Éljünk anyanyelvhasználati jogunkkal!
„Az Európai Unió 24 hivatalos nyelve mellett legalább hatvan kisebbségi és regionális nyelvet beszélnek még az unióban, amelyek semmilyen támogatást vagy védelmet nem élveznek.”
„Az Európai Unió 24 hivatalos nyelve mellett legalább hatvan kisebbségi és regionális nyelvet beszélnek még az unióban, amelyek semmilyen támogatást vagy védelmet nem élveznek. Az anyaország nélküli kisebbségek nyelveit beszélők emiatt különösen nehéz helyzetben vannak, de az unió hivatalos nyelvei sincsenek mindenhol kellőképpen megbecsülve” – mondta Vincze Loránt Brüsszelben, a spanyolországi Navarra régió kormányzata által a nyelvek európai napját megelőző napon szervezett konferencián.
A FUEN elnöke a rendezvényen kiemelte a magyar nyelv példáját, amelynek használatát a megfelelő törvényi keret hiánya mellett a létező törvények alkalmazásában tapasztalható hiányosságok is nehezítik Romániában és Szlovákiában. „Túlzás volna csupán az állam szerepét kritizálni a nyelvhasználati jogok alkalmazása során, hiszen többször tapasztaljuk, hogy vállalkozások, üzletek sem élnek a kétnyelvű kommunikáció, kétnyelvű cégtábla elhelyezésének lehetőségével, vagy a többségükben magyar önkormányzatok mulasztanak, nem használják a kisebbségi nyelvet, mondván, hogy a polgárok úgyis értik az állam hivatalos nyelvét. Így maguk mondanak le az anyanyelvük használatáról. A közösség hozzáállása, az önkormányzatokra gyakorolt nyomása fontos ebben a folyamatban. Franciaországban például azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi nyomás hatására törvényi keret nélkül ugyan, de egyre több állami iskolában tanítják a nem létezőnek tartott kisebbségi nyelveket, az eligazító táblákon pedig megjelennek a regionális nyelvek. Csupán Új-Aquitaniában már hatvanezer gyermek tanul baszk nyelvet kétnyelvű iskolákban” – utalt a közösségek fontosságának szerepére a FUEN elnöke.
Vincze Loránt elmondta: „a nyelvek európai napja, amelyet szeptember 26-án ünneplünk, pozitív példa, hiszen az Európa Tanács javaslatára az Európai Bizottság is elfogadta. Örvendenénk, ha az Európai Bizottság az ET más kezdeményezéseit is beemelné az uniós jogrendbe, főként a nyelvi chartát és a kisebbségvédelmi keretegyezményt”.
Beszédében úgy fogalmazott, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés kiindulópontja, közös eleme a kisebbségi nyelvek védelme: az anyanyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás támogatása, a Nyelvi Sokféleség Központjának létrehozása és a kisebbségi nyelvek uniós finanszírozása egyaránt részei a csomagnak. Emlékeztetett arra, hogy sok még a tennivaló, míg ezekből a javaslatokból jogszabály lesz.
