Hevesen ellenzik a Kárpátok sétányon lakó családok a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tervét, miszerint hidat építenének a Maroson keresztül, amely a Gát utcát kötné össze a Maros utcával.
Fotó: Nagy Tibor
Hevesen ellenzik a Kárpátok sétányon lakó családok a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tervét, miszerint hidat építenének a Maroson keresztül, amely a Gát utcát kötné össze a Maros utcával. A városvezetés érve, hogy az új híd részben tehermentesítené a belvárosi forgalmat és leegyszerűsítené a közlekedést Marosszentanna irányába. Ezzel szemben a Kárpátok sétányon lakók aggódnak, hiszen a híd felé vezető út kevesebb mint harminc méterre haladna el a tömbházaktól, az ide irányított közúti forgalom pedig egyértelműen zajjal és szennyezéssel járna. A tervvel kapcsolatosan október 3-án délután 4 órától szerveznek közvitát a polgármesteri hivatal 45-ös termében, amely nyilvános, és ott bárki hangot adhat ellenérveinek.
A dokumentáció értelmében egy új Maros-hídra azért van szükség, mert Marosvásárhelyen hiányoznak a terelőutak, ezért különösen csúcsidőben forgalmi dugók alakulnak ki a környékbeli főbb útvonalakon. Amennyiben megépülne a kétsávos, mindkét oldalon egy-egy másfél méteres járdarésszel, valamint kerékpársávval ellátott híd, ez részben tehermentesítené a Kossuth, Sörház, Tisza, Kinizsi Pál utcákat, valamint a nagy Maros-hidat, ugyanakkor megkönnyítené az Egyesülés negyed, valamint Marosszentanna község lakóinak a közlekedését. A terv szerint a November 7. negyedbeli körforgalomtól a Gát utcán át terelnék a Kárpátok sétányra a gépkocsiforgalmat, amely a Május 1. strand és a garzonblokk között jutna fel a hídra, majd ezen keresztülhaladva Marosszentkirály irányába, valamint az Egyesülés negyedbe lehetne eljutni.
Nyolc óra alatt tízezer autó halad át
A terv azért vált ismét aktuálissá, mivel az önkormányzatnak lehetősége van erre pályázni a Regionális Operatív Program keretében. Ioan Chiorean, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóosztályának illetékese hangsúlyozta, az önkormányzat az utóbbi 30 év során egyetlen főutat sem szélesített ki, a járművek száma pedig városszerte több mint tízszeresére nőtt. A Szállításügyi Minisztérium ötévente felmérést készít a városbeli közlekedésről – legutóbb 2010 decemberében –, és ennek alapján a városban a Maros-híd, a Papiu, Ştefan cel Mare utca, valamint a főtér a legforgalmasabb szakaszok. A Maros-hídon előfordul, hogy nyolc óra leforgása alatt 8-10 ezer jármű haladt végig. A tanács által 2012-ben megszavazott 76-os számú határozat az általános városrendezési tervre vonatkozik, és ebben szerepel, hogy a meglévő két híd nem tud kiszolgálni ekkora méretű forgalmat, tehát újabbra van szükség – indokolta az új híd szükségességét Ioan Chiorean, aki kérdésünkre, hogy a Május 1. strand és garzonblokk közötti keskeny részen miként haladna végig ilyen méretű forgalom, elmondta, a strand felőli oldalon lévő garázsokat elköltöztetnék, ezáltal szélesítenék ki az utat.
Kevesebb mint harminc méterre a tömbházaktól
A híd megépítését, illetve a forgalom erre terelését azonban a Kárpátok sétányon, főként a Május 1. strand környékén lakók hevesen ellenzik. „Ez az építkezés súlyosan károsítaná a negyed lakó-, valamint zöldövezetét a közlekedési járművek által kibocsátott káros anyagok – por, vegyi anyagok –, valamint a zajszint emelkedése által. Ugyanakkor tönkretenné a folyó védőgátján nemrég kialakított gyalogossétány, valamint kerékpársáv hangulatát” – áll a www.petitieonline.com honlapon, ahol még tavaly aláírásgyűjtésbe kezdtek a környék lakói. A tiltakozók leszögezik, nem a híd szükségességét vonják kétségbe, amely állítólag a Szászrégen felőli tranzitforgalmat könnyítené meg, hanem a javasolt helyszínt ellenzik, azt, hogy a tömbházakhoz ennyire közel építenék azt meg. A tiltakozó lakókat képviselő Harkó Zoltán elmondta, alaposan tanulmányozták a bukaresti Specialist Consulting cég által készített tervet, valamint a környezeti hatástanulmányt, és a fő kifogásuk az, hogy a híd, valamint az ehhez vezető út kevesebb mint harminc méterre helyezkedne el az 51-es, valamint az 55-ös számú tömbházaktól.
– Sem a megvalósíthatósági tanulmány, sem pedig a környezeti hatástanulmány nem tesz érdemleges említést az ott lakók védelméről, és elenyészőnek tünteti fel a legérintettebbekre gyakorolt hatást. Mi több, meg sem nevezik mint súlyosan érintett területet. Itt gondolunk az 51-es tömbházra, amelyben több mint 300 lakás van, valamint az 55-ös és 53-as tömbházakra, összesen 160 lakással. A híd gazdasági hasznossága is megkérdőjelezhető, mivel a forgalmat, a Maroson átívelve, balra fordulva – bekötné a már meglévő nagy híd lábánál levő utcákba, a Maros, Hídvég és Tisza utcákba, vagyis ugyanoda, ahonnan a forgalmat szeretnék az új híddal elterelni.A forgalom hídra terelése a Gát valamint a Gyöngyvirág utcákon át történne, amelyek kis, keskeny utcák, például a 10B autóbusz csak mindkét sávot elfoglalva tudja a kanyarokat bevenni, nem beszélve a csúcsidőkben kialakult forgalmi dugókról, amelyek még súlyosabbak lesznek, hacsak nem szélesítik ki az utat. Ez azonban nemrég felújított házak bontásával járna, amit a megvalósítási tanulmányban meg sem említettek, kártérítésre pénzalapot nem szántak. Emellett a hatástanulmányban nem szerepelnek adatok a zaj-, illetve légszennyezésről, valamint a rezgés mértékéről, amit az építkezési és felhasználási fázisban a forgalom okozna. Ha figyelembe vesszük a meglévő híd hatását a közvetlen környezetére, akkor elszomorító a jövőnk, gondolva a laktanya épületére. A part másik felén a közvetlen közelben a lakóházak elnéptelenedtek, ennyire „elenyésző” (hogy éljünk a hatástanulmány következtetésével) volt a hatása a hídon zajló forgalomnak az ott lakókra nézve. A hatástanulmány másik „furcsasága”, hogy a kivitelezést követően csak a Maros jobb partján, a lakatlan területen rendeznék a zöldövezetet, megfelelő magasságú fák ültetésével, így csökkenne valamelyest a szálló por koncentrációja, valamint a forgalomból származó károsanyag-kibocsátás. Semmilyen létező technikai megoldást nem foglaltak a tervbe a zajszint csökkentésére, gondolunk itt zajfogó panelekre. Az sem elhanyagolandó, hogy egy régebbi városrendezési tervben már szerepelt egy hídterv a volt pártsziget fölött. A véleményünk az, hogy a megoldást nem csak a város közigazgatási határain belül kell keresni, hiszen megalakult egy metropoliszfejlesztési övezet, amelynek részei a környező községek is, velük együttműködve is lehetne megoldásokat találni egy terelőút megépítésére – áll a lakók lapunkhoz eljuttatott tiltakozó levelében.
Két panasz több mint száz lakó aláírásával
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Hídvég utca 10. szám alatti székhelyén munkana-pokon 9-14 óra között lehet tanulmányozni a tervet, illetve javaslatokat, ellenvetéseket megfogalmazni ezzel kapcsolatosan. Lapunk arra volt kíváncsi, érkeztek-e kifogások, panaszok az ügyben. Dănuţ Ştefănescu, az ügynökség igazgatója közölte, a polgármesteri hivatal már tavaly benyújtotta a tervet az ügynökséghez, és az elmúlt évben két tulajdonosi társulás fogalmazta meg írásban kifogásait a híd megépítésével kapcsolatban. Az 55-ös számú társulás 68 lakó aláírásával alátámasztva fejezte ki nemtetszését, az 53-as társulás pedig 42 ellenző aláírást mellékelt. Az érintettek kifogásai az oda terelt gépkocsiforgalommal járó zajra, valamint a levegőszennyezésre vonatkoztak – nyilatkozta az igazgató. A hasonló esetekben szükséges környezeti hatástanulmányt a hivatal idén júniusban nyújtotta be a Környezetvédelmi Ügynökséghez, ezt követően egy személy kérte, hogy tanulmányozhassa a dokumentációt, viszont nem emelt ellene kifogást.
A javasolt helyszínt kifogásolják, nem pedig a tervet!
Peti András alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, a szóban forgó híd megépítésének a terve tavaly már a tanács asztalára került, viszont a képviselő testület elutasította, ugyanis nem találták eléggé megalapozottnak.
– Nem láttunk egy forgalmi tanulmányt, ami egyértelműen indokolttá tenné, hogy miért pont a megjelölt helyszínen van szükség a hídra. Emellett van egy megkötött szerződés az Országos Beruházási Társaság és a kivitelező cégek között egy olimpiai méretű úszómedence megépítésére a Május 1. strandon. Amíg nem körvonalazódik ez a beruházás, nem kellene bezsúfolni a forgalmat a Május 1. strand és a tízemeletes garzon-tömbház közé – magyarázta az alpolgármester, aki szerint született egy javaslat, hogy inkább a Tutaj (Plutelor) utcán keresztül, a Vízügyi Igazgatóság székhelye mellett vezessék át a forgalmat, és ezen a szakaszon építsék meg a hidat, viszont a területtel kapcsolatosan tulajdonjogi gondok merültek fel, a terület egy része, amelyet ez a változat érintett volna, állítólag Marosszentanna tulajdonát képezi.
Bizonyos feltételekkel, de a vízügy rábólintott
Érdeklődésünkre, hogy a Vízügyi Igazgatóság beleegyezését adta-e a szóban forgó terv kapcsán, Călin Fokt sajtószóvivő elmondta, a vízügy idén áprilisban kibocsátott egy jóváhagyást (aviz) a szóban forgó beruházásra vonatkozóan, amiben bizonyos feltételeket is megfogalmaztak, a legfontosabb, hogy a híd a bal oldalon 3,5, a jobb oldalon pedig 6,3 méterrel magasabb legyen, mint a töltés szintje. Habár egyesek azt is kifogásolták, hogy a vízügy által nemrég a töltésen kialakított sétálófelületet tönkreteszik majd az építkezéssel, a szóvivő szerint ez a feltétel garancia, hogy erre nem kerül sor.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
