Egy év alatt a csúcsra jutottak

A hét végén másodszor szervezték meg a Gézengúzok gyerekfesztivált, de már tudják: ebben a formában nem kerülhet sor hasonlóra, mert elveszíti a lényegét. A nagy érdeklődésre számító rendezvény jövőjét jól át kell gondolni – véli a főszervező.

Már pénteken megtelt a nyárádszentlászlói Pásztortűz panzió udvara közelebbről vagy távolabbról, többnyire városi környezetből érkező családokkal. A helyszín nagysága és elrendezése ideális volt a kis „gézengúzoknak” a kikapcsolódásra, a felhőtlen szórakozásra, önfeledt játszásra. S ha a tömegben valaki elveszítette az anyukáját, a karszalagján levő telefonszám és a színpadi hangosbemondó segítségével  hamar orvosolták a bajt. Így a szülők is kedvükre választhattak az előadások, kézműves-foglalkozások közül, nem feltétlenül kellett a gyereküket őrizniük, hiszen számos önkéntes felügyelte a programokat és a résztvevőket, irányította a játékokat, útbaigazította a kérdezőt.

Ennél kötetlenebb táborozási és szórakozási lehetőséget nem is kívánhattak volna a kicsik, akik minden játékot nagy örömmel és érdeklődéssel, izgalommal próbáltak ki: horgászást, békaugratást, madárütést, parittyázást, tekézést, lándzsázást, célba és célra dobást, karikagyűjtést, sárkányölést és egyensúlyjátékokat. A tavalyi kínálatot bővítették a szervezők, idén 29 játék várt a gyerekekre. Mindezek során petákokat, ovális formájú kis falapokat gyűjtöttek, ez volt a tábori valuta. A sorban állással és kemény munkával, kitartással, ügyességgel megszerzett „pénzzel” lehetett megfizetni a szórakozást, kikapcsolódást, a hagyományos pénzzel csak a büfében vagy a fagylaltosnál lehetett érvényesülni. Aki kellő számú petákot összegyűjtött, az felülhetett a kosárhintára, öt petákért kipróbálhatta az elektromos autót, háromért pedig a talicskataxit, amelyen szorgos apukák sétáltatták a gyerekeket a tábor területén, ha a járművet épp nem valamely család cuccainak be- vagy kiszállítására vették igénybe. De petákot kellett lepengetni a kézművessátraknál is, hogy különböző foglalkozásra  be tudjanak ülni a gyerekek. Kínálat volt bőven, virágkészítés, gipszfestés, batikolás, nemezelés, textilhasználat, bogozás és körmöcske, római gyermekkor, bőrözés, babavarrás, de Székelyvécke polgármesterével, Fekete Palival is készíthettek mókás szobrokat az apróságok. Összesen 16 kézműves-foglalkozás kötötte le a táborozókat, és nemcsak a kis „gézengúzok” szorgoskodtak az asztalok körül, sok anyuka is élvezettel segített be nekik.

A napot késő délutáni gyerekkoncert zárta: pénteken a Kelekótyák, szombaton az Evilági zenekar csalta színpad elé a kicsiket és nagyokat szórakozni. Persze, ezzel még nem feltétlenül kellett ágyba vonulniuk a gyerekeknek, először  a zuhanyzókba terelték a fejük búbjáig maszatos, de ragyogó arcú csemetéket a szülők, majd vacsora után diafilmet lehetett nézni: a már kép-ernyőhöz szokott gyerekek szájtátva bámulták a szüleik korabeli vetítést, és a papírszínházzal is megismerkedhettek. Vasárnap délelőtt néptánccal kezdték a napot az apróságok, emellett szombat délben a nyárádszeredai, vasárnap a csíkfalvi tűzoltók bemutatóinak  örülhettek.

A szülők sem unatkoztak

A felnőttek sem unatkoztak, a szervezők számukra is sokszínű programról gondoskodtak. A vásárhelyi édesanyák egyesülete, a Védem külön teret alakított ki, ahol három napon át értékes előadásokat tartottak orvosok, szakemberek, szülők és lelkészek a baba- és gyermekhordozásról, gyermekkori betegségekről és súlyproblémákról, a szoptatásról, leválásról és leválasztódásról, a szülők párkapcsolati problémáiról, függőségekről, de volt jóga és író-olvasó találkozó is, előadás az olvasóvá nevelésről. A szomszédos teremben a Caritas ajánlotta a  Cseperedő programját, ahol az apróságok mászkáltak, kúsztak, ugráltak, építettek, főzöcskéztek, pecsételtek, formákat raktak ki, énekeket, mondókákat tanultak. Az udvaron egy nagy diófa árnyékában Waldorf-„iskolát” rendeztek be, ahol a gyerekek hangszerekkel ismerkedtek, népdalokat tanultak, bábokat készítettek, s a szülők nemcsak ezt követték nagy érdeklődéssel, hanem Kádár Annamária pszichológus előadásait is.

Nagyon nagy az igény

A fesztivál ötlete onnan jött, hogy többször jártak a Székölykök gyermekfesztiválon, de miután az megszűnt, úgy érezték, újabbat kell szervezniük családjuknak, gyerekeiknek – mondta el érdeklődésünkre Boda L. Gergely főszervező. Jártak különböző egynapos gyerekrendezvényekre, de az merőben más, mint amikor a család egy egész hétvégére lecuccol, és szórakozik. Így szervezték meg tavaly első ízben a Gézengúzok gyerekfesztivált Szentlászlón. Azt a társadalmi réteget akarták megcélozni, amely nem tud megengedni gyermekeinek egyhetes nyaralást a tengeren, hegyekben vagy épp a Balatonon, de azt tapasztalták, mégsem ez a kategória érkezett. Jöttek azonban családok Erdély minden sarkából, többnyire városi környezetből, Sepsiszentgyörgytől Szatmárnémetiig, és már Budapestről is. Tavaly 1400 résztvevővel számoltak, idén  1600 személynek volt bejárása a kempingbe, ennek mintegy fele volt Maros megyei, ami azt jelenti, hogy egész Erdély-szerte nagy igény van az ilyen rendezvényekre. A gyerekek után fizetendő 5 lejes ár szimbolikus, hisz ebből nem lehet fesztivált szervezni, így számos támogató állt melléjük, és a tavalyi siker után idén hatalmas keresletet tapasztaltak. Internetes foglaláshoz kötötték a részvételt, mégis nagyon hamar elkeltek a jegyek, nagyon sok családnak nem tudtak belépést biztosítani. Így is a tervezettnél kétszázzal több jegyet kellett áruba bocsátaniuk, akkora nyomás nehezedett rájuk – vallotta be a főszervező. Ám ez újabb száz gyereket jelent, azaz minden játéknál öttel több gyerek állt sorba, így legalább tíz percre nőtt a várakozási idő. Ez pedig már a felső határt jelenti, ezért Boda úgy véli, ennél több személyt nem lehet befogadni: negyvennél több sátorban és 25 szobában szálltak meg a „bentlakók”, de Nyárádszeredában is többen foglaltak szállást, sokan pedig naponta ingáztak a rendezvényre.

Ebben a formában jövőre biztosan nem szeretnének fesztivált szervezni, mert elveszíti családias hangulatát, ezért gondolkodnak a hogyan továbbon: vagy két hétvégére kell szervezni, vagy meghívásos, támogatásos rendszerhez kötni, vagy nagyobb belépőárat szabni – bár tudják, hogy nem ez a legjobb megoldás. Mindenképp ki kell dolgozni egy más stratégiát, mert bár Maros megyében ennél megfelelőbb nagyságú és infrastruktúrájú helyet nem találtak, a fesztivál már nagyon kinőtte magát. 

„Nagyon szuper”

Úgy tapasztaltuk, egyáltalán nem volt teher a szülőknek, ha a hancúrozástól, játékoktól és kánikulától kifulladt gyermekeiket ölben vagy a hátukon kellett hordozniuk, vagy megvigasztalniuk a sírásra görbült arcocskákat. A marosvásárhelyi Kádár Annamária szülőként és pszichológusként is abban látja a rendezvény különlegességét, hogy a szülői programok mellett is teljesen a gyerekeknek szól: ennyi felszabadult apróságot és elfáradt szülőt rég nem látott. Nagyon sokszínű rendezvényről van szó, jól ki van találva, megvannak a maga szabályszerűségei, nem egy feje tetejére állított világ, ahol a gyerek az úr, hanem szabályokhoz, keretekhez alkalmazkodva mindenki megtalálja a helyét, belakja a teret. Merész vállalkozásnak tart egy ekkora fesztivált, sok teher is nyomja a szervezők vállát, ezért nem biztos, hogy kell bővíteni, de ha igen, akkor jóval több emberi erőforrást kell mozgósítani – véli. A nyárádszeredai Veress Tünde három gyerekkel érkezett, a nagyobbak már élvezik a játékokat és szabályokat, a lényeg, hogy kint vannak a természetben, másokkal barátkoznak. A szovátai Sebe Gyöngyvér átutazóban beugrott meggyőződni, hogy szuper dologról van szó. Jövőre itt lesznek családostul, és másoknak is ajánlani fogja, mert nagyon jó választás a helyszín, az elképzelés, a szervezés és kivitelezés.