Egészségkárosító anyag a lomok közt

„Mi legyen a sorsa a régi tévének, működésképtelen fagyasztónak, ósdi számítógépnek, porszívónak?” – teszik fel a kérdést egyesek. Mások pedig gondolkodás nélkül helyezik a szemétlerakó mellé, ahonnan a kommunális hulladék közé kerülnek, és a bennük található veszélyes anyagok a csapadék hatására kimosódnak vagy égetés során a levegőbe kerülnek. 

Pedig intelligens megoldás létezik, még ha nem is elegendő, ennek ellenére egyesek „környezetbarbár” módon a könnyebb megoldást választják. Pedig a szelektív gyűjtés nemcsak cél, hanem eszköz, amelynek során értékes nyersanyagokat lehet visszajuttatni a körforgásba. Ha mindent előírásszerűen szelektálnánk, alig kerülne valami a szeméttelepekre. Sajnos, a helyzet tótágast áll, mert Romániában a háztartási hulladék 3%-át, Magyarországon 17%-át gyűjtik szelektíven, a többi a hulladéklerakókba kerül.

Húsz évvel ezelőtt egy tajvani huszonéves fiatalember kezdeményezésére állították fel Romániában a Sigurec Prime nevet viselő, szelektív hulladékgyűjtésre berendezett konténereket. Három évvel ezelőtt pedig Marosvásárhelyen, a Segesvári úti Auchan City parkolójában is elhelyeztek egyet, és a jelek szerint a lakosság körében egyre népszerűbbé válik. Az országban 24 hasonló szelektív gyűjtőpont működik, Maros megyében ez az egyetlen automatizált hulladékgyűjtő, ahol a leadott elektronikai berendezéseket lemérik, és a súlynak megfelelő értékjegyet kap a beszolgáltató, amit levásárolhat az áruházban, vagy jótékonysági célra adományozhat civil szervezeteknek. Az Auchan City nagyáruház parkolójában három éve elhelyezett konténerbe az elektronikai berendezések mellett papírt, pillepalackot, műanyagot, sörösdobozt, villanykörtét stb., július elsejétől pedig palackban beszolgáltatott használt főzőolajat is átvesznek. 

Havi 16 tonna szállítmány

A begyűjtő két alkalmazottja, Târnoveanu Aurel és Titi Lilian elmondta, hogy hetente négy tonna elektronikai hulladékot szállítanak el egy buzăui újrahasznosító egységbe. Havonta ez 16 tonna e-hulladékot jelent, ami a működéstől eltelt három évvel számolva jelentős környezetkímélő akcióként is jegyezhető. A mobiltelefonok kilo-grammjáért 9,65 lejes értékjegy jár, a laptopért 1,15 lejt, számítógépért és videojátékokért 0,95 lejt, hűtőszekrényekért, mosógépekért, mikrohullámú sütőkért kilogrammonként 0,45 lejt adnak, légkondiért 0,55 lejt, bojlerért, radiátorért 0,35 lejt, vasalóért 0,25 lejt, éjjelilámpáért, papírért 0,15 lejt számíthatnak fel kilónként. Az alkalmazottak szerint a levásárolható értékjegy egy hűtőszekrény esetében hozzávetőleg 25–30 lej, egy mosógépért 30 lej fölött, egy televízióért 5–7 lej közötti értékjegyet bocsát ki az automata. Emellett időközönként sorshúzáson bizonyos díjak is nyerhetők, mindezzel ösztönözni próbálják a lakosság környezettudatos életmódját. Érdek- lődni munkanapokon a 0747-448-732-es telefonszámon lehet.

A postaládákban talált szórólapok szerint a nagyobb vállalkozások helyi kirendeltségei akár háztól is elszállítják a fölöslegessé vált elektronikai berendezéseket. A leggyakrabban a RoRec Egyesület www.rorec.ro honlapján és szórólapjain hirdetik. Mivel ingyen elszállítják, értelemszerűen nem jár bónusz, ez azok számára nagy segítség, akiknek gondot jelent a súlyos elektronikai berendezések cipelése. A Reief Nefero Kft. hirdetése szerint a hulladékot száz kilogramm fölött szállítják el ingyen a város területén. Való- színűleg egyre többen csatlakoznak a szelektív hulladék- gyűjtők csapatához, mivel felismerték, hogy az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyors avulása miatt egyre több az értéktelenné vált berendezés és alkatrész. Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, a kommunális hulladékkal megegyező utat járnak be, ezért a szelektív gyűjtésükről minden országnak és városnak, vidéknek gondoskodnia kellene. 

Időnként egyes nagyáruházakban meghirdetett akciók keretében az új termékek vásárlásánál az elektronikai hulladékot beszámítják. Az EU-tagállamokra érvényes e-hulladék-irányelv jelenlegi változata 2012. augusztus 12-én lépett hatályba. 

Az uniós jogszabály a begyűjtendő hulladékmennyiséget egységesen, az új elektromos készülékek tömegének 65%-ában határozza meg, a megelőző három évben piacra dobott mennyiség átlagát tekintve. 

Míg az üveg 4.000, a műanyag 450, a pillepalack 1000, az alumínium csomagolóeszköz 200 év alatt bomlik le, az elektronikai berendezések a szakirodalom szerint sosem bomlanak le teljes mértékben. Az e-hulladékokból olyan veszélyes anyagok bomolhatnak le, mint az ólom, mely vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja. A báriumvegyületek is mérgezők, legtöbbjük vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik, s jellegzetes izomsejtméregként hat. A berillium pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív- és májkárosító. A higany és a dioxin ugyancsak mérgező, a dioxinmérgezés nem gyógyítható, a kadmiumpor és -gőz rákot okoz, belélegzése heveny mérgezésnél köhögést, tüdőödémát vált ki. 

Bár az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok rendeltetésszerű használat mellett nem jelentenek veszélyt a környezetre, a készülékek működésképtelenségük esetén haszontalan hulladékká válnak, és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak. Ezért fontos elkülönítve gyűjteni az elektronikai berendezéseket és gondoskodni az újrahasznosításukról. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, értéket képez, ugyanakkor megelőzhető a környezetszennyezés.