Először járt Erdélyben katolikus egyházfő

Háromnapos látogatást tett Romániában Ferenc pápa

A hét végén háromnapos apostoli látogatást tett Romániában Ferenc pápa. Az egyházfő egyházmegyéjükben kereste fel a romániai katolikus közösségeket, húsz évvel II. János Pál pápa egyházdiplomáciai premiernek számító, Bukarestre korlátozódó történelmi látogatása után. A két évtizeddel korábbi látogatás során először járt a katolikus egyházfő ortodox többségű országban. A mostani alkalom is történelmi: először látogatott el a pápa Erdélybe.

A katolikus egyházfő pénteken, helyi idő szerint 11 óra után néhány perccel érkezett meg az országba. Ferenc pápát Klaus Iohannis államfő és felesége, Carmen Iohannis, valamint a katolikus püspöki kar várta a bukaresti nemzetközi repülőtéren. Innen egy kék Dacia Logan személygépkocsival indult a látogatás első színhelyére, a bukaresti elnöki hivatalba, ahol katonai tiszteletadással fogadták.

Ferenc pápa először a román világi vezetőkkel találkozott, majd a többségében ortodox vallású Románia patriarkátusánál tett ökomenikus látogatást, és Daniel pátriárkával együtt az épülő Nemzet Megváltása ortodox katedrálist is felkereste.

Ezt követően kezdődött Ferenc pápa „járjunk együtt” mottóval megszervezett pásztori útja az orzágban, amelynek első állomásán a bukaresti római katolikus Szent József-székesegyházban pontifikált szentmisét.

A romániai katolikusok között többségben lévő magyar hívőket szombaton, a közösség legjelentősebb zarándokhelyén, a csíksomlyói hegynyeregben kereste fel a pápa, majd később Jászvásáron fiatalokkal és családokkal találkozott.

A szentatya vasárnap Balázsfalván, szentmise keretében avatott boldoggá hét román vértanú görög katolikus püspököt.

A társadalmi és politikai erők összefogására buzdított a pápa Bukarestben

Összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének fokozását sürgette Ferenc pápa pénteken a bukaresti elnöki hivatalban román állami vezetők és a civil társadalom képviselői előtt.

Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra, – a romániai látogatás mottójául választott – „együtt haladásra” van szükség.

A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel azután, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.

A pápa szerint a nehézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.

Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát. Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthon maradt családtagjaikat is segítik.

A pápa azzal zárta beszédét, hogy a katolikus egyháztól nem idegen, sőt szerves része a nemzeti érzés, és Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.

Vendéglátója, Klaus Iohannis államfő üdvözlőbeszédében kifejtette: az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság és a különböző hitű emberek közti kölcsönös tisztelet. Az elnök szerint Európának ma nagy szüksége van a békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd, a tolerancia előremutató példáira, márpedig szerinte Románia példakép lehet a területén élő húsz őshonos nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával.

Ferenc pápa az elnöki hivatalban Klaus Iohannis államfővel, majd Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is rövid négyszemközti megbeszélést folytatott. Már az elnöki hivatalban testvéri szeretettel üdvözölte Daniel ortodox pátriárkát is, akivel a délután folyamán közösen ment az ortodox hívők közé, hogy megtekintse az épülő Nemzet Megváltása katedrálist.

A katolikus és az ortodox egyház testvériségét hangsúlyozta az egyházfő

A keresztény egyházak közös gyökereiről, a katolikus és ortodox egyház testvériségéről beszélt Ferenc pápa pénteken Bukarestben a román ortodox patriarkátuson.

„Járjunk együtt!” – fordult az ortodox pátriárkához romániai látogatásának mottójával Ferenc pápa. A katolikus egyházfő testvérének szólította vendéglátóját, felidézve, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, a katolikus egyház első pápája és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András – aki az apostolok szétválása után Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdette az evangéliumot – testvérek voltak.

A román ortodox egyház zsinata előtt beszélve a pápa azt mondta: zarándokként érkezett Romániába. Szót emelt az önzés ellen, ami a családokat is sújtja, és arra bátorította a keresztényeket, hogy ne engedjenek a gyűlölködés kultúrájának.

Daniel pátriárka üdvözlőbeszédében a hagyományos, férfi és nő által alapított, gyermekeket nevelő keresztény családok védelmének szükségességét hangoztatta, és Európa elnéptelenedésének veszélyére figyelmeztetett.

Mindketten felidézték a kommunizmus egyházüldözését, a papság és hívek meghurcolását, valamint azt – az ökumenikus párbeszéd mérföldkövének számító – húsz évvel ezelőtti történelmi látogatást, amelyet II. János Pál pápa tett Teoctist ortodox pátriárka meghívására Bukarestben – akkor először járt ortodox többségű országban a római pápa.

Ferenc pápa ezt követően Daniel pátriárkával együtt felkereste az ortodox egyház Bukarestben épülő székesegyházát, a Nemzet Megváltása katedrálist, ahol a román politikai, kulturális és közéleti vezetők jelenlétében ortodox és katolikus egyházi énekek hangzottak el, a két egyházfő pedig a kereszténység leg-elterjedtebb imádságát, a miatyánkot mondta el latinul és románul.

A pápa a patriarkátustól a katedrálishoz vezető utat is azzal a kék Daciával tette meg, amellyel korábban a repülőtérről az elnöki hivatalba szállították, ezúttal azonban a sofőr melletti ülésen foglalt helyet, és a nyitott ablakon keresztül integetett az üdvözlésére összegyűlt bukarestieknek.

Nyitottságra és örömre buzdított a pápa bukaresti szentmiséjén

Nyitottságra és örömre buzdított Ferenc pápa pénteken Bukarestben a római katolikus Szent József-székesegyházban általa celebrált szentmise homíliájában.

Háromnapos romániai látogatásának első, Bukarestben töltött napja zárómomentumaként a pápa szentmisét mutatott be a helyi katolikus székesegyházban, amit tízezrek követtek óriáskivetítőkön a templom környékén kialakított biztonsági zónákban. 

A katolikus egyházfő felidézte Mária útra kelését, hogy meglátogassa a nála jóval idősebb Erzsébetet, aki szintén gyermeket várt, majd Mária és Erzsébet találkozását.

A pápa kifejtette, hogy Mária többször útra kelt élete során, ezeket az utakat a türelem és a bátorság jellemezte, és annak az öröme, hogy Isten áldását Jézust hordozta magában.

Ferenc pápa arra biztatta a híveket, hogy hagyjanak fel az önzéssel, legyenek nyitottak. Kijelentette, hogy amikor egy templomban különböző etnikumú és felekezetű emberek találkoznak egymással, csodálatos dolgok történnek.

A pápa felhívta a figyelmet az öröm fontosságára, ami nélkül – mint mondta – lebénulunk, szomorúságunk rabjai maradunk. Úgy vélte, hogy a hit nem mennyiségi kérdés, a hittel kapcsolatos problémák elsősorban az öröm hiányából fakadnak. Hozzátette: amikor az emberek bizalmatlanul és magukba zárkózva élnek, akkor éppen a hitnek mondanak ellent. Ferenc pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy maradjanak nyitottak Isten és embertársaik irányába.

Az együvé tartozás, a család és a gyökerekhez való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta Jászvásáron az egyházfő

Ferenc pápa az együvé tartozás, a család és a gyökerekhez való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta Jászvásáron, ahol betegekkel, családokkal és fiatalokkal találkozott.

A pápa Csíksomlyóról érkezett Moldva történelmi fővárosába. Ott van a központja a jászvásári római katolikus püspökségnek, ahova mintegy 250 ezer, többségében román anyanyelvű katolikus tartozik. Ferenc pápa felkereste a helyi székesegyházat, ahol mintegy ezer beteggel találkozott. Az egyházfő áldását adta rájuk, majd sokukkal elbeszélgetett, átölelte és bátorította őket.

Ezt követően az egyházfő a helyi kultúrpalota előtti térre utazott a pápamobillal, ott egy nagyobb színpadot állítottak fel erre az alkalomra. A pápát az egyházmegye fiataljai köszöntötték, tanúságot tettek hitük mellett, kitérve arra, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülniük.

A pápa több tízezer ember előtt mintegy 25 perces beszédet tartott, amelynek kezdetén külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat. A romániai látogatás mottója jegyében a pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű.

Hangsúlyozta, hogy a fiataloknak nem szabad elfelejteniük a gyökereiket, azt, hogy honnan indultak, illetve szüleik és nagyszüleik hitét. A pápa szerint a rossz megosztja az embereket, bizalmatlanságot ébreszt bennünk, de a Szentlélek emlékeztet, hogy nem arc, történelem és identitás nélküliek vagyunk, hanem erős szellemi kötelék köt össze, ami minden másnál erősebb. A pápa szerint az egyéni boldogság csak úgy valósulhat meg, ha mást boldoggá teszünk. Kijelentette: szeretet és Isten nélkül az ember nem tud élni a Földön.

A pápa beszéde után egyetemes könyörgések hangzottak el az egyházmegyében élő hívek anyanyelvén, egyebek mellett magyarul is. Csíksomlyón is az erdélyi egyházmegyékben élők anyanyelvén, így románul és németül is elhangzottak az egyetemes könyörgések, hiszen a pápai látogatás egyik fontos célja az volt – a szervezők korábbi közlése szerint –, hogy erősítse a romániai katolikus egyházon belül az összetartozást és az egységet.

A szentatya szerint ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen

Ferenc pápa szerint – amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették – ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen.

A katolikus egyházfő közel száz-ezres tömeg előtt beszélt erről Balázsfalván, ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét.

Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embe-reket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.

„A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket” – jelentette ki.

A térség legértékesebb örökségeként említette az 1568-as tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.

„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (…) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött” – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.

„Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése” – fejezte be prédikációját az egyházfő.

A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.

A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam.

Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben.

Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a văcăreşti-i börtönben halt meg 51 éves korában, 1950-ben.

Ioan Sucu, a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben, 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg, 51 éves korában, a máramarosszigeti börtönben.

Ioan Bălan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg.

Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg, 79 éves korában.

Iuliu Hossu kolozsvári-szamos-újvári püspök – aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát – túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdély uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.

Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogatott el, majd a nagyszebeni repülőtérről indult vissza Rómába. (hírösszefoglaló)