Elektronikus nyomkövetők a megyében is

A bántalmazó távoltartása és a sértett védelme érdekében

Maros megyében október elsejétől kísérleti jelleggel működik a nyomkövető rendszer alkalmazása a távoltartás kényszerintézkedésének betartatása érdekében. Az országos adatok szerint idén több mint hétezer távoltartási végzést adtak ki, azonban meghaladja a kétezret azoknak a bántalmazóknak a száma, akik semmibe vették az intézkedést. A nyomkövető rendszer alkalmazásával a családon belüli erőszak esetén a bántalmazó szabadságának tényleges megvonása nélkül korlátozható a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához való joga. 

Az intézkedés célja, hogy a bűnismétlés megakadályozása és a sértett védelme érdekében az agresszor távol maradjon bizonyos személytől vagy helységtől, ezt október 2-án a gyakorlatban is kipróbálhatták a Maros megyei rendőrök. Bonyha községből érkezett segélyhívás, a családon belüli erőszak áldozata egy nő volt. A dicsőszentmártoni rendőrkapitányság a helyszínre vezényelte munkatársait, és megállapították, hogy a bejelentett eset valós, Jövedicsen egy 35 éves nőt bántalmazott a 29 éves élettársa. A férfi ellen ideiglenes távoltartást rendeltek el, és október 2-án, vasárnap az agresszorra elektronikus nyomkövető pántot szereltek. Az eljárást a dicsőszentmártoni rendőrség és a dicsői törvényszékhez tartozó ügyészség felügyelete alatt folytatják családon belüli erőszak bűntett elkövetése vádjával.

Ez év október 1-jétől Bukarest, Iaşi, Maros és Vrancea megyében kísérleti jelleggel működik az elektronikus nyomkövető információs rendszer. Ideiglenes védelmi határozat, védelmi határozat és európai védelmi határozat kibocsátása esetén rendelhető el az elektronikus nyomkövetővel történő megfigyelés.

Az agresszornak és a bántalmazottnak is viselnie kell

A 2022. augusztus 10-i 1025. számú kormányhatározat előírja a kísérleti rendszerben történő működés műszaki és szervezési szempontjait. A kísérleti rendszerben a felügyeleti elektronikát három szakaszban ültetik gyakorlatba. 2024-ben további 19 megyére terjesztik ki a nyomkövető karkötők használatát, a tervek szerint ekkor vezetik be többek között Brassó, Kovászna Hargita, Szeben megyében is, majd 2025-ben az ország többi megyéjében: Fehér, Arad, Temes, Arges, Bihar, Olt stb. is gyakorlatba ültetnék a rendszert. Az elektronikus eszközöket a rendőrség vásárolja meg, az adatközlési hálózat kiépítése pedig a Speciális Távközlési Szolgálatra (STS) hárul. Távoltartási végzés esetén az áldozat kérheti az elektronikus nyomkövetőt, így amint az agresszor túllépi a végzésben előírt távolsághatárt, a rendszer riasztást küld a 112-es sürgősségi hívószámra, a rendőrség pedig a GPS révén rövid időn belül a helyszínre érhet. A nyomkövetőt az agresszornak és a bántalmazottnak is viselnie kell, előbbinek kötelezően látható helyen. Önkényesen nem távolítható el, mert elindul a riasztórendszer. A monitorozás automatikusan, emberi beavatkozás nélkül és kizárólag Románia területén zajlik, bizonyos szabályokat betartva. A megfigyelt személy és az elektronikus eszközöket hordozó védett személy(ek) kilétét csak a riasztást létrehozó felügyeleti szerv ismerheti. Ha a riasztás generálódik – jelezve a kijelölt távolság megsértését – lehetőség lesz az eszközazonosító társítására a meglévő személyes adatokhoz és azok továbbítására a 112-es segélyhívó számra és a legközelebbi közrendvédelmi szervhez, beavatkozás végett. 

Egy hónaptól egy évig terjedő börtön 

A Román Rendőr-főfelügyelőség szeptember 1-jén aláírta a keretszerződést az informatikai rendszer és 15.000 nyomkövető beszerzésére, a teljes összeg 165.782.991 lej héa nélkül. Az eszköz automatikusan jelez, ha a bántalmazó nem tartja be a kiszabott távolságot, illetve ez bizonyítékként is használható, a végzés megszegése ugyanis egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel jár. Az elektronikus megfigyelő berendezés olyan karkötő, amelyet a személy bokájára, kivételesen a karjára rögzítenek az ideiglenes távolságtartási határozat, bírósági ellenőrzés, óvadékos bírósági ellenőrzés, házi őrizetbe helyezés, letartóztatás, távfelügyelet esetén. Az elektronikus megfigyelőrendszer jelzi a megfigyelt személynek is, hogy riasztás történt. A célzott riasztások a közelségriasztás, esetenként az épület jogosulatlan elhagyását, egy meghatározott kerület illetéktelen átlépését, egy kizárási zónába való illetéktelen belépést, de az eszköz akkumulátorának lemerülését is jelzi. 

Az intézkedések között megvalósulhat az agresszor ideiglenes kilakoltatása a családi házból – függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa-e –, a bántalmazó használati joga a közös otthonnak egy részére, ha az megosztható, az áldozat és adott esetben a gyermekek visszailleszkedése a családi otthonba, az áldozat és a gyermekek elhelyezése szociális központban és az agresszor kötelezése arra, hogy meghatározott minimális távolságot tartson az áldozattól, annak családtagjaitól. Ugyanakkor a támadónak meg lehet tiltani, hogy azokra a helyekre látogasson, ahol a védett személyt elhelyezték, az agresszort kötelezni az elektronikus megfigyelőeszköz állandó viselésére, az áldozattal való bármilyen kapcsolattartást megtiltani, ide értve telefonon, postai úton vagy bármilyen más módon, a támadót kötelezik a lőfegyverek rendőrségnek történő átadására. 

 Közel ötezerrel több családon belüli erőszak

A rendelkezésre álló adatok szerint idén év végéig megközelítheti az ötezret is a családon belüli erőszaknak minősülő bűncselekmények száma. 2022 első nyolc hónapjában országos szinten 13,3%-kal (+4320) nőtt a családon belüli erőszaknak is minősülő bűncselekmények száma 2021 első nyolc hónapjához képest (32.601-ről 36.921-re). Az előző évek számadatai ismeretében tavaly a képviselőház egyhangúlag megszavazta az elektronikus nyomkövetők bevezetésével kapcsolatos törvényt, amely létrehozza és szabályozza a megfigyelőrendszert. Ezzel az intézkedéssel a családon belüli erőszak visszaszorítását és a távoltartási végzések hatékonyabb érvényesítését remélik. A romániai adatok szerint az áldozatok védelmében kibocsátott távoltartási végzések közel felét megszegik, számos gyilkosság történt olyan körülmények között, hogy az áldozat távoltartási végzéssel rendelkezett. A törvény szabályozza az elektronikus nyomkövető eszközök használatát, riasztások esetén a fellépés menetét, valamint a rendszeren belüli adatvédelmet annak érdekében, hogy a bántalmazott személyek biztonságban érezhessék magukat.

 Távoltartás ellenére több mint kétezer bántalmazás

A Maros megyei Rendőr-felügyelőség tájékoztatása szerint az idei év első nyolc hónapjában országosan 7.331 védelmi végzést adtak ki a bíróságok (6,2%-kal (+430) többet, mint 2021 első nyolc hónapjában), az összesből 3.469 (47,32%) ideiglenes távoltartási végzés. A legtöbbet (6.598-at, az összes végzés 90%-át) a sértettek kérésére, 564-et az ügyészek, 169-et pedig más, erre felhatalmazott intézmények kérésére adták ki. Ennek ellenére a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló 2003. évi 217-es számú törvény 47. cikkének be nem tartása tekintetében 2.166 alkalommal sértették meg a védelmi határozatot, 19,7%-kal (+356) többször, mint 2021 első nyolc hónapjában, ebből 1.398 alkalommal városon és 768 vidékben. 

Az év első nyolc hónapjában országos szinten 8.765 ideiglenes védelmi határozatot adtak ki (1644-gyel több, mint 2021 első nyolc hónapjában), ebből 3.469-et alakítottak át védelmi határozattá. Az ideiglenes védelmi határozat be nem tartása tekintetében 579 bűncselekményt jelentettek be, 46,2%-kal (+183) többet, mint 2021 első nyolc hónapjában, ebből 322 városi, 257 vidéki környezetben történt. A családon belüli erőszak áldozatai számára létrehozták a 0800-500-333-as ingyenesen hívható segélyvonalat.