Egy faragott kapu? Sokkal több annál!

A Nagyernyében élő Török László fafaragót, grafikust a székelykapu-faragás iránti szenvedélyéről,

e kapuk szépségéről, mondanivalójukról kérdeztük. 

– Miben rejlik a székelykapu-faragás szépsége?

– Faragói pályafutásom során sokszor próbáltam a kérdést megfejteni: ha valami szép, az mitől szép? Végül arra a magyarázatra leltem, hogy az a szép, ami igaz és jó. Ettől válik hitelessé és időtállóvá. A székely kapuk is elsősorban emiatt maradtak fent, és jelenleg is értéket képviselnek. Pillanatnyilag a legelterjedtebb szakrális objektumként vannak számon tartva, amelyek használhatóak is. A kapu tulajdonosa is használja a kaput, az a személy is, aki megfogja a kilincset, és átlép rajta, de a járókelő számára is használatos, hiszen ránéz, és erőt merít belőle. 

– Számodra mit jelképez a székely kapu?

– A faragott kapuk szépsége talán a szakrális jelképrendszerben rejlik. Először a gyerekrajzokban találtam meg ugyanezt a jelképrendszert. Azt látom, hogy más nemzetiségű gyerekek is ugyanezt a belső jóság szimbólumrendszerét rajzolják ki önmagukból. Ez tükröződik vissza a kapuinkban is, és talán ez is egyik jele annak, hogy a 21. században még tervezzük, faragjuk és állítjuk őket. A kapu jelképvilága valójában a tudatalattinkhoz szól, és onnan is jön. Ennek alapján a felirat a tudatnak szól, viszont a jelképet érezzük: hogy szép, igaz, és emlékeztető jellege van. Platón szerint is a legjobb és leghitelesebb tudás a visszaemlékezésben rejlik. A székely kapu is visszaemlékeztet az isteni önvalónkra. Egy faragott kapu, ha szépen, arányosan van megszerkesztve és faragva, szeretetre hangolt rezonátorként is működik. Emiatt érzem egy hatalmas értéknek. 

– Van-e a kapunak életszerűségre utaló eleme?

– A kapu bejáratában a két oszlopfő jelképez egy alaprendet, ami mind egyénileg, mind a házasságra igaz. Az embernek van egy bal oldala (a befogadó), egy jobb oldala (az adó része), és van egy középpontja, amely a szív által működik. Mi, emberek, ennek az összhangjára törekszünk. Ez ugyanúgy van a házasságban is. Ahogy van a nap és hold oldal, úgy van jelen a férfi és női oldal. Középen a születendő világosság, a hajnalcsillag – amit én a születendő krisztusi tudatosságnak is hívok. Ez a házasság alapképlete. Ahogy a hármasság rendje valamelyik irányba elmozdul, akkor egyből a diszharmónia lesz jelen. Viszont ha ez rendeződik, akkor középpontba kerül a Jóisten szeretete, rendje, kisugárzása. Ebből a szempontból életszerűnek tartom a kaput. 

– Mesélj egy picit a feliratokról.

– A kapu válaszvonalként szolgál a bentről való kijövés, és a kintről való bemenés között. Emiatt általában a külső részén valamilyen fogadó felirat található. Az én kapumon két felirat szerepel: „Áldás a bejövőre, és béke a kimenőre!”, a belső felén: „Áldott legyen a te utad!” Erdélyben a feliratok nagyon változatosak: egyesek szentírási részek, mások a vendégfogadásról szólnak, és vannak, amelyek az emberi becsületre fókuszálnak. De többnyire mindegyiknek az a lényege, hogy emlékeztessenek a bennünk élő jóságra és emberségességre. Tehát szerepük az elmén keresztül történő emlékeztetés, akárcsak a faragott minták esetében.

– Melyek azok a motívumok, amelyek számodra a legtöbb mondanivalóval rendelkeznek?

– Ha a székely kapu születésére tekintünk vissza, sokkal érthetőbbé válik a díszítése. Eleinte az idő mérésére szolgált, később napkapuként működött, jelenleg székely kapunak is hívjuk, és faragással díszítjük. Kehelyből, szívből vagy virágból ered az inda, és általában egy kivirágzás van felül. Mindez egy pontból kezdődik, és oda is jut vissza. Ez szinte minden kapuban megtalálható. Az emberi élet körforgását jelképezi: a forrásból indulást, a földi tapasztalatok megélését és a Jóisten szeretetében való megérkezést. Ez a jelkép motívumvilágában egy virágból, kehelyből, madárcsőrből kezdődő indamotívumként van ábrázolva; az életutat is szimbolizálja.

– Van-e lehetőség az általad szerzett tudás átadására?

– Régebben a gazdáknak is ez volt a céljuk, hogy a székely kapuk által maradandó jelet hagyjanak hátra az utókornak. Az én hivatásom is összefügg ezzel. Az Életfa hagyományőrző rajz- és faragókör programvezetője vagyok a Teremtő kegyelméből. A gyerekek munkái tükrözik a jóságra levő hajlamukat és a bennük élő tisztaságot. Számomra ez egy töltekezési pont, hiszen mindig egy üzenetnek, egyfajta képeslapnak látom a Jóisten részéről. 

– Mennyire elterjedt a székelykapu-állítás napjainkban?

– Egyre több embertársamat látom, hogy megnézi ezeket a kapukat, és megkérdezi önmagától, hogy ősei értékrendje mi is lehetett: mi volt az az összetartó erő számukra, amivel az élet nehézségeit át tudták hidalni, és a mindennapjaikat ünneppé tudták tenni? Tapasztalataim alapján jelenleg székely kaput állítani már-már divattá vált. Mindez annak köszönhető, hogy frissíti, valamint felidézi azt az ősi rendet, amely talán az apáink, nagyapáink számára még természetes volt… és megtartó erőt képviselt a mindennapjaikban.

Török Tímea