Szent István-napi ünnepség Marosvásárhelyen

Együtt dobbant a szívünk

A magyar államalapítás és első keresztény királyunk tisztelete, valamint az új kenyérért való hálaadás idén is ünnepelni hívta a marosvásárhelyi magyarságot. Az augusztus 20-i méltóságteljes ünnepségnek a vár adott otthont. A színpad hátterében levő molinón Szent István király szobra azt a hatalmat sugározta, ami több mint ezer éve képes megtartani és összefogni bennünket, Kárpát-medencei magyarokat.

A megemlékezést a Pro XXI. Sport- és Kulturális Alapítvány, valamint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala szervezte. A nemzeti színű szalaggal átkötött óriási új kenyereket, akárcsak az előző években, a Kabai család által vezetett egrestői Eldi pékségben sütötték. Az ünnepség végén a kenyeret a pékeik szelték fel, és osztották szét a nagyszámú résztvevőnek.

Az ünnepi műsort Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművész vezette. Elsőként Cseh Gábor, a szervező alapítvány elnöke köszöntötte az ünneplőket, hangsúlyozva, milyen nagy jelentőséggel bír az erdélyi magyarság számára a nemzeti ünnep, az identitástudat megőrzése, az együvé tartozás élménye. 

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere beszédében elmondta, augusztus 20-a okkal tölthet el büszkeséggel minden magyart. Az ünnep két üzenetét hangsúlyozta.

– Az államalapítás ezeréves cselekedetére emlékezünk, és együtt dobban a szívünk egy nagy királynak köszönhetően, aki egy új országnak és egy új nemzetnek rakta le az alapjait. Úttörő tevékenysége és látása vezetett oda, hogy egy évezrede itt lehetünk, és egy évezrede megvan a betevő falatunk. Jó helyet választottak az őseink a Kárpát-medencében, jó helyre vezérelte őket a Jóisten – fogalmazott a polgármester.

István király bátor volt, mert környezete ellenállását legyőzve, a kereszténységet választotta a magyarság útjául, s ennek köszönhetően ma is ünnepelhetünk. Tudta, hogy a közösséget mindenáron egyben kell tartania. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. Üzenete a megmaradásról szól. Ahhoz, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk, kemény munkára, vetésre, aratásra van szükség. S mindez nem elég, ha a munkán nincs isteni áldás. A népi hagyomány szerint Szent István-napra sütötték az első kenyeret, s akárcsak elődeink, mi is legyünk hálásak az idei kenyérért, amikor sok helyen az aszály miatt nincs aratás. De nem csak a szó szerinti vetésre és aratásra kell gondolnunk, hanem a keresztény vetésre és aratásra is, hiszen sokban függünk a teremtő Jóistentől – mondta. 

A műsorban Samu Etel Imola előadásában az Ó, Szent István, dicsértessél! kezdetű középkori moldvai csángó dalt, majd széki népdalokat hallhatott a közönség. A székely néptánccsoport nyárádmenti és vajdaszentiványi táncokat adott elő. Portik Viktor előadásában a Nélküled és a Mindig kell egy barát című dal hangzott el. 

Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői megáldották az új kenyeret, közös imában adtak hálát a mindennapi betevőért, majd felhangzottak a himnuszaink: a székely és a magyar himnusz.

Az ünnep fényét a színpad előtt látható koronázási jelvények – a Szent Korona, a jogar, az országalma másolata – emelték, melyeket ez alkalommal is néhai Szabó Albert családja bocsátott a közösség rendelkezésére.