A tanfelügyelőség nem akarja az önálló katolikus iskolát

 Bár a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék jogerős ítélettel május 3-án érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló miniszteri rendeletet, az ítélet megindoklása a mai napig sem ismert. A Maros Megyei Tanfelügyelőség viszont, bár az érvényben lévő törvény nem kéri a véleményezését, meg is indokolta, hogy nincs szükség egy új tanintézményre, tehát a katolikus iskolára, mivel sokba került a fenntartása, és különben is megyénkben minden diáknak biztosított az anyanyelvi oktatáshoz való joga. 

Mivel az önállóságától megfosztott és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba besorolt katolikus iskola ellenzői éveken át a megalapítása körüli állítólagos problémára hivatkoztak, az idén végre kiderült, hogy nem erről van szó. Már az első lépés után olyan akadályt gördítettek az alapítás újrakezdésének a folyamatába, amit nehéz lesz leküzdeni – derül ki, ha visszapörgetjük az eseményeket. 

A marosvásárhelyi helyi tanács időben hozzáfogott az újbóli létrehozás folyamatának elindításához a Bolyai Farkas Elméleti Líceum szerkezetének a megváltoztatásával, ugyanis az alapítónak folyó év augusztus 31-ig kell jeleznie a szándékát, hogy a következő tanévre (jelen esetben a 2023-24-esre) iskolát akar átszervezni. Éppen ezért az augusztus 25-én hozott 303-as tanácsi határozat arról szólt, hogy kezdeményezik a Bolyai Farkas Elméleti Líceum átszervezését olyan formában, hogy a Klastrom utcai és a Rózsák terén lévő épületekbe járó osztályok kiválásával egy új tanintézmény jöjjön létre. Ez a közoktatási törvény szerint egy lehetséges megoldás, ha betartják a határidőt. A maga során ugyanezt a kezdeményezést a tanfelügyelőség is megtehette volna, mert a szülők, az egyház és az RMDSZ kérése, amelyben a szóban forgó javaslatot megfogalmazták, ugyanúgy volt iktatva a tanfelügyelőségen is, mint az önkormányzatnál. Így a tanfelügyelőség meg sem kellett volna várja, hogy a városi képviselő-testület hoz-e vagy sem egy ilyen döntést, hanem az intézményben iktatott kérések alapján elindíthatta volna a folyamatot. Ezzel szemben nem reagált a hozzá érkezett kérésekre, és amikor megkapta a helyi önkormányzat határozatát, akkor a következő lépés az lett volna, hogy továbbítja a minisztériumba az összes olyan helyzetet Maros megyében, ahol iskolát akarnak átszervezni. Ha csak egy szerepel a listán, akkor egy pozíciós listát kellett volna felterjesztenie a minisztériumba egy létező szándékról, akár egyetért vele, akár nem.

Ezzel szemben a tanfelügyelőség augusztus 31-én tartott egy vezetőtanácsi ülést, amelyen ebben a témában nem hoztak semmilyen döntést, ellenben jogi véleményt kértek a minisztériumtól. Amikor megkapták a miniszter helyett a főtitkár által aláírt választ, ennek alapján szeptember 8-án tartottak egy újabb vezetőtanácsi ülést, amelyen kifejtették, hogy negatív véleményt adnak a tanács által megfogalmazott kezdeményezésre, elismerve ugyanakkor azt, hogy az önkormányzat nem kérte a véleményüket. A tanfelügyelőség döntését nehéz értelmezni, mert egy olyan határozatot hozott, amelyre nem volt szükség, és amelyből az derül ki, hogy hosszú távon nem akarják az iskolát.

A különböző kifogásokra való utalásokat fölülírja, hogy a tanfelügyelőségnek kellene a legjobban tudnia, hogy egy korábban is jól működő, hamar népszerűvé vált iskolaszerkezetről van szó 558 tanulóval, amely bármikor újra önállósulhatna, hiszen az önkormányzat támogatását élvezi, ugyanakkor a több mint félezer diáknak és szüleinek az óhaja teljesül, ha az iskola visszanyeri önállóságát. 

– A következő lépést akkor lehet megtenni, ha megjelenik az iskolahálózattal kapcsolatos új módszertan, amely tartalmazni fogja a dátumokat, amikor a tényleges megalapítási folyamathoz ki kell hívni az Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatóságot (ARACIP). Ha novemberben a helyhatóság fenntartja, hogy a Bolyai átszervezésével a katolikus iskolát létre akarja hozni, a tanfelügyelőség véleménye pedig az, hogy nem akarja, ez utóbbi eltérő véleménynek számít, és ilyen esetben a minisztérium kell, hogy eldöntse: indokolt-e vagy sem a minőségbiztosítási hatóság ellenőrzése – vélekedik dr. Tamási Zsolt-József, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója, helyi tanácsos. 

Frunda Csenge, a marosvásárhelyi helyi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője megerősítette, hogy nem fogadhatják el a tanfelügyelőség vezetőtanácsának a döntését, miszerint a megye magyarságának meg kellene elégednie két magyar tannyelvű középiskolával. Ahelyett, hogy a tanácsnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum átszervezésére vonatkozó kérését továbbküldték volna a minisztériumba, ami a tanács véleménye szerint a törvényes lépés lett volna, az oktatásügyi tárca véleményét kérték. Ezt a főjegyző írta alá, olyan formában, mintha egy szélsőjobboldali nézeteket valló politikus tette volna. A politikai álláspont viszont nehezen tekinthető véleménynek. Egyébként mind a minisztériumi, mind a tanfelügyelőségi állásfoglalásban az iskola megalapításának törvénytelenségét kimondó Táblabíróság által megfogalmazott kifogások jelennek meg. 

– Jelenleg két dologra várunk, egyrészt a rendeletre, amelyet a szakminisztérium minden évben kiad a következő tanügyi év eljárásaira és azok határidejére vonatkozóan, másrészt a Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIP) értesítésére arról, hogy szándékukban áll-e kijönni és ellenőrizni, hogy megkezdhető-e a Bolyai Farkas Elméleti Líceum átszervezésének a folyamata – mondta Frunda Csenge. 

Ugyanakkor egy külső csapatot is felkérnek, hogy felmérést készítsen arról, hogy a két magyar középiskola mellett a félezer diák és szüleik óhaja alapján valóban szükség van-e egy harmadik, felekezeti iskolára – tette hozzá. 

Időközben a tanfelügyelőség álláspontjának ismeretében – a kialakult feszültségek hatására – a magyar nyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes, Illés Ildikó lemondott.