Életmentő védőoltások

Ember és állat harmóniája

Egy kölyökkutya beszerzését követően a felelősségteljes gazdi első útja az állatorvosi rendelőbe vezet, ahol a legfontosabb teendőkről tájékoztatják, főként az elsőkutyás gazdit. A megfelelő táplálás és a higiénikus tartási körülmények mellett a védőoltások biztosítják a megelőző védekezést annak érdekében, hogy a házi kedvenc hosszú és egészséges életet éljen.

A felelős kutyatartással járó legfontosabb teendők közé a szakemberek a féregtelenítést és a védőoltást sorolják. Esetenként azt a gazdit, aki első ízben vásárol kutyát, a szaporítók azzal nyugtatják, hogy az öthetes kölyök megkapta az oltásait, ami enyhén szólva túlzás. A 6. és a 12. hét között kezd csökkenni a kutyakölykök természetes védettsége, ez alatt az időszak alatt kerül sor a kezdő védőoltások beadására, majd egyéves korukig több védőoltást kapnak. A védettséget nyújtó immunizálást követően pedig évente emlékeztető oltások szükségesek a kutya élete végéig. Minden esetben az állatorvos által ajánlott oltási programot kell követni.

Védőoltás kölyökkutyánál – évente többször

A kölyökkutyák immunizálásáról, az oltási programról dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét kérdeztük. A szakember mindenekelőtt hangsúlyozta: egy kölyökkutya minden védőoltást meg kell kapjon ahhoz, hogy a betegségekkel szemben ellenállóvá váljék. A gyógyszergyártók által javasolt oltási protokollum szerint a kölyökkutyák immunizálása érdekében egyéves korukig több alkalommal kapnak védőoltást. Rendkívül fontos azonban, hogy az első védőoltás előtt féregtelenítve legyenek a kölykök, ezért az első féreghajtást már két-három hetes korban meg kell ejteni, majd két hét múlva megismételni. Egy nagyon férges kiskutya a védőoltással nem immunizálható teljesen, a védőoltások hatása mindenekelőtt az állat immunstátusától függ. Ahol parvóvírussal fertőzött a hely, ahhoz, hogy az állat immunitása biztosítva legyen, ötször-hatszor is be kell oltani. Az orrba cseppek formájában adagolt, a kennelköhögést megelőző védőoltást hathavonta is lehet ismételni, mivel elég gyakori a járvány előfordulása. 

A védőoltások a szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis, parvóvírusos bélgyulladás, veszettség, kennelköhögés, babéziózis, Lyme-kór ellen jelentenek védettséget. A babéziózis elleni vakcina nálunk még nincs forgalomban (Magyarországon azonban beszerezhető), a Lyme-kór elleni oltás sem került még be a köztudatba, mifelénk ritkábban használják, annak ellenére, hogy forgalomban van. Mivel a babéziózist és a Lyme-kórt (borelliózis) főleg kullancsok terjesztik, a kullancs elleni kezelésekre kell fokozott figyelmet szentelni (tabletta, pipettás csepp, nyakörv, sőt ezek kombinációja is).

Az oltás nyomán jelentkező allergiás reakciókról kérdezve a szakember elmondta: az oltási reakció 2-3 százalékban előfordulhat, kisebb allergiás reakciótól (viszketegség, bőrpír, pofa és szemek körüli duzzanat) a súlyosabb, fulladásos tünetekig, ami sürgősségi beavatkozást igényel, bármelyik tünet jelentkezik. Helyi reakció is előfordulhat, ami hetekig is fennállhat (gumó a bőrben vagy bőr alatt), többnyire, ha mozgékony kutyusnak intradermális oltást adtak szubkután (bőr alatti kötőszövetbe) beadás helyett, de ezek felszívódnak. 

Oltani féregtelenítés után

Fontos féregtelenítés után beoltani a kölyökkutyákat, ugyanis egy nagyon férges kiskutya a védőoltással nem immunizálható teljes mértékben. Sajnos gyakori eset, hogy oltást és féregtelenítést egyszerre kap a kutya, ezt azonban kerülni kell, ezért időben ajánlott konzultálni az állatorvossal annak érdekében, hogy személyre szabott féregtelenítési és oltási protokollumot kapjon a páciens az adott epidemiológiai (járványtani) helyzetnek megfelelően. Nem mindegy, hogy a kölyökkutya volt-e féregtelenítve az anyja mellett, meddig kell elkülönítve tartani, hányadik oltás után mehet más kutyák közé, szabad-e füröszteni, milyen étrend ajánlott stb. Mindezekről a kérdésekről részletesen tájékoztatja a gazdit a szakember. Fontos a kis- vagy akár a felnőtt kutyát is mielőbb orvoshoz vinni, ha valami oknál fogva megbetegszik, nem szabad halogatni, mert orvosi segítség nélkül az állapota súlyosbodhat. Egy törődő és figyelmes gazdi be tud számolni arról, hogy a kutyája hányik-e vagy sem, de arról is, hogy naponta hányszor, híg-e a széklete, mennyi vizet fogyaszt stb. Minél több információt szolgáltat a kutya tulajdonosa, az orvos annál könnyebben találja meg a betegség okát. Egyes kutyatartók azzal keresik fel az állatorvosi rendelőt, hogy szerintük megváltozott a kutya viselkedése, ami azonban túl kevés ahhoz, hogy a kórmeghatározás időben megtörténjen.