Egységesen kiálltak Magyarország mellett
2018-09-13 14:39:30
- Mózes Edith
Mint már olvasóink értesültek róla, az Európai Parlament plénuma kedden vitatta meg és szerdán szavazott a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésről, az úgynevezett Sargentini-jelentésről.
Mint már olvasóink értesültek róla, az Európai Parlament plénuma kedden vitatta meg és szerdán szavazott a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésről, az úgynevezett Sargentini-jelentésről. A plenáris ülésen 448 támogató szavazattal, 197 ellenében és 48 tartózkodás mellett fogadták el a dokumentumot. Az RMDSZ mindkét EP-képviselője a jelentés ellen szavazott.
Az Európai Parlament többi romániai képviselője megszavazta a jelentést, kivéve Renate Webert és Norica Nicolait (mindkettő az ALDE tagja), valamint Traian Ungureanut (PNL).
Kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben
„Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentben egyesek új szabályértelmezést hozhatnak csak azért, hogy igazuk legyen. A keddi parlamenti vita hangneme és a szerdai szavazás menete is arra világít rá, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben” – fogalmazott Winkler Gyula azt követően, hogy a Parlament megszavazta a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést.
„Azért szavaztam a Magyarországot alaptalanul elítélő Sargentini-jelentés ellen, mert az nem más, mint egy újabb felvonás abból a magyarellenes megnyilvánulás-sorozatból, ami az Európai Parlamentben évek óta tapasztalható. 2015-ben a migrációs válság kirobbanása volt a vízválasztó pillanat, mára pedig teljesen egyértelművé vált, hogy az EP-képviselők többsége nem a Sargentini-jelentésről szavazott, hanem a nyitott, gátak nélküli bevándorlást szorgalmazók tábora csapott össze a migrációt törvényes alapokon kezelő, szabályozni kívánó oldal képviselőivel” – emelte ki Winkler.
Az EP-képviselő úgy vélte, a kettős mérce csúcspontja az EP jogi bizottságának döntése volt, ahol pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy megváltozott a kétharmados többség kiszámításának módszere. „Ma már nem az összes érvényesen leadott szavazatot veszik figyelembe, hanem csak az igen és a nem szavazatok számítanak – a tartózkodókat nem számolják. A Sargentini-jelentés mellett leadott 448 igen szavazat csakis ennek az előzménytelen jogi procedúrának köszönhetően képez kétharmados többséget. Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentben egyesek újraértelmezhetik a szabályokat csak azért, hogy igazuk legyen. Ez a fajta durva megosztottság végzetes következménnyel járhat: az uniót szétfeszítő szakadékok elmélyülését idézi elő” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Magyarország pellengérre állítása politikai alapú támadásként értékelhető
Sógor Csaba képviselő felszólalásában szintén arra világított rá, hogy minden EU-s tagállam esetében azonos szempontok és mérce alapján kellene az Uniónak vizsgálódnia, ami az alapértékeket, illetve az emberi jogokat illeti, különben Magyarország ilyen szintű pellengérre állítása csak politikai alapú támadásként értékelhető.
„A Sargentini-jelentés számos politikai alapú helyzetértékelést tartalmaz Magyarországgal kapcsolatban, ami egy politikai testülettől nem meglepő, ez azonban nem mentség arra a rengeteg valótlanságra és ténybeli tévedésre, ami a szövegben található. Egységes mérce és egyenlő elbánás hiányában meggyőződésem, hogy ez az eljárás csak politikai célokat szolgál” – szögezte le Sógor Csaba.
Kijelentette: „Azok, akik ismerik a magyarországi politikai élet mindennapjait, ezt a vitát látva minden bizonnyal azt a következtetést vonják le, hogy az egész Európai Parlamentet minősíti egy ilyen színvonalú jelentés elkészülte. Ami pedig az eljárást illeti, sokkal szerencsésebb lenne azonos szempontok és azonos mérce alapján megvizsgálni az összes tagállamban az alapértékek, az emberi jogok, a kisebbségek jogainak érvényesülését”. Hozzátette: „Ha nem politikai alapú támadás lenne, akkor meg kellene vizsgálnunk a kisebbségek jogainak érvényesülését Franciaországban, a választási rendszer aránytalanságait az Egyesült Királyságban, a vallásszabadság érvényesülését Görögországban, a véleménynyilvánítás szabadságát Spanyolországban vagy az igazságszolgáltatás – politikától és a titkosszolgálatoktól való – függetlenségét Romániában. Egységes mérce és egyenlő elbánás nélkül meggyőződésem, hogy ez az eljárás csak politikai célokat szolgál.
Süketek párbeszéde
A többi határon túli magyar párt (valamennyien néppártiak) képviselői – Csáky Pál, az MKP és Nagy József, a Most-Híd képviselője – is nemmel szavaztak.
Csáky Pál a Körképnek adott interjúban kijelentette: a jelentés „kissé amatőr módon készült, Sargentini asszony nem tapasztalt politikus, magas volt neki ez az asztal. A jelek szerint többféle nyomásnak engedett, s így bekerültek az anyagba olyan elemek is, amelyek egyértelműen nem igazak. Így eklektikussá vált a jelentés – bizony több dialógust érdemelt volna”. Magát a vitát pedig süketek párbeszédének nevezte.