Életműdíjat kapott lapunk főszerkesztője

Szakmai tanácskozást tartott a MÚRE

A hét végén ismét a szovátai Teleki Oktatási Központban SzováTAvasz néven szervezte meg szakmai találkozóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), ahol két életműdíjat is kiosztottak. Elismerésben részesült Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője is. 

A nyomtatott sajtónk jövőképe(i)ről szóló kerekasztal-beszélgetésen az erdélyi magyar napilapok sorsáról esett szó, ahol elsősorban a még nyomtatásban megjelenő napilapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Háromszék) főszerkesztői, felelős szerkesztői, illetve gazdasági vezetői megoldást kerestek arra, hogy miként lehet még fenntartani az említett lapokat. Ezután a Brassaï Sajtófotó-pályázat eredményhirdetése következett. Mint ismeretes, néhány éve a szakmai szervezet a híres fotográfus nevével fémjelzett sajtófotó-pályázatot hirdet. Az idei kiírásra érkezett képeket szakmai zsűri bírálta el. A tavaszi rendezvényen hirdették ki a nyerteseket, akiknek a képeit be is mutatták. A fődíjat a marosvásárhelyi, de Mosonmagyaróváron élő Kerekes István Mint a mesében című fotója kapta. 

A szakmai találkozó alkalmával a TOK-ban megnyitották Para István karikatúra-kiállítását is. A szerző munkáit Sarány István, a Hargita Népe felelős szerkesztője méltatatta. Ezután a MÚRE filmklub keretében az érdeklődőknek levetítették Katyi Antal Sivatagi álom című dokumentumfilmjét.

A MÚRE rendkívüli közgyűlésén a belső működési szabályzat változtatásait szavazták meg, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak A médiaképzés útjai. Nemzetközi kitekintés, hazai körkép címmel. Két könnyedebb programpont következett: Vissza a természetbe – Nemes Attila táj- és természetfotós vetítéssel egybekötött előadása és groove táncos edzés Ferencz Melániával és Nagy Krisztinával.

Az eseménysorozat az életműdíjak átadásával zárult: Pataki Zoltán, a Temesvári Új Szó és a Nyugati Jelen jeles újságírója laudációját (amelyet Takáts D. Ágnes jegyzett) Bartha Csaba olvasta fel, lapunk főszerkesztőjét, Karácsonyi Zsigmondot Szűcs László MÚRE-elnök méltatta. Az alábbiakban közzétesszük a méltatást. (erdélyi) 

A felelős szerkesztői szándék becsülete

Ma esti díjátadónk főszereplőjéről az a történet jutott az eszembe, ami az egyszeri kárpátaljai öregúrral esett meg, aki az iskoláit a Magyar Királyságban kezdte, Csehszlovákiában fejezte be, ledolgozott pár évtizedet a Szovjetunióban, hogy aztán idős korában már Ukrajnában vigye házhoz nyugdíját a postás. Mindezt úgy, hogy ez idő alatt a bácsi jóformán ki sem mozdult a szülőfalujából, csak a határokat módosítgatták a feje fölött. 

Karácsonyi Zsigmond pályakezdő újságíróként a nyolcvanas évek közepétől megtapasztalhatta a diktatúra sajtóvilágának utolsó időszakát, amikor már alig látott napvilágot magyar sajtótermék Romániában. Majd 1990 után részese lehetett annak az eufóriának, amit a sajtó szabadságának a visszanyerése jelentett, megélhette a romániai magyar sajtó újkori virágkorát, amikor egy ideig maguk az újságírók is megérdemelt társadalmi elismertségnek örvendhettek az erdélyi magyar nyilvánosságban. Aztán az ezredforduló után szembesült a kedvezőtlen körülmények jelentette kihívásokkal, ma pedig, négy évtizednyi újságírói és lapszerkesztői tapasztalattal a háta mögött azért küzd, hogy a hagyományos újságírást képviselő újság megmaradhasson, azért, hogy legyen ma is becsülete a felelős szerkesztői szándéknak. E sokféle élethelyzet közepette egyetlen percre sem hagyta ott az életét jelentő napilap, a Népújság szerkesztőségét. Ez esetben nem a határok, hanem a körülmények váltakoztak. Ahol kezdetben volt újságíró, fotoriporter, laptervező, szerkesztőbizottsági tag, majd sok éve immár főszerkesztő. 

Ugyancsak a kezdetek óta tagja, ügyvezető elnöke, elnöke, majd becsületbírósági tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének. Úgy hiszem, Karácsonyi Zsigmond azok egyike, aki mindent megtapasztalhatott, ami e négy évtized alatt hivatásunk háza táján, a nyomtatott sajtó világában megtörtént. Nyilván e pályaív bejárásához szükség volt a részéről a kellő elhivatottságra, makacs kitartásra, marosvásárhelyi lokálpatriotizmusra, szenvedélyes igazságérzetre, az írott szó és a megörökített pillanat iránti elkötelezettségre, értékteremtő és közösségépítő szép szándékra egyaránt. Továbbá arra a felelősségre, amit egy lap vezetőjeként képviselni kell az olvasókért és a munkatársakért egyaránt. Méltán jellemezhetjük úgy, ő egy igazi intézményember, a legjobb értelemben vett médiamunkásaink egyike. 

Legyen ez a díj tisztelgés e négy évtized, sok ezer lapzárta, e gazdag életút előtt, amelynek folytatásához további elszántságot, erőt, egészséget, sajtóbarát társadalmi közeget, tenni akaró szövetségeseket kívánok, nem utolsósorban pedig hűséges Népújság-olvasókat.