Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A lakosság jogos elvárása, hogy Maros megye felzárkózzon a régió gazdaságilag fejlettebb megyéihez, hogy az élet vonzó legyen a fiatalok számára, hogy itthon találják meg a boldoguláshoz szükséges feltételeket. A Maros Megyei Tanács a közelmúltban fogadta el a megye 2021–2027 közötti időszakra szóló fejlesztési stratégiáját, amely meghatározza a megye közép- és hosszú távú célkitűzéseit. Négy stratégiai területet jelöltek meg: zöldmegye, digitalizált és innovatív megye, fejlett infrastruktúrával és szolgáltatásokkal rendelkező megye, valamint gazdaságilag fejlett megye. A jövőképet felvázoló fejlesztési stratégiát Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke mutatja be olvasóinknak.
– A Maros megyei önkormányzat június 21-én fogadta el a 2021–2027 közötti fejlesztési stratégiát. Fontos megjegyezni, hogy ez kiindulópontként szolgál az elkövetkező időszakra; kijelöli azokat a fejlesztési irányokat, amelyekhez a beruházásoknak igazodniuk kell. Meghatározza a gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi, oktatási, egészségügyi, mobilitási, kutatási és innovációs célkitűzéseket. Összeállításakor figyelembe vettük, hogy az Európai Uniónak milyen direktívái vannak, ugyanis hiába szerettünk volna olyasmit belefoglalni a stratégiánkba, amire nem biztosított az uniós finanszírozási lehetőség. A stratégia összeállítása hosszú folyamat volt, több mint egy évet vett igénybe. Kérdőíveket küldtünk ki a közösségeknek, az intézményeknek, magánvállalkozókhoz, kutatóintézetekhez, egyetemekhez azért, hogy megfogalmazzák, hogyan képzelik el Maros megye jövőjét. Ennek alapján fókuszcsoportok alakultak, amelyek elemezték a beérkezett adatokat. Minden területre egy dokumentumot állítottunk össze, a szakemberek ennek alapján dolgozták ki a fejlesztési stratégiát. A dokumentumot közvitára bocsátottuk, hogy a lakosság is tegyen módosító javaslatokat. A dokumentum magáncégek és intézmények számára egyaránt fontos, hiszen minden pályázat összeállításakor elsődleges kritérium, hogy az adott célkitűzés szerepel-e a fejlesztési stratégiában vagy sem. E dokumentum nélkül egy pályázatot sem lehet benyújtani, hiszen irányvonalakat szab meg, lehetőségeket biztosít, hogy különböző tengelyek kiírásaira be lehessen nyújtani a pályázatokat – mondta Péter Ferenc tanácselnök.
– Térjünk rá a stratégiában megjelölt területekre.
– Négy fontos terület volt megjelölve, hiszen ezeken a területeken lesznek majd a pályázati kiírások is, akár a rezilienciaalapról, akár az operatív programról, akár az átállási alapról beszélünk. Mondom ezt a központi régió soros elnökeként is. A zöldmegye elsősorban megújuló energiaforrásokról, az energiahatékonyságról szól. Nagyon fontos ez a terület, hiszen az energiaválság igazolta, minél több energetikailag hatékony épületre van szükségünk. Ugyanígy fontos a hulladékgazdálkodás, a védett területek adminisztrációja, a víz- és csatornahálózat kiépítése. Ide tartozik még a parkosítás, az alternatív energiatermelés, a napelemparkoktól kezdve minden, ami zöldenergia-termelésnek számít. A megyei tanácsnak több terve van, például több középület energiahatékonyságát szeretnénk növelni.
Ami a hulladékgazdálkodást illeti, elkezdtük a szentpáli lerakó második cellájának a megépítését, szükség lesz a mechanikai-biológiai válogató bővítésére is. Fontos projektünk öt olyan begyűjtőközpontnak a megépítése, ami lehetővé teszi nagyobb méretű háztartási hulladékok – bútorok, háztartási gépek – elhelyezését. Ezek első fázisban városokban épülnek meg, majd nagyobb községekben is.
Az ipari parkba olyan cégeket várunk, amelyek megújuló energiát használnak, sok cég már úgy indítja a beruházását, hogy biztosítsa azt az energiát, amit elhasznál, s ezzel növeli a versenyképességét a megugrott energiaárak közepette. A megújuló energia termelése a következő időszak legnagyobb kihívása lesz. Reméljük, a pályázatok segítik majd ezt a törekvést.
– A második terület a digitalizációra és az innovációra fókuszál.
– Ezen a területen kutatásfejlesztésről és innovációról beszélünk, innovációs központok, inkubártorházak építése a cél. Mi az alárendelt intézményeink digitális ügyintézési programjait helyezzük előtérbe. Remélem, hogy a megye helyi önkormányzatai is csatlakoznak ehhez a programhoz. A megyei tanács új honlapot – ro.cjmures.ro – indított, amely online ügyintézést biztosít az építkezési engedélyek, az urbanisztikai bizonylatok, a különböző felszámolási és bontási engedélyek kibocsátásához. A platformon követhető az ügyintézés menete. Ez előrelépés, ez a jövő. Nagy kihívás lesz, hogy a digitális ügyintézést kiterjesszük, a különböző irodák és osztályok – könyvelés, urbanisztika – számítógépes programjait egységesítsük, hogy minden átlátható és átjárható legyen. Nagyon fontos projektünk az Erdélyi Tudásközpont, ennek érdekében a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemmel működünk együtt. Úgy tartjuk, hogy az ilyen intézmények jelentik a jövőt. A tudásközpontot Dózsa György községben, az autópálya kijáratánál szeretnénk létrehozni. A komplex létesítményben egy IT-szakembereket és egyetemi hallgatókat foglalkoztató kutatóközpont, egy kiállítórész, egy adatközpont kapna helyet, ahol gazdasági és nem gazdasági tevékenységet is folytatnának. Ez egy 50-60 millió eurós beruházás lenne. A projekt körvonalazódik, várjuk a pályázati feltételeket, kérdés, hogy tudjuk-e az önrészt biztosítani.
– Nagy a lakosság elvárása, szeretné, hogy a megye fejlett infrastruktúrával és szolgáltatásokkal rendelkezzen. Mit várhatunk?
– Az infrastruktúra folyamatosan javítható és fejleszthető. Nagyon kellenek a terelőutak Marosvásárhelyre. A terelőutak ügyét az országos útügyi igazgatóság a minisztérium révén kezeli, ő a megrendelő és a kivitelező. Most dolgoznak a Segesvári út, illetve a Koronka és Nagyernye közötti terelőút tervén, ami Jedd és Marosszentgyörgy érintésével épül meg. A nyár végére kell elkészüljön. Ez az út a Sapientia elől, egy körforgalomtól indulna. A folyamatba túl nagy beleszólásunk nem lehet, annyit tehetünk, hogy folyamatosan érdeklődünk. A Sapientiától indul majd a marosvásárhelyi terelőút is, amely Hagymásbodon érintésével a Metro áruház mögé vezet, az autópálya bekötéséig. Ez a város projektje. Ha az említett terelőutak megépülnek, akkor az autópályáról a Sapientia érintésével el lehet jutni Nagyernyéig.
Egy következő terelőutat, a mezőségit szeretnénk megépíteni, ami a repülőtér melletti autópálya-lehajtót köti össze a Mezőséggel. Ez egy óriási lépés lenne Marosvásárhely forgalmi tehermentesítésében és a mezőségi régió fejlődésében. A nyomvonalat megjelöltük, a dokumentumok a szállításügyi minisztériumban vannak, mert ezt be kellene foglalni az országos infrastruktúra-projektcsomagba, hogy az előtanulmány elkészítése kapjon finanszírozást, ami több millió euró lenne – tájékoztatott az elnök.
– A választási kampányban a repülőtér fejlesztéséről és egy multimodális központ kiépítéséről is szó esett. Hogy állnak ezekkel a fejlesztésekkel?
– A marosvásárhelyi repülőtér fejlesztésére ez év januárjában 30 millió eurós beruházásra írtunk alá szerződést, ami lehetővé teszi a biztonságieszköz-beszerzést, továbbá az utas- és poggyászellenőrzést szolgáló berendezések beszerzését. Ez folyamatban van. Ezenkívül egy új tűzoltóállomást építünk, amire kiírtuk a versenytárgyalást, egy ajánlat érkezett, amit nem fogadtunk el, s ezért a versenytárgyalást újra meg kell hirdetni. Az utasok szempontjából a legfontosabb a terminál bővítése, aminek eredményeként az utasfogadó terminál befogadóképessége kétszer akkora lesz, mint most. Látjuk, hogy ha késések vannak, akkor nagyon zsúfolttá válik a repülőtér. A kivitelezési kiírást rövidesen meghirdetjük.
Kevés megye rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy autópálya, vasútvonal és repülőtér egy-két kilométer távolságra van egymástól, a repülőtér közelében egy multimodális csomópontot szeretnénk kialakítani. Egy tervezőcég három variánst vázolt fel, amiből egyet el kell fogadjon az önkormányzat. Ezt követően el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt. Tudni kell, hogy évekbe telik, amíg az elképzelést követően az első kapavágás megtörténik. Fontos, hogy a megye fejlesztését egységesen képzeljük el, s a folyamat végén jó dolog szülessen.
– A stratégia negyedik területe a gazdaságilag fejlett megye. Mindannyian arra várunk, hogy elmondhassuk: fejlett megyében élünk, ahol a fiatalok is megtalálják a számításaikat.
– Fontos számunkra, hogy a vállalkozásokat támogatni tudjuk, hogy olyan beruházásokat végezzünk, amelyek segítik a vállalkozások tevékenységét, a szolgáltatásokat. Kiemelném például a turizmust.
A Maros Megyei Ipari Parkban – ahol a Maros Megyei Tanács a főrészvényes – tavaly voltak bizonyos adóértelmezési és ebből fakadó jogi gondok. Nagy adót róttak ki az ipari parkra, a késedelem miatt felgyűltek a hátralékok, perre került sor, a pert elvesztették, s nagy összeget kellett kifizetni a nyárádtői önkormányzatnak. Ez negatív mérleget eredményett, azonban ez nem azt jelenti, hogy a létesítmény nem lehet jövedelmező. Az ipari parkban jelenleg 21 cég működik, továbbra is nagy az érdeklődés iránta. Elemeznünk kell, hogy milyen irányba lehet terjeszkedni, ugyanis megváltoztak a légügyi hatóság szabályozásai, s elég nehéz megszerezni az engedélyeket a közelében lévő ipari park területén. Arra számítunk, hogy az egyre nagyobb érdeklődés miatt más telephelyre terjesztjük ki az ipari parkot – mondta Péter Ferenc.
Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal