Eltűnik a kóceráj

A hajdani November 7. negyed központjában épült üzletkomplexum és a benne levő Eforia vendéglő egykor népszerű volt a marosvásárhelyiek körében. Visszaemlékszem, hogy a Víkendtelepre menet vagy strandolás után az ott működő élelmiszerüzletben vásároltunk be, a vendéglőben pedig ittunk egy pohár sört vagy hűsítőt abból, ami a hetvenes években kapható volt. Ahogy teltek az évek, s a rendszerváltás után az épületek gazdát cseréltek, a komplexum egyre elhanyagoltabbá vált. A helyzeten javít ugyan, hogy a főút felé eső részen pizzázó nyílt, de a Székely Vértanúk útja felé eső oldal, ahol egy rossz seprű felügyelete mellett rothad egy újságosbodé, és a beton tetőszerkezet vakolata is több helyen megbomlott, nem túl hízelgő a városra nézve. 

Ha az eléggé rossz állapotban levő kocsma mögé kanyarodunk a kis mellékutcán, akkor még bosszantóbb látványban lesz részünk: egy ideiglenes raktárszerűség rozsdás csövei, az idő által megviselt és helyenként összetört hullámlemezek, szakadt kátrány és nejlon, rothadó furnérlemzek látványa bosszantja a szomszédos tömbházak lakóit, akiknek az ablakai a siralmas állapotban levő tákolmányra néznek. Ezt többször is szóvá tették a helyi sajtóban, erről szólt a Népújságnak címzett levél is, valamint a személyes kérés, amelynek hatására szétnéztünk a helyszínen.

Az inkább kocsmának látszó bárban Lăcătuş Mihai-jal, az egység vezetőjével, a helyiség tulajdonosával beszélgettünk. Mint elmondta, neki sem tetsző a kialakult helyzet, de most már egyenesben van. Ha a polgármesteri hivataltól megkapja az engedélyt, júliusban hozzáfog az építkezéshez, amely nyomán civilizált, kellemes önkiszolgáló vendéglátó helyiséggé alakítja a hajdani kocsmát. Természetesen átalakul a lakókat bosszantó hátsó fertály, és a tetőszerkezetet is megjavíttatja. 

A beszélgetés során elmondta, hogy a városban elegáns vendéglőket működtet, amelyekhez hasonlót képzelt el az Eforia helyén is, amikor azt 1997-ben nyílt árverésen megvásárolta a terasszal együtt az UNIC Rt.-től. Akkor még az építmény alatti telek a román állam tulajdonát képezte. Amikor az UNIC egységeit megvásárolta a Romarta Rt., rátette a kezét az épületek alatti területekre, azokra is, amelyek fölött az épület már magánszemélyek tulajdonában volt. Lăcătuş Mihai hosszú pert folytatott a Romartával, aminek az lett a vége, hogy az építmény tulajdonosa sok pénzért kénytelen volt megvásárolni a Romartától az építmény alatti területet. A saját tulajdonába került és a koncesszióba vett terület, valamint az épület tulajdonosaként az engedélyek birtokában hozzákezdhet a munkához, amely nyomán a felépülő vendéglátó egységgel együtt a hátsó raktár helyzete is megoldódik, amit hosszú ideje várnak a környéken lakók.