Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Gyorsított eljárással, a kormány nyomására szavazta meg a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely kihirdetésre vár. Január elsejétől a nyugdíjpont értéke 13,8 százalékkal emelkedik, a nyugdíjak újraszámolása jövő év közepétől várható. Az új törvény szerint a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.
Mintegy 4,6 millió nyugdíjast, minden 4. romániai lakost érint a nyugdíjak növelése. 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal, 1.785 lejről 2.032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, majd szeptember elsejétől ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán. Csép Éva Andrea, az RMDSZ családügyi politikusa hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak semmiképp sem fognak csökkenni, akkor sem, ha az újraszámolás során csökkenteni kellene, marad az eredeti nyugdíj összege. Pozitívum, hogy a ledolgozott 25 év fölött többletpontokat számolnak, a gyermeknevelési szabadság idejére azonban a kismamák csupán 0,25 pontot kapnak egy évre. Az ipari környezetszennyező létesítmények körzetében élők januártól már nem kérhetik a két évvel csökkentett előre hozott nyugdíjazásukat.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat.
Csép Éva Andrea megkeresésünkre elmondta, hogy a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt törvény hiányos, és nem tér ki bizonyos kategóriákra, hátrányos helyzetet teremt a kismamáknak, és jelentéktelen a minimálnyugdíj emelése is. „Erkölcsi kötelességünk a nyugdíjasokat támogatni, ezért is szavaztuk meg a nyugdíjpont növelését 13,8 százalékkal. A nyugdíjemelés mértéke azonban nem elégséges, nagyobb támogatást akartunk volna nyújtani a kisnyugdíjasoknak. Nem csak ez a baj a törvénnyel, hanem hogy nélkülözte a vitát. Gyorsított, sürgősségi eljárásban, a kormány nyomására kellett megszavaznia a parlamentnek a törvényt. Szükség lett volna nagyobb szakmaiságra azért, hogy ne kelljen rövid időn belül újra és újra módosítani és javítani.”
A Maros megyei parlamenti képviselő szerint a családpolitikai rendszer támogatásáért nem büntetni, hanem jutalmazni kellene az anyákat, akik gyereket vállalnak, a gyermeknevelési szabadságon kapott nyugdíjpontokon emelni kell, hiszen egy társadalom akkor vallhatja, hogy családcentrikus, ha minden szinten megteremti hozzá a feltételeket. A jelenleg érvényben lévő törvények alapján a gyermeknevelési szabadságot elismerik szolgálati időként, az anya a jövedelme 85%-át kapja, erre nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de csak 0,25 nyugdíjpontot adnak egy évre, akárcsak a katonai szolgálatra vagy az egyetemi évekre. „Az RMDSZ képviseletében mi évi egy nyugdíjpontot javasoltunk, azt elvetette a többség, és 0,25 pontot szavaztak meg. Sajnos, a legtöbb jobbító szándékú javaslatunkat visszautasították, ezzel is bizonyítva, mennyire fontosak az anyák ennek a kormánynak” – fogalmazott. Az anyákra vonatkozó kedvezmény a nyugdíjkorhatár csökkentésénél vehető igénybe. Az az édesanya, aki gyereket szül, és 16 éves koráig neveli, 6 hónap kedvezményt kap, örökbefogadás esetén pedig amennyiben 13 évig neveli. Ahány gyerek, annyiszor hat hónappal lehet számolni.
A jelenleg 1.125 lejes minimálnyugdíjból élők sorsa sem érdekli különösképpen a kormányt, mivel az RMDSZ által javasolt 1.500 lejre emelést elvetették, és 1.256 lejben állapították meg a minimálnyugdíjat. Hasonlóképp elvetették a szövetség azon indítványát is, amellyel az elhunyt házastárs nyugdíjának 25%-át megkaphatta volna a túlélő házastárs a saját nyugdíja mellé.
Sikerült elérni azonban azt, hogy a rokkantsági nyugdíj mellett munkát vállalhassanak a különböző fokozatokba sorolt rokkantnyugdíjasok anélkül, hogy a nyugdíjukat elveszítenék. Ehhez egy szakorvos kell igazolja, hogy egy bizonyos tevékenységet végezhet a rokkantnyugdíjas.
A nehéz munkakörülmények között dolgozóknak évente 4 hónap korkedvezmény jár a standard nyugdíjkorhatárból, a különleges munkakörülmények között dolgozóknak 6 hónap. A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók. Az RMDSZ módosító javaslatát, mellyel a balett-táncosokéhoz hasonlóan a néptáncosok különleges körülmények között végzett tevékenységi besorolását indítványozták, ugyancsak elutasították.
Megszűnik az úgynevezett kombinátos kedvezmény, amellyel a standard nyugdíjkorhatár előtt két évvel lehetett nyugdíjba vonulni azoknak, akik környezetszennyező létesítmény körzetében éltek 30 évig. Talán ezt hivatott ellensúlyozni, hogy a most ismert előre hozott nyugdíj átalakul öregségi nyugdíjjá. A 65 éves standard korhatár elérése előtt 5 évvel, azaz 60 évesen elmehet előre hozott nyugdíjba penalizálás nélkül például az a férfi, akinek 35+5 év és egy hónapja van ledolgozva. A részlegesen előre hozott nyugdíj átalakul előre hozott nyugdíjjá, azaz ha például az új nyugdíjtörvény alapján kéri nyugdíjazását egy 60 éves férfi, akinek 35 év+2 hónap szolgálati ideje van, az 4 év és 10 hónapig csökkentett nyugdíjat kap (penalizálják), míg el nem éri a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Az előre hozott nyugdíj esetében nem érvényesíthetők a kedvezményezett időszakok (katonai szolgálat, egyetem).
A most elfogadott törvény bevezeti az úgynevezett „stabilitási díjazást” – azaz többletpontokat ad a 25 év utáni munkára. Ezzel ösztönzi az aktív munkavállalást, előnyben részesíti a hozzájárulás elvét, valamint kiszámíthatóságot nyújt. Azok, akik 25–30 év közötti időszakot ledolgoznak, 0,50 pontot kapnak minden ledolgozott évre. A 30 év fölötti aktív évekre 0,75 pont jár, akik pedig a munka mezején eltöltött 35 év fölötti régiséggel rendelkeznek, egy nyugdíjpontban részesülnek minden ledolgozott év után.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a törvény gyakorlatba ültetését követően a szövetség továbbra is elkötelezett marad a kisnyugdíjasok mellett, hiszen kiszámítható hétköznapokra, méltányos nyugdíjakra van szükségük. „A nyugdíj vásárlóerejének megőrzése a legfontosabb, hiszen a százalékbeli növekedés sokszor minimális pénzbeli emelkedést eredményez, ezek felszámolása érdekében az újraszámításig javasoltunk havonta egy 250 lejes pluszjuttatást a kisnyugdíjasoknak, valamint a 13. nyugdíj bevezetését azok számára, akiknek az országos átlagnyugdíj alatt van a havi bevételük. Továbbá a családpolitikai rendszer támogatásáért nem büntetni, hanem jutalmazni kell az anyákat, akik gyereket vállalnak, a gyermeknevelési szabadságon kapott nyugdíjpontokon emelni kell. Sajnos, ezeket a javaslatainkat ezúttal visszautasították, de a munkát folytatjuk, az RMDSZ továbbra is a méltányos nyugdíjas évek biztosítása érdekében dolgozik” – hangsúlyozta a képviselő.