EP-választás 2019

Jog, fejlődés, összefogás

Az RMDSZ abban bízik, hogy az Európai Unió a következő években a változásokba bele tudja illeszteni az őshonos kisebbségek védelmét. Kárpát-medencei összefogást, erős képviseletet szeretne, mert a kisebbségi kérdés erdélyi, felvidéki, de vajdasági, kárpátaljai kérdés is. És ha a magyarok bele akarnak szólni a döntésekbe, ott kell lenni, ahol fontos döntések születnek. Ez a május 26-i választások tétje.

Vincze Loránntal, az RMDSZ-jelöltlista második helyzettjével beszélgettünk.

Ne bízzuk Rareş Bogdanra, Băsescura vagy Cioloşra az erdélyi magyarok képviseletét!

– Miért fontos az erdélyi magyarság számára az EP-részvétel? Mennyiben volt hasznos az elmúlt időszak a közösségünk számára? 

– Három szóban tudom ezt összefoglalni: jog, fejlődés, összefogás. 

Európa változóban van, azt szeretnénk, ha az erdélyi magyarok a változások alakítói lennének, nem az elszenvedői. Az RMDSZ meggyőződése, hogy a Minority SafePack kezdeményezésre összegyűlt 1,3 millió aláírással a kezünkben most van reális esély arra, hogy változásokat érjünk el, azokat a magunk javára fordítsuk. A Minority SafePack sorsa az uniós intézményekben fog eldőlni, ezen múlik, hogy lesz-e európai kisebbségvédelmi törvény, ezért a jog az egyik téma. Ha mi nem vagyunk ott, ezt senki sem fogja kiharcolni helyettünk. Sőt, ha megnézzük a román pártok listáit, kijelenthetjük: ilyen magyarellenes gárda még soha nem volt Brüsszelben, mint akik most oda készülnek. Rareş Bogdan, Băsescu, Cioloş és Tudose mind ott fognak ülni az Európai Parlamentben. Ne bízzuk rájuk az erdélyi magyarok képviseletét.

Ugyanilyen fontos, hogy a gazdáink, településeink, vállalkozóink számára létfontosságú támogatások megmaradjanak, sőt növekedjenek. A 2021–2027-es időszakra idén ősszel állítják össze a költségvetést, és ott kell lennünk, hogy megakadályozzuk azt, hogy a családi- és kisgazdaságok támogatásait – mint amilyen a területalapú támogatás – átcsoportosítsák a nagy modern nyugati farmok további támogatására. Azt is célunk elérni, hogy szűnjön meg a kettős mérce ezen a téren, és az erdélyi gazdák ugyanannyi pénzt kapjanak hektáronként, mint a francia vagy a belga gazdák, hiszen nálunk is ugyanakkora munkát jelent a föld megművelése. Ez jelenti a fejlődést.

Hogy mennyire volt hasznos az elmúlt időszak? A kampányban településről településre járva tapasztaljuk a fejlődést, amely az uniónak köszönhető. A csatlakozás óta eltelt 12 évben az Európai Unió nagyobb összegekkel támogatta Erdély fejlődését, az infrastruktúra modernizálását, műemlék épületeink felújítását, mint Románia száz év alatt. A mezőgazdasági támogatások mintegy 200 ezer erdélyi magyar megélhetését biztosítják. Természetesen az is fontos, hogy az Európai Parlament egy olyan fórum, ahol jelezhettük a bennünket ért jogsérelmeket, támadásokat, de az elmúlt években sikerült egy olyan eszközt teremtenünk a Minority SafePackkel, amely lehetővé teszi a továbblépést, és elérhetjük, hogy az unió ne csak az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbségben élő uniós állampolgár jogaival is érdemben foglalkozzon.

– Első alkalommal fogalmazták meg programszinten a Kárpát-medencei magyar összefogást...

– Szerencsére Európában nem leszünk magunkra. Valóban most először, programszinten és közös célok mentén fogalmazódott meg a Kárpát-medencei magyar összefogás. Az RMDSZ két vagy három képviselője a Fidesz-KDNP és a felvidéki MKP képviselőivel közösen fogja a magyarság érdekeit és értékeit képviselni és védeni. Orbán Viktor egyértelműen fogalmazott erdélyi látogatásán: azoknak az erdélyi magyaroknak, akik számára fontos az erős magyar képviselet, az RMDSZ-re kell szavazniuk. Az összefogás, a magyar nemzet érdekeinek közös képviselete fontos hívó szó.

Ami jár a dél-tiroli német ajkúaknak, a finnországi svédeknek, megilleti az erdélyi magyarokat is

– Ön mind az RMDSZ jelöltjeként, mind a FUEN elnökeként az őshonos kisebbségek jogait garantáló jogszabályokat vár az új parlamenttől. 

– Az RMDSZ és a FUEN céljai teljesen egybevágnak ebben a tekintetben. A Minority SafePack kezdeményezés innen, Erdélyből indult, majd felkarolta a FUEN, és rajta keresztül Európa minden kisebbsége. Ezzel az eszközzel sikerült létrehozni egy európai mozgalmat a kisebbségek védelmére. Korábban soha nem volt még példa arra, hogy Európa kisebbségei egységesen lépjenek fel egy kérdésben. Ne feledjük, ötvenmillió uniós állampolgár igényéről beszélünk. Meggyőződésem, hogy ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Ez egyaránt fontos az erdélyi magyarságnak és az európai őshonos kisebbségeknek. Az RMDSZ és a FUEN érdekei egybeesnek.

– Arról is nyilatkozott, hogy a választások után felálló új Európai Bizottság asztalára teszik majd le a Minority SafePack kezdeményezést, de nem bízzák teljesen az EB-re, hogy milyen konkrét jogszabályokat kezdeményezzen az őshonos kisebbségek védelmére.

– Nemzetközi szakértői csoport dolgozik a Minority SafePack javaslatcsomagban foglaltak jogszabálytervezetekké alakításán. Ezzel az a célunk, hogy egyértelműen jelezzük az Európai Bizottságnak, hogy követeléseink megvalósíthatók. Egy részük beépíthető az uniós jogrendbe, azt akarjuk elérni, hogy lehetőleg minél több uniós politikában jelenítsék meg az őshonos kisebbségekre vonatkozó elemeket. Egy másik részükkel pedig hosszú távra tervezünk, hiszen a végső célunk egy uniós kisebbségvédelmi kerettörvény, amihez szükség van arra, hogy a kisebbségvédelem megosztott uniós kompetenciává váljon, ne kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozzon. Ehhez az alapszerződés módosítása szükséges, amire előbb-utóbb mindenképp sor fog kerülni. Épp ezért kell időben jeleznünk igényünket, és ott lennünk szövetségeseinkkel együtt, hogy elérjük célunkat.

– Az ENSZ oktatásról, anyanyelvről és a kisebbségek emberi jogairól szóló regionális fórumán úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi oktatás terén egységes európai standardok felállítására van szükség, és a FUEN-nek és partnereinek éppen ez a célja a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezéssel.

– Azt hiszem, magától értetődő, hogy ami jár a dél-tiroli német ajkúaknak, a finnországi svédeknek vagy a belgiumi németeknek, az megilleti az erdélyi magyarokat is. Mindenki jól járna azzal, ha a pozitív példákat honosítanánk meg Európa más pontjain is. Az ENSZ-fórum legnagyobb eredménye az lesz, hogy a jelentés, amelyet Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja fog összeállítani, egyértelműen kimondja: az anyanyelven való tanulás emberi jog. Ez egy nagyon fontos hivatkozási alap lesz a jövőben. Arra is kértem a különmegbízottat, hogy az államnyelv elsajátításának problémaköre is kerüljön be jelentésébe, hiszen – bár rendszerint mind a többség, mind a kisebbség tisztában van a nyelvtudás fontosságával –, számos országban azt tapasztaljuk, hogy az állam nem biztosít megfelelő feltételeket ehhez.

Lesz tehát munka bőven, állunk elébe, de előbb segítségre van szükségünk, hogy képviselőink ott lehessenek, ahol a döntések születnek. Szükség van a közösség támogatására, erejére itthon és Európában is. Éppen ezért minden magyart arra kérek, hogy május 26-án szavazzon az RMDSZ-re.