Elfogadták az idei társadalombiztosítási költségvetést

Év elején a Maros Megyei Nyugdíjpénztár számos közérdekű újdonságot sorakoztat fel az érdeklődők, a nyugdíjasok és a biztosítottak számára. Neagoe Eugenia, a pénztár igazgatója a tudnivalókat osztotta meg olvasóinkkal. 

Nem sokan élnek az előre hozott nyugdíjazással

– Az országos statisztikák azt mutatják, hogy a nyugdíjasok száma csökkenőben van. Volt egy időszak, amikor Maros megyében tömegesen vonultak nyugdíjba, éltek az előre hozott nyugdíj lehetőségével, ami jobbára a munkahelyek megszűnésével és a bizonytalansággal volt összefüggésben. Hogyan viszonyulnak most ehhez a lehetőséghez a nyugdíjkorhatár előtt állók? Hány nyugdíjas van Maros megyében? 

– Az elmúlt év decemberében közel 139 ezer nyugdíjast tartottunk számon Maros megyében. Ez az átlagszám állandósult, annak ellenére, hogy a pontos szám havonta változó. Azt tapasztaljuk, hogy az előre hozott nyugdíjazás lehetőségével nem sokan élnek, mint évekkel ezelőtt, inkább azt választják, hogy nyugdíjkorhatárig dolgozzanak. Sőt a nyugdíjkorhatár után is sokan megőrzik munkahelyüket, nem sietnek a nyugdíjba vonulással, valószínűleg azért, mert nem kedvező számukra a lecsökkent jövedelem, másrészt pedig az aktív élet mellett döntenek. Arra is megvan a lehetőség, hogy nyugdíjkorhatár után is dolgozzanak, minden kategória esetében a törvény szögezi le a legmagasabb életkort, amíg dolgozni lehet. 

5429 lej a bruttó átlagbér s a temetkezési segély

 – Mit kell tudni az idei társadalombiztosítási költségvetés által hozott főbb újdonságokról? 

– Január 6-án a Hivatalos Közlönyben közzétették a 2020. évi 6-os számú társadalombiztosítási költségvetési törvényt, melyben az idei országos bruttó átlagbért 5429 lejben határozták meg. A 6-os törvény 16. cikkelye értelmében a temetkezési segély nyugdíjas vagy biztosított elhalálozása esetén a bruttó átlagbérrel egyenlő, 5429 lej. Tavaly ez az összeg 5163 lej volt. Ha egy nyugdíjasnak vagy egy biztosítottnak a családtagja halálozik el, a temetkezési segély 2715 lej, tehát a teljes összeg fele.

– Módosul-e a társadalombiztosítási hozzájárulás aránya?

– A 2015. évi 127-es pénzügyi törvény 138. cikkelye értelmében az alkalmazottak vagy a társadalombiztosítás fizetésére köteles személyek a bruttó bérükből 25 százalékos hozzájárulás befizetésére kötelesek a tb-alapba. Ennek átutalása a munkaadó feladata. Akik nehéz körülmények között dolgoznak, 4 százalékkal több tb-hozzájárulást fizetnek. Ugyanígy azok is, akik különlegesen nehéz körülmények között fejtik ki a tevékenységüket. Ebben az esetben 8 százalékos társadalombiztosítási többlet- hozzájárulás fizetendő. A nehéz és különlegesen nehéz munkafeltételeket a 263-as számú nyugdíjtörvényben határozzák meg. Olyan kategóriák dolgozóiról van szó, akik valóban nehéz körülmények között végzik munkájukat, mint például a vegyipari és a sugárveszélyben dolgozók, a bányászok, a repülősök és így tovább. Az építkezésben dolgozók tb-hozzájárulás tekintetében kedvezményt élveznek, a havi tb-hozzájárulásuk csökkentett, 21,5 százalék. Az építkezési vállalkozásoknak a nehéz és nagyon nehéz munkakörülmények esetében sem kell a plusz 4, illetve plusz 8 százalékos tb-hozzájárulást fizetniük. Ezt az intézkedést tulajdonképpen az építőipar támogatására hozták.

– Mennyi idén a magánnyugdíjalapba befizetendő hozzájárulás?

– A magánnyugdíjalap II. pillérébe a hozzájárulás havi 3,75 százalék. Ez az arány ugyanannyi, mint tavaly. 

– Mennyi lesz a hozzájárulásuk azoknak a magánszemélyeknek, akik társadalombiztosítási szerződést kötnek a nyugdíjpénztárral? 

– Azoknak, akik magánszemélyként kötnek fakultatív társadalombiztosítási szerződést a nyugdíjpénztárral, 25 százalék a tb-hozzájárulás aránya. Tekintettel arra, hogy idén 2230 lej a szavatolt bruttó minimálbér, ennek a 25 százaléka 568 lej. Ezt az összeget kell havonta befizetniük a biztosítottaknak a nyugdíjpénztár kasszájába. 

704 lej a szavatolt minimális nyugdíj

– Mennyi az idei szavatolt minimális nyugdíj?

– A szociális minimális nyugdíj idén 704 lej, ami tulajdonképpen nem is nyugdíj, hanem egy szociális juttatás. Folyósításának feltétele legkevesebb 15 év ledolgozott munkaidő. 2001. április elsejéig a régi, 3-as számú nyugdíjtörvény értelmében ez az időszak 10 év volt. Tudni kell, hogy a számítások szerint nagyon sok nyugdíjasnak 300, 400, 500 lej lenne a nyugdíja, mert kis fizetésük volt, mert alacsonyabb kollektívnyugdíjjal rendelkeztek. Ezeket az összegeket egészítjük ki 704 lejig. Ebben a juttatásban részesülnek azok is, akik munkaképtelenné váltak. Van olyan is, aki csupán egy hónapot dolgozott, balesetet szenvedett, s jogosult erre a szociális juttatásra, még akkor is, ha csak egy hónapban járult hozzá a társadalombiztosítási alaphoz. 

– Az új törvény 2021. szeptember elsején lesz hatályos. Ezzel egy sor méltánytalanságot kívánnak kiküszöbölni. Mi a legfontosabb változás, amit az új nyugdíjtörvény hoz?

– Az új törvény lényege a mostani méltánytalanságok megszüntetése. Nevezetesen, az egyénenkénti változó hozzájárulási időszakok kiiktatása a számítási képletből. A nyugdíjpont kiszámításánál az egységes kötelező hozzájárulási időszakkal fognak számolni. Tehát az összegyűjtött pontszámot például nem 32-, 35-, 37- vagy 40-felé – a ledolgozott munkaévekkel – osztják majd, hanem a férfiak és a nők esetében is megállapított kötelező hozzájárulási időszak éveivel (stagiu complet de cotizare). Férfiak esetében idén ez 35 év, nők esetében 31 év és 3 hónap. Tehát a lényeg az, hogy bevezessék a „közös nevezőt”. Ugyanis, nem mindegy, hogy valakinek az összpontszámát 40-felé vagy 31-felé osztják. Minél kisebb a nevező, annál nagyobb a hányados, ami a végső pontszámot jelenti. Tehát annyival nagyobb lesz a nyugdíj értéke is. A nyugdíj értékét kizárólag a bérek függvényében befizetett havi hozzájárulások határozzák meg – tájékoztatott Neagoe Eugenia, a Maros Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója, és azt is elmondta, hogy az idei kezelési jegyekről e hónap végén tud beszámolni.