Együtt ünnepelték a népmese napját

Pénteken délután jó hangulatú és dicséretes kezdeményezés nyomán négy nyárádmenti iskola együtt ünnepelte a magyar népmese napját.

A Magyar Olvasótársaság 2005-ben kezdeményezte, hogy szeptember 30., Benedek Elek születésnapja legyen a magyar népmese napja, s azóta is különböző kezdeményezésekkel szól mindazokhoz, akiknek fontos a népmese fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása. Mára ez a mozgalom nemcsak a magyarországi iskolákat és intézményeket kapcsolja össze a közös ünneplés je-gyében, hanem nagyon sok határon túlit is; idén a nyárádgálfalvi Szent-iváni Mihály Általános Iskola is csatlakozott hozzájuk. Amikor elképzelték, hogyan is szervezik meg az idei népmese napját, úgy gondolták, hogy nemcsak a mesét állítják a középpontba, hanem a népdalt, a néptáncot és a néphagyományokat is. Ezért másik három iskolát is meghívtak, hogy bekapcsolódjanak rendezvényükbe, hogy egymás szokásait megismerjék, ezáltal is gazdagodjanak, és erősödjön a gyerekek identitástudata – mondta el lapunknak Gáspár Ildikó igazgató. Ez az első ilyen nagyobb rendezvényük, de a népmese napjához kapcsolódóan már két éve rendezvényt szerveztek, amikor a meseszer nevű játékot átadták Backamadarasnak és Nagygalambfalvának, tavaly pedig ott voltak a Hargita megyei településen, amikor az is továbbadta azt másoknak.

 

Közösen ünnepeltek

A péntek délben kezdődő rendezvényen elsőként gálfalvi idősek kaptak szerepet: Fekete Károly a régmúlt idők katonáiról és a regrutákról szólt a gyerekeknek, illetve katonanótákat énekelt, míg Sebe Borbála az egykori farsangi népszokásokat elevenítette fel, illetve arról beszélt, hogy ezeknek milyen szerepe volt a közösségben. Ezután a helyiek mellett a vendég backamadarasi, koronkai és szentháromsági diákok mutatták be településüket, iskolájukat és közösségeik népszokásait, így sokan megismerhették a két húsvéti locsolói kulcsfigurát, a hamubucskást és a kókost is. Egy kis szünet után a négy iskola diákjai népmeséket, népdalokat, népmondákat adtak elő, vagy éppen néptáncaikat mutatták be, majd egy újabb pihenő után kézműveskedésre kaptak meghívást, üvegfestésben, gyöngyfűzésben, karkötő készítésében ügyeskedhettek. A program végén mindenki felírhatta gondolatait, élményeit egy fára tűzött levélre, és ezekből kiderült, hogy a gyerekek szó szerint is mesés napot élhettek át. A résztvevők okleveleket vehettek át, vacsora után pedig a helyi néptáncsoport fellépését élvezhették.

 

Közösen érdekesebb

A koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolából tíz gyerek érkezett, hogy a meghívásnak eleget téve bemutassák népmeséiket, néptáncaikat, illetve megismerjék bemutatkozásuk révén  a másik három iskolát. A településen a karácsonyi ünneplés, a szüreti bálok és farsangok ma is élnek, a felnőttek és gyerekek körében egyaránt – tudtuk meg Dósa Ibolya tanítótól, igazgatótól. A madarasi iskolában is megünneplik a népmese napját, élnek a hagyományok a diákok körében is, de így, közösen még érdekesebb az ünneplés – véli Marc Erzsébet igazgató, aki szerint jó volt látni a pedagógusok és gyerekek hozzáállását a felkészülési szakaszban, amikor azon fáradoztak, hogy a kisebb diákok néptáncokkal, a nagyobbak népdalcsokorral bűvölhessék el a többieket ezen a napon. 

A gálfalvi igazgatónő is kiemelte a pedagógusok és szülők munkáját és hozzáállását, valamint a Maros Megyei Tanács és a helyi Tóth pékség támogatását, hogy egy tartalmas, értékes, sikeres rendezvénynek lehessenek a házi-gazdái. Gáspár Ildikó  azért is tartotta fontosnak a népmese napját megünnepelni, mert úgy véli, hogy értékeink, a hagyományok, népszokások, a népköltészet gyöngyszemei nemcsak arra valók, hogy kötetekbe összegyűjtve a könyvespolcokon pihenjenek, hanem meg kell ismertetni őket a mai nemzedékkel, fel kell eleveníteni és meg kell élni azokat. „A hagyományok nem betegek, hogy ápoljuk, hanem bennük és általuk kell megismerjük a világot” – adott hangot meggyőződésének a pedagógus.