Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomtörténész és műfordító

Hosszas betegség után, 62 évesen elhunyt szerdán Bréda Ferenc erdélyi esszéíró, költő, irodalomtörténész és műfordító – közölte szerdán a Kolozsvári Rádió.

Déván született 1956-ban, értelmiségi családban. Első írásai az Ifjúmunkás című bukaresti ifjúsági lapban jelentek meg. 1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Akadémiai Könyvtár egyik állandó lakója volt, ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek szövegszintű tanulmányozásába. 

1984-től 1991-ig francianyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban, 1985-ben mesteri diplomát szerzett a 

Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből.

A Présence de Gabriel Marcel irodalmi-filozófiai társaságban megismerkedett Paul 

Ricourrel, Jean-Marie Lustiger-vel, Franciaország hercegprímásával, Claude Aveline regényíróval, Georges Lubinnel, George Sand levelezésének kiadójával, továbbá André Comte-Sponville filozófussal és a francia művelődési élet más jeles képviselőjével. Pierre Bourdieu szociológussal, illetve a filozófiatörténész Xavier Tilliette-tel és Samuel Beckettel levelezett.

Az 1983-tól szünetelő, tekintélyes irodalmi hagyományokkal rendelkező, az 1989-es romániai forradalom után újrainduló Gaál Gábor irodalmi kör alapító tagja volt. 1992 és 1993 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjának volt a szerkesztője. A kolozsvári Bretter György irodalmi kör vezetőségi alapító tagja volt 1993-tól. 1995-től a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán tanított egyetemes színháztörténetet, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Számos könyve jelent meg magyarul, de franciául és románul is publikált, ez utóbbi két nyelvből fordított is.

Bréda januárban kapta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.

Magyar nyelvű kötetei: A létezéstől a lehetőségig (összehas. irodalomtört. és filozófiai esszék, Buk. 1980); Tűzpróba (versek, Buk. 1984); Mentális Tárgyak Múzeuma. Konkrét versek (Kv. 1998); Antracit (ortho-egzisztenciális esszé, Kv. 2002) Golania Magna. A neo-goliárd költészet kritikai vetületei (irodalomkritikai írások, Kv. 2005); Mysterium Mythologiae (filozófiai esszé, Kv. 2005); Nemo (versek, Pozsony, 2004); Az elszállt szitakötő (regény, Pozsony, 2005); Diva Deva (filozófiai esszé, Kv. 2006); Golania Magna Secunda. Mitokritikák a neo-goliárd irodalomról (irodalomkritikai írások, Arad, 2007); De amore (filozófiai esszé, Pozsony, 2008); Boldogok és Bolondok (filozófiai esszé, Pozsony, 2008); Lali lakomái (regény, Pozsony, 2008); Apolló apológiái (aforizmák, Pozsony, 2009); Angyal a Monostoron (regény, Kv. 2012) 

Román nyelvű kötetei: Fiinţă şi teatru (Létezés és Színház. Filozófiai esszé. Kv. 2003); Scrisori despre comicul existenţial. Corespondenţă transtemporală (Levelek a létezési komikumról. Transz-temporális levélváltás. Filozófiai esszé. Kv. 2006); Oglinda Ochiului. Speculum spectationis (A Szem tükre. Filozófiai esszé. Kv. 2010) 

Francia nyelvű kötetei: La critique littéraire et dramatique de Gabriel Marcel (Gabriel Marcel irodalom- és színházkritikusi munkássága. Irodalomtörténeti tanulmány, Kv. 2004); Déclin et Déclic (filozófiai esszé, Kv. 2004)