Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
és szükség lenne egy államilag biztosított, ingyenesen hozzáférhető fejlesztőhálózatra – ennek érdekében indított kampányt a csíkszentmártoni Prosperitas Vitae Egyesület. A mindennapok tapasztalata sajnos azt mutatja, hogy a fejlesztésre szoruló gyerekek nagy részénél csupán óvodáskorban, de előfordul, hogy kisiskoláskorban derül fény az egyes rendellenességekre, így túl későn kerül a gyerek szakemberhez.
A csíkszentmártoni egyesület a marosvásárhelyi Bíbola Fejlesztő- és Képzőközponttal karöltve a napokban Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetést szervezett, ahol a korai fejlesztéssel foglalkozó helyi civil szervezetek, a speciális oktatási egységek, illetve a gyermekvédelmi igazgatóság szakemberei is megosztották a témával kapcsolatos tapasztalataikat. Ugyanakkor az egyesület egy petíciót is kezdeményezett, amelynek az aláírásával bárki az ügy mellé állhat.
A Prosperitas Vitae Egyesület álláspontja az, hogy a gyermek bárhogyan születik, a legjobbat, a legtöbbet kell kihozni belőle, és ez leginkább akkor sikerülhet, ha az adott fejlődési rendellenességet, bármely területen jelentkező lemaradást, zavart korán diagnosztizálják, és tesznek is a korai intervencióért. Ez mindenkinek feladata, aki részt vesz a gyermek éle-tében, így tudatosítani kell az emberekben, hogy mi minden múlik azon, hogy a hároméves kor előtti intenzív fejlődési szakaszban, majd hétéves korig mit tesznek a gyermekért. Összefogással rá kell venni a döntéshozókat, hogy ez állami feladat is, s bár vannak vonatkozó törvények, hiányosak, és nem is teljes mértékben alkalmazzák azokat. Ezért az egyesület hálózatépítésbe fogott, a múlt héten több helyszínen, köztük Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, valamint Sepsiszentgyörgyön olyan, gyermekekkel dolgozó civil és állami intézmények szakembereivel találkoztak, akik vállalnák, hogy a gyermekek korai optimális fejlődésének érdekében helyi szakembercsoportot hoznak létre. Ezeket a helyi csoportokat összekapcsolnák egy erdélyi hálózatba, amely egyrészt alternatív módon, azaz önkéntes alapon megszervezi, ami állami támogatásból egyelőre nem lehetséges. Ellenben hosszú távú céljuk, hogy a helyi csoportok révén összegyűjtött adatok alapján megtervezzék és kiharcolják az államilag támogatott korai intervenciós hálózat létrehozását.
Sok gyerek túl későn kerül szakemberhez
Vargancsik Iringó, a Bíbola központ alelnöke lapunk érdeklődésére rámutatott, a Prosperitas Vitae Egyesület által kezdeményezett kampány elsődleges célja a korai intervenció törvényi szabályozása, hogy bekerüljön az államilag biztosított, ingyenesen elérhető szolgáltatások sorába. Mint mondta, azért van erre nagy szükség, mert bármilyen fejlesztő tevékenység a 0-3 éves időszakban a leghatékonyabb, azonban sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy túl későn kerülnek a gyerekek szakemberhez, amikor a kiesést már nem lehet kellőképpen pótolni. Gyakran csak akkor vetődik fel a szülőkben, hogy segítséget kellene kérni, ha óvodáskorban még nem beszél vagy nem szobatiszta a gyerek, illetve kisiskoláskorban, ha nem ejti jól a szavakat, vagy viselkedésproblémák jelentkeznek, esetleg nem tud beilleszkedni. Viszont ez már nagyon késő. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy sokszor a szülők nem veszik észre vagy nem fogadják el, hogy a gyerekükkel valami gond van, arra hivatkoznak, hogy majd elnövi. És sajnos az is előfordul, hogy a családorvosok nyugtatják ugyanezzel a szülőket.
Csecsemőkorban az is előfordul, hogy a fejlődési rendellenességekre csak későn derül fény, mert ugyan voltak rizikótényezők a születés körül, de ezeket nem magyarázták el a szülőnek, nincs utánkövetés, az államilag finanszírozott szűrés hiányzik Romániában, holott külföldön számtalan pozitív példa van erre. Például Hollandiában, amennyiben bármilyen probléma merült fel csecsemőkorban, a gyerek há-roméves koráig kötelező félévente felmérésre vinni.
A marosvásárhelyi kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy Vásárhely úgymond szerencsés helyzetben van, mivel – nagyváros lévén – elég sok a szolgáltató, ahová fordulhatnak a szülők a gyerek korai fejlesztése végett. Ezzel a céllal jött létre a Bíbola központ is. Próbálnak kialakítani egy minél komplexebb szakemberhálót, hogy a fejlesztő területen dolgozók szakmai tudását és tapasztalatát minél könnyebben elérhetővé tegyék a családok számára.
De mivel nem államilag biztosított szolgáltatásról van szó, minden városban más a helyzet, helyenként vannak szakemberek, máshol nincsenek, néhol csak bizonyos szakemberek elérhetők. Ugyanakkor a szolgáltatásokért általában fizetni kell, amit sok szülő nem tud megengedni magának.
A Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságnak a kerekasztal-beszélgetésen jelen lévő osztályvezetői arra is rávilágítottak, hogy az egyik fő gond, amivel munkájuk során szembesülnek, az az, hogy a szülők nem elég tájékozottak, főként a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévő családoknak fogalmuk nincs, hogy melyek a kockázati tényezők, mire figyeljenek oda, illetve kihez fordulhatnak segítségért. A vidéken élők még nehezebb helyzetben vannak, ugyanis sem szakember nincs, sem információ, teljesen lefedetlen ez a terület. A Prosperitas Vitae Egyesület ezért egy szociális térképet szeretne létrehozni arról, hogy látni lehessen, mely településeken milyen szolgáltatások érhetők el.
Egy aláírással fel lehet karolni az ügyet
Vargancsik Iringó elmondta, a Prosperitas Vitae Egyesület online petíciót kezdeményezett az ügy előmozdítása érdekében, és jó lenne, ha ezt minél többen aláírnák. Eddig 300 körül van az aláírók száma, és ahhoz, hogy megerősítést nyerjen ez az igény, ezer körüli aláírásra volna szükség.