Egy szolgálaton kívüli rendőr hétfőn lelőtte az ankarai orosz nagykövetet

Fegyveres merényletben életét vesztette hétfő este Oroszország ankarai nagykövete. Az orosz diplomatára egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr lőtt rá a török fővárosban, Ankarában. A vélhetően szélsőséges hátterű merénylet elkövetőjét agyonlőtték.

A 62 éves Andrej Karlov nagykövet belehalt súlyos sebesüléseibe azt követően, hogy a merénylő rálőtt. A támadás az ankarai kortárs művészetek galériájában történt, ahol Andrej Karlov nagykövet éppen nyitóbeszédét mondta az „Oroszország török szemmel” címet viselő fotókiállítás alkalmából.

Az esetről készült felvételek szerint a támadó a nagykövet mögött állt, majd tüzet nyitott rá. A nagykövet azonnal összeesett.

Andrej Karlovot kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni.

Jelentések szerint a merényletben mások is megsebesültek.

A CNN Türk hírtelevízió korábban közölte, hogy a támadó rendőri igazolvánnyal lépett be a galériába. Később török biztonsági források, majd a török belügyminisztérium is megerősítette: a támadó szolgálaton kívüli, ankarai rendőr volt, a rohamrendőrségnél szolgált.

Internetes hírforrások a 22 éves Mevlüt Mert Altintasként azonosították a fegyverest. A fiatal férfi fekete öltönyt, fehér inget és fekete nyakkendőt viselt. A támadás után arab nyelven torkaszakadtából azt kiáltotta, hogy „Allahu Akbar”, vagyis „Isten hatalmas”. Ugyancsak arabul utalt a dzsihádra is, miközben egyik kezében pisztolyt tartott, a másik kezét pedig kinyújtott mutatóujjal a magasba tartotta.

A fiatal merénylő törökül folytatta, azt kiáltozta: „Ne felejtsétek Aleppót, ne felejtsétek Szíriát!”.

A The New York Times amerikai lap jelentése szerint a férfi azt is mondta: „Hátráljatok! Számomra csak a halál maradt!”.

A CNN Türk tudatta: a hatóságok őrizetbe vették a férfi lánytestvérét és édesanyját a délnyugat-törökországi Aydin tartományban.

Egy magas rangú török biztonsági forrás a Reuters hírügynökségnek azt mondta: sok jel arra utal, hogy a támadó a kapcsolatban állt az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, a jelenlegi török nyomozás is ezt a nyomot vizsgálja. Ankara Gülent és mozgalmát teszi felelőssé a júliusi puccskísérletért, a hivatalos álláspont szerint a „gülenisták” hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magán-szférába, kiépítve ezzel egy árnyékkormányt Törökországban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Erdogan később videóüzenetben részvétét nyilvánította Putyinnak és a meggyilkolt nagykövet családjának. Tudatta: az orosz elnökkel egyetértettek abban, hogy a támadás provokáció volt, aminek célja a török-orosz kapcsolatok normalizálásának aláásása. Erdogan nyomatékosította, hogy ez nem fog sikerülni, az Oroszországgal ápolt viszony fontos Törökország és a térség számára egyaránt. Egyúttal hitet tett az Oroszország iránti szolidaritás mellett is, amit szerinte az aleppói evakuálás során sikerült bizonytani is.

A török elnök emellett megerősítette, hogy a támadó valóban rohamrendőr volt, két és fél éve szolgált az ankarai állományban.

Putyin hétfő este közölte, a nagykövet megölése kísérlet volt Moszkva azon törekvésének kisiklatására, hogy Ankarával és Teheránnal közösen megoldást találjon a szíriai válságra. Hozzátette: az „őrhelyén” meggyilkolt Andrej Karlov nagykövetet posztumusz állami kitüntetésben fogja részesíteni.

Törökország moszkvai nagykövetsége mélységes sajnálatát fejezte ki Andrej Karlov nagykövet halála miatt. A török diplomáciai misszió közleményében hangsúlyozta, hogy „az embertelen tragédia” abban az időszakban következett be, amikor Oroszország és Törökország között szoros együttműködés van kialakulóban.

„Mélységesen együttérzünk az orosz néppel. Ez a mi közös fájdalmunk és veszteségünk” – húzta alá a közlemény.

A török külügyminisztérium a nagykövet meggyilkolásával kapcsolatban kiadott közleményében hangsúlyozta, Ankara nem hagyja, hogy az orosz nagykövet elleni „hitvány terrorista támadás” aláássa a török–orosz barátságot.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról tájékoztatott: Moszkva kapcsolatban áll a törökországi hatóságokkal a merénylettel összefüggésben, az esetet pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé fogja terjeszteni.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: Oroszország nyomozócsoportot küld Törökországba a támadás felderítéséhez.

Az Andrej Karlov elleni támadást azonnal elítélte az amerikai külügyminisztérium, valamint Stephane Dujarric szóvivő tolmácsolásában az ENSZ, majd Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

John Kerry amerikai külügyminiszter is elítélte a merényletet, egyúttal felajánlotta az Egyesült Államok segítségét Oroszországnak és Törökországnak a bűncselekmény felderítéséhez.

 

Lavrov: a szíriai terrorizmus elleni harc megakadályozása volt a cél

Az ankarai orosz nagykövet elleni gyilkos merénylet célja a jelek szerint a szíriai terrorizmus elleni harc megakadályozása volt, ezért a keddi moszkvai orosz–török–iráni külügyminiszteri találkozó résztvevői mindent megtesznek az ellen, hogy a merénylet megrendelői valóra válthassák terveiket – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a háromoldalú egyeztetés előtt kiadott nyilatkozatában.

Az orosz fővárosban ezzel párhuzamosan a három ország védelmi miniszterei is tárgyalnak a szíriai rendezésről.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már hétfőn éjjel bejelentette az orosz fővárosban, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin igényli, kész találkozni az orosz elnökkel. Lavrov és Cavusoglu rögtön a török diplomata megérkezése után telefonon konzultált a nagykövet meggyilkolásáról. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a történtek után fokozni kell a terrorizmus elleni harcot.

Lavrov és Cavusoglu kedden személyesen is tárgyalt egymással. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy semmiféle engedményt nem szabad tenni a terroristáknak. Méltatta a török hatóságok fellépését, egyúttal köszönetét fejezte ki Ankara részvétnyilvánításáért. Cavusoglu együttműködést ígért a bűncselekmény felderítésében, és kijelentette, hogy a felelősöket meg fogják büntetni. Közölte, hogy Ankarában Andrej Karlovról fogják elnevezni az orosz nagykövetség utcáját.

Lavrov az iráni hivatali partnerével, Dzsavád Zaríffal folytatott különmegbeszélésen azt hangoztatta, hogy a terrorellenes küzdelemnek megalkuvásmentesnek és könyörtelennek kell lennie. Elfogadhatatlannak nevezte azt a logikát, amely az ilyen terrorcselekményeket a Damaszkusznak nyújtott moszkvai támogatással próbálja indokolni.

Zaríf arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszországnak, Iránnak és Törökországnak az elmúlt öt nap alatt sikerült kimenekíteniük a civil lakosságot Aleppó keleti részéből és hozzájárulniuk ahhoz, hogy a „terrorcsoportok” elhagyják a várost.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a török kollégájával, Fikri Isikkel folytatott megbeszélésen a nagykövet meggyilkolását az Oroszországi Föderáció elleni terrortámadásként értékelte, és reményét fejezte ki, hogy a gyilkosság kitervelőit elfogják és megbüntetik. Sojgu szerint Karlov halála összefüggésben áll Oroszországnak a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott küzdelmével. Kijelentette, hogy Moszkva ezzel a jövőben sem hagy fel, egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Ankarával ezen a téren zajló együttműködés eredményes lesz. Isik a kormánya nevében ismételten határozottan elítélte a terrorcselekményt, és ígéretet tett a vétkesek felelősségre vonására.

Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter a Sojguval folytatott kétoldalú eszmecseréje során kifejezte Teherán készségét a Moszkvával való együttműködés folytatására a szíriai válság rendezésében. A kétoldalú megbeszéléseket követően a külügy- és a védelmi miniszterek háromoldalú megbeszélést is folytatnak.