Először írtak le új baktériumfajokat Erdélyből

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai, együttműködve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kutatóival, elsőként írtak le Erdélyből két új baktériumfajt, amelyek a Medve-tóból, illetve a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származnak.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során környezetmérnök szakos hallgatók a tudomány számára eddig ismeretlen két új baktériumfajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján dr. Máthé István oktató vezetésével. Az új fajokat leíró tanulmányhoz szükséges széles körű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) és dr. Táncsics András (SZIE – Gödöllő) mikrobiológusok irányították. Mindkét baktériumfajt nemzetközi törzsgyűjteményekbe helyezték el, így az érdeklődő kutatók számára hozzáférhetők.

Az egyik baktériumfajt a szovátai Medve-tóból izolálták és a Rhodococcus sovatensis latin nevet kapta, a sovatensis név a származási helyre, azaz Szovátára utal. A másik fajt, a Rufibacter quisquiliarumot a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből tenyésztettük ki, a quisquiliarum latinul annyit jelent, hogy hulladékból származó. 

A Rhodococcus nemzetség 58 fajt számlál, amelyek széles körben elterjedtek a környezetben (talaj, víz), és nagyon sokféle szerves anyagot képesek lebontani. Egyes képviselőiket gyakran használják a környezeti biotechnológiában szénhidrogénekkel, így például kőolaj-származékokkal szennyezett talajok, talajvizek megtisztítására vagy üzemanyagok biológiai úton történő kénmentesítésére. Az eddigi vizsgálataink alapján elmondható, hogy a baktériumtörzsünk rendelkezik egyes szénhidrogének bontásához szükséges enzimkészlettel, és folytatni szeretnénk a baktérium kármentesítésben történő felhasználhatóságának a vizsgálatát.

A Rufibacter nemzetséget 2012-ben fedezték fel, jelenleg 7 faj tartozik ide, többségük talajból származik. Karotenoid típusú pigmenteket tartalmaznak, és egyes fajokról kimutatták, hogy az UV- és radioaktív sugárzással szemben jó az ellenálló képességük. Az általunk izolált törzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában. 

Világszerte mintegy 12 ezer baktériumfajt tartanak számon, de a szakemberek úgy vélik, hogy a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99%-a), azaz több mint egymillió „faj” jelenleg ismeretlen, és csupán „genetikai ujjlenyomataik” alapján sejtjük ezeknek a mikrobáknak a létezését. Egy baktériumfajt akkor lehet leírni, behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani. A gyakorló mikrobiológusok egyik legnagyobb problémája, hogy a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, ún. táptalajokon szaporítani, nehéz „lemásolni” a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket.

Erdélyi különleges vizes élőhelyek mikrobiális sokszínűségének kutatása során egyedi táptalajokat fejlesztettünk, és Romániában először alkalmaztuk a „baktériumcsapdázásnak” is nevezett innovatív tenyésztési technikát. Ennek a lényege, hogy egy szilárd hordozót – a porózusos poliuretán (PUR-) habot – egyedi táptalajjal itatjuk át, majd belelógatjuk a vizsgált vízi élőhelybe és több hétig ott tartjuk. Ez idő alatt egyes mikrobák elszaporodhatnak, majd utána ezeket behozzuk a laboratóriumba, és minél több baktériumot próbálunk tiszta tenyészetbe vonni.

Az elmúlt nyolc évben a Sapientia EMTE csíkszeredai mikrobiológiai laboratóriumában körülbelül 700 baktériumtörzset izoláltunk, amelyek közül mintegy 20 új baktériumfaj-jelölt. Párhuzamosan elkezdődött több új baktériumfaj tanulmányozása, eddig a fent említett két baktériumfajt sikerült leírni és az elkészült tanulmányokat nemzetközi szakmai folyóiratokban közölni. Ezek az első új baktériumfajok, amelyeket Erdélyből írtak le. Korábban Romániából három új baktériumfaj került leírásra: egy faj (Haloferax prahovense) a Prahova megyei Telega-tóból, míg a másik kettő (Methanobacterium movilense, Methanosarcina spelaei) a Konstanca megyei Movile-barlangból származik.

Dr. Máthé István docens, Sapientia EMTE, Biomérnöki Tanszék