az emberek számára fontosak: kisebbségvédelem, fejlesztések, mezőgazdaság, biztonság, európai identitás. Azokra a kérdésekre kell választ adnunk, amelyeket a polgármester kollégák, gazdák, értelmiségiek, vállalkozók, a magyar emberek fogalmaznak meg az Európai Unióról.

Az európai parlamenti munka ma már innovációt feltételez. Nem elegendő ülésekre járni vagy az otthoni választókerületi munkát többé-kevésbé ellátni. A romániai magyar EP-képviselőknek partnereket kell keresniük, nem csupán a parlamentben, hanem az Európai Bizottságban, az Európai Tanácsban, a Régiók Bizottságában, az európai fővárosokban és minden intézményben, ahol támogatókra van szükség közös ügyeink előmozdításához.

Meggyőződésem, hogy képviselőként ehhez döntő mértékben hozzá tudok járulni, hiszen egyedülálló kapcsolatrendszert alakítottam ki az elmúlt években régiós vezetőkkel, európai kormányokkal és parlamenti képviselőkkel, egymástól nagyon különböző politikai pártokkal, nagy civil szervezetekkel és szakértőkkel.

– Kikre számíthatunk mint szövetségesekre az Unióban?

– Az európai polgári kezdeményezéssel elértünk egy olyan eredményt, amit eddig senkinek nem sikerült. Innen indult, tőlünk, ezt a nemzetközi sikert hozzánk, erdélyi magyarokhoz, az RMDSZ-hez kötik. Ha végül európai törvényt is sikerül elfogadtatni, akkor minden őshonos közösség tudni fogja, hogy azért vannak biztonságban a jogai, mert közösen kiharcoltuk Európában. Nekünk a következő hónapokban itthon elsősorban azoknak a támogatására van szükségünk, akiktől elindult az aláírásgyűjtés sikere, akik Maros megyében, Székelyföldön, a Partiumban, a szórványban részt vettek a Minority SafePack kampányában, illetve támogatták azt. Európa őshonos kisebbségei bíznak bennünk, számítanak ránk. Nekünk is bíznunk kell magunkban.




Kapcsolódó cikkek: