Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter holnap Segesváron nyolc megye egészségügyi intézményeinek vezetőivel tárgyal a rendszer reformjáról.
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter holnap Segesváron nyolc megye egészségügyi intézményeinek vezetőivel tárgyal a rendszer reformjáról. Hálás téma, sokat és sokáig lehet beszélni róla. Talán éppen ezért nem történik, vagy csak nagyon ritkán történik valós előrelépés az egészségügy modernizálása, a rendszer hatékonyabbá tétele terén. Lehet dicsekedni, lehet ígérgetni, lehet érdekcsoportokat kiszolgálni, vagy a magánszférát erősíteni az állami kórházak rovására, a számok azonban nem hazudnak, ha jól értelmezik őket.
A statisztikák – amelyek hiányosak pl. a daganatos betegek, a cukorbetegek számát illetően – márpedig azt mondják, hogy Románia lakossága a „leg-betegebb” Európában. Elsők vagyunk a terhesség-megszakítás miatti elhalálozások számát és világelsők a szülészeti klinikákon elhagyott újszülöttek számát illetően, nálunk a legmagasabb a gyermek-elhalálozások száma, és vezetünk a hepatitiszvírussal fertőzöttek számát illetően is. A B és C típusú hepatitiszvírussal mintegy 600 ezer lakos fertőzött, évente 20 ezer személyt diagnosztizálnak tébécével, a haláleseteknél a vezető okot továbbra is a szívbetegségek jelentik.
A fentiekkel szemben például utolsók vagyunk a szervadományozásban, az influenza megelőzésében, és hátul kullogunk a felszereltség szempontjából is: az Egészségügyi Világszervezet adataiból az tűnik ki, hogy Romániában 1 millió lakosra egyetlen radioterápiás gép jut, és nem állunk sokkal jobban az egyéb képalkotó eljárásokhoz való hozzáféréssel sem: kevés az MRI, CT, PET stb. vizsgálatot lehetővé tevő berendezés.
Reformokról esik szó tehát a holnapi, sajtónyilvánosság előtt zajló miniszteri megbeszélésen. Eugen Nicolăescuról nem feltételezzük, hogy nem ismeri a fenti adatokat, a statisztikákból levonható konklúziókat a költségvonzatokat illetően, de eddigi „reformintézkedései” hatástalanok maradtak. Tenni kellene például annak érdekében, hogy a hepatitiszes vagy tuberkulózisban szenvedő betegek számára hozzáférhetők legyenek a korszerű terápiák; a szaktárca hatáskörébe tartozó prevenciós programokat kellene működtetni, hiszen a 21. században elfogadhatatlan, hogy naponta 400 abortuszt végezzenek, évente 1500 újszülöttet felejtsenek kórházban, hogy a lakosság jelentős része esetében korlátozott az orvosi ellátáshoz való hozzáférhetőség. A reformblabla ezúttal talán a fentiekre is válaszol.
