Elismerés a megye legjobbjainak

Átadták a Felfalusi fibulát

Marosvásárhelyen, mint az ország több városában, a honvédelmi és a belügyminisztérium kötelékébe tartozók felvonulásával, hadi- és tűzoltótechnika bemutatásával, illetve a főtéren felállított színpadon kulturális műsorral ünnepelték meg Románia nemzeti ünnepét. Az esemény helyi kiemelt mozzanata 2001 óta a Felfalusi fibula átadása a Kultúrpalotában, amit a főispáni hivatal azoknak a személyeknek ad át, akik kiemelkedő tevékenységükkel a megye hírnevét öregbítik. A ceremónia nem a megszokott helyén, a – renoválás miatt bezárt – Tükörteremben, hanem a kisteremben volt.

Az esemény házigazdája Ciprian Dobre prefektus volt, jelen volt Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Marosvásárhelyt nem képviselte senki. Az elismerés átadása előtt a prefektus kiemelte, hogy azok a személyek, akik átveszik a díjat, példaértékű munkásságukkal emelkedtek ki. Azt az értéket ismerik el a díjjal, amivel a megyét gazdagítják, hírét viszik, öregbítik a világban. Sikerük a megye, mindannyiunk sikere is – tette hozzá. 

Elsőként a segesvári Mircea Eliade Nemzeti Kollégium román- és olasznyelv-tanára, Mariana Gorczyca vette át a díjat, aki 26 éves pályája során nemcsak oktatott, hanem 10 évig igazgatója is volt az iskolának, továbbá 2014-től nemzetközi irodalmi fesztivált szervez, amelyen nemcsak Romániából, hanem az Amerikai Egyesült Államokból, Norvégiából, Svédországból, Franciaországból és Csehországból is részt vettek írók, irodalmárok. Az irodalmi találkozásokon, esteken, továbbá több kulturális rendezvényen a kulturális sokszínűséget helyezte előtérbe, ugyanakkor számos irodalmi alkotás műfordítója is. Irodalmi munkássága során kiemelten foglalkozott a kommunista rendszer idején a Bărăganba hurcoltak sorsával. Azt szeretné, hogy az irodalmi fesztivál olyan nemzetközi hírnévre tegyen szert, mint a nagyszebeni színházi fesztivál. A kitüntetettet dr. Cornel Sigmirean professzor, a Gheorghe Şincai társadalomkutató intézet vezetője méltatta. 

Egyházi, de leginkább társadalmi, szociális és kulturális tevékenységéért vehette át a díjat Răzvan Iacob Şulea ortodox pap, akit az idén a marosvásárhelyi egyházközség esperesévé választottak. Őt dr. Răzvan Brudiu professzor, főesperes, a gyulafehérvári ortodox teológiai egyetem tanára méltatta. 

Az elismerést ezután Dorin Stanciunak, a segesvári vár dobosának adták át. A szimpatikus, képzőművészeti egyetemi végzettséggel és színművészeti képzettséggel is rendelkező fiatalember 18 évvel ezelőtt önként vállalta, hogy egy régi hagyományt felelevenít. Azóta a középkori vár hírvivőjeként, a korabelihez hasonló öltözékben, több mint 60 nyelven köszönti a várba érkező turistákat, hasznos információkat is nyújtva a látnivalókról. Nicolae Teşculă, a segesvári történelmi múzeum igazgatója méltatásában többek között elmondta, hogy hozzá kopogott be először ötletével Dorin Stanciu, s bár jó volt a kezdeményezés, elég sok akadályt kellett leküzdenie, ameddig valóra vált. Immár majdnem húsz éve szakszerűen foglalkozik ezzel, és a visszatérő vendégek közül is sokan hiányolják, ha valamiért nincs „szolgálatban”. 

A következő díjazott a kiváló sportoló, a marosludasi születésű Kovács Ella középtávfutó atléta volt, aki számos bajnoki címet nyert. Kovács Ella kézilabdázóként kezdte a ludasi általános iskolában, majd a marosvásárhelyi sportiskolában Szász Albert indította el atlétikai karrierjét, amit Déván folytatott a válogatottban, innen pedig a Steauához hívták. Kiemelkedő nemzetközi szereplései között említhetjük 1985-at, amikor 800 méteren aranyérmes lett az athéni európai terematlétikai bajnokságon, 1991-ben bronzérmet nyert ugyancsak teremben a sevillai világbajnokságon és a tokiói szabadtéri világbajnokságon. 1992-ben Genovában, az indoor Európa-bajnokságon állt a dobogó legmagasabb fokára. 1992-ben részt vett a barcelonai olimpián, ahol hatodik lett a versenyszámában. 1993-ban a stuttgarti világbajnokságon bronz-, 1994-ben Párizsban az indoor Európa-bajnokságon ezüstérmes lett, továbbá részt vett a torontói világbajnokságon, Splitben az Európa-bajnokságon, Havannában a kontinentális bajnokságon Európát képviselte csapatával, ezenkívül többszörös Balkán-bajnok. Nemcsak a 800, hanem az 1500 méteres távon, illetve stafétában is jelentős eredményeket ért el. 34 éves korában vonult vissza az aktív sportolástól, utána Nagyváradon sporttanár lett, majd a Körös-parti városban a Körös (Crişul) Sportklub edzője volt. Visszatért szülővárosába, ahol 16 éve szervezi a Kovács Ella atlétikai kupát és edzősködik. A megyei élsportolót dr. Corina Ţiprea professzor, egyetemi tanár, atlétikaedző, egykori sporttársa méltatta. 

A továbbiakban elismerésben részesült a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudományos és Technológiai Egyetem is. Az intézményről dr. Horaţiu Suciu egyetemi tanár, a szenátus elnöke beszélt. Kiemelte, hogy jelenleg a város legnagyobb oktatási intézménye, amely több, korszerűen felszerelt épülettel rendelkezik. Mintegy 13.000 diák jár az orvos- és a műszaki tudományok karokra alap- és mesterképzésre, illetve a doktori iskolába. 2019-től Hamburgban is nyitottak campust, 2022 óta pedig Besztercén is működik kihelyezett kar. A fibulát Leonard Azamfirei rektor vette át, aki elmondta, a sok hazai és nemzetközi elismerés mellett ez az első olyan, amelyet a helyhatóságoktól kapott az egyetem. Hangsúlyozta, azt szeretné, hogy Marosvásárhely egyetemi város címet kapjon, hiszen méltó erre az elismerésre. 

A következő díjazott Szélyes Ferenc színművész volt, aki a mikházi Csűrszínházi Egyesület elnökeként vette át az elismerést a Csűrszínház mozgalom kezdeményezőjeként, a kulturális eseményeket vendégül látó létesítmény építtetőjeként és fenntartójaként, továbbá a nyárádmenti – és nem csak – népi kultúra és hagyomány őrzéséért, népszerűsítéséért. Szélyes Ferencet a csűrszínházi tevékenységet segítő munkatársa, Vajda György, a Népújság újságírója méltatta. A díj átvétele után Szélyes Ferenc megköszönte a helyhatóságnak, hogy az „itthoniak” is elismerték kultúraszervező munkáját. 

A Felfalusi fibulát átvette még Radu Florea, a Marosvásárhelyi Rádió egykori munkatársa, aki 1993-tól nyugdíjazásáig, 2023-ig számos adásban népszerűsítette a megye kulturális, társadalmi életét, ugyanakkor, ahogy Virgin Natea, a Román Rádiótársaság Marosvásárhelyi Területi Stúdiójának főszerkesztője méltatásában kiemelte, volt kollégája az 1990-es évektől képzőművészként is jelen van a megye kulturális életében, több társas és egyéni kiállítása volt. 2015-től a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének, két évvel később a Képzőművészek Szövetségének is tagja, s mint ilyen, nyugdíjazását követően továbbra is az alkotásnak szenteli életét. 

Újságíróként, hat kötet szerzőjeként, kulturális szervezőként, illetve azért is, hogy 2001-ben a prefektúra munkatársaként az ő javaslatára született meg a Felfalusi fibula kitüntetés ötlete, Mihai Suciu újságíró vehette át az általa alapított díjat. A Maros megyei sajtó egykori munkatársáról Cornel Sigmirean professzor, a Gheorghe Şincai társadalomkutató intézet vezetője beszélt. 

Végül az utolsó kitüntetett az a Görgény-völgyi Petruţ Chirteş volt, aki az 1970-es évektől hobbiként népi fafaragással kezdett foglalkozni, és ennek köszönhetően sikerült megőrizni a fából készült, népi motívumokkal díszített kapukat a Görgény völgyében. Nemcsak kapukat, hanem kereszteket, kelengyeládát, hagyományos bútort, egyházi tárgyakat is készít, és számos fatemplom belső berendezésén is dolgozott. Népi kultúrkincsnek (tezaur uman viu) nyilvánították. Munkásságának jelentőségéről Man Roxana Maria, a szászrégeni Anton Badea Néprajzi Múzeum vezetője beszélt. 

A rendezvény végén a prefektus mellett Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke is megköszönte a kitüntetettek munkásságát, hogy a megye hírnevét gyarapították a nagyvilágban. 

Erdélyi György