2020. július 8., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Már több mint két hete, hogy lélegzet-visszafojtva ott ültünk a Stúdió Színház sötétbe borult széksoraiban, de ma is eleven bennem a döbbenet, amit a színésznő észrevétlen, mégis egész lényére kiható átalakulása váltott ki.


Már több mint két hete, hogy lélegzet-visszafojtva ott ültünk a Stúdió Színház sötétbe borult széksoraiban, de ma is eleven bennem a döbbenet, amit a színésznő észrevétlen, mégis egész lényére kiható átalakulása váltott ki. Pedig látszólag semmi különöset nem tett, csak ült az asztal mögött a karosszékben a puritán színpad reflektorfénybe öltöztetett központi körében, és sajátjaként mondta az írónő megrendítő szövegét, suttogta kimondhatatlannak vélt vallomásait, szenvedte kételyeit, keservekkel, fájdalmakkal telt utolsó heteit, napjait, újraélte korábbi szép éveit, évtizedeit, melyek a megnyugvás ösvényeire vezetve, enyhítették valamelyest a sokaknak vigasztalást nyújtó személyiség magányos haláltusáját. Nem tudjuk magyarázni hogyan, mégis éreztük, szemünk előtt esik meg az átváltozás, valósul meg az azonosulás, a színpadi csoda: Elekes Emma Polcz Alaine-né válik.

Jó, hogy a Poór Lili- és életműdíjas művésznő Marosvásárhelyen is előadta a Szatmárnémetiben október elsején bemutatott pódiumműsorát. Kár, hogy nem lehettek jóval többen az est részesei. De talán lesz még lehetőség a rendhagyó vállalkozás vásárhelyi folytatására. A Szugyiczky István által összeállított és rendezett Isten Önnel... Polcz Alaine a benne foglaltakért és a rendkívüli előadói teljesítményért is megérdemelné, hogy többször megismételjék. Ez persze döntő módon bizonyára a művésznőn múlik, aki közel hat évtizede szolgálja teljes odaadással Tháliát, és az ő energiái se kiapadhatatlanok, de talán olykor újra meg újra felizzik benne az elhivatottság heve és ismét megidézi a nagy hatású írónőt s a Nem trappolok tovább című könyvét, felkavaró naplóját, amelyből e pódiumösszeállítás született. Polcz Alaine írásai révén, de pszichológusként, thanatológusként is sok emberrel megosztotta halálközeli élményeit, a magyar hospice mozgalom megalapítójaként a haláltudat értő megélését, a haldoklók méltóságának megőrzését, a hanyatlás, a végső távozás megkönnyítését próbálta segíteni, az eltávozott után maradó fájdalom megélésének fontosságát hangsúlyozni. Mindezt neki is át kellett élnie, s noha tapasztalatai nyomán sok mindennek tudatában volt, a kételyekkel, félelmekkel, fájdalmakkal, a földi világból való kilépés szomorúságával neki is meg kellett küzdenie. A pódiumműsor a távozás, búcsúzás elkerülhetetlen megpróbáltatásait, az elmúlás stációit különleges érzékenységgel közvetítette a felejthetetlen színházi est közönségének, amely egy kivételes képességű és szuggesztivitású színésznek tapsolhatott, felelevenítve magában Elekes Emma számtalan nagyszerű alakításának mélyen elraktározott emlékét. Fogadja a nagyközönség vastapsos elismeréseként e pár sort is, kedves művésznő!