Dübörgő monstrumok a házak között

Húszévnyi szélmalomharc az Alsó-Nyárád mentén

Évtizedek óta szélmalomharcot folytatnak a biztonságukért és nyugalmukért az Alsó-Nyárád mentén. A nagyteherforgalom elterelését több évtizede kérik és várják – mindhiába. Több mint ötezer jármű robog át naponta a Nyárádtő–Ákosfalva közötti 151D megyei úton, ennek 35%-a több tíz tonnás nyergesvontató, a járművek  90%-ának más az úti célja, csupán áthaladó forgalom. Hat év múlva ennek háromszorosára lehet számítani, addig azonban korszerű, nagy teherbírású útszakaszon kellene robogjanak a teherszállítók. 

Kinek a feladata és felelőssége megoldani ezt az áldatlan helyzetet? Mikor lesz belőle életképes terv? Van-e anyagi fedezet? – tényfeltáró riportunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A Nyárádtőt Ákosfalvával összekötő 151D megyei út három község területén – Dózsa György,  Nyárádkarácson, Ákosfalva –  halad át. A nagyteherforgalom Lőrincfalvát, az egykor Lukafalva néven ismert községközpontot, Ilencfalvát, Nyárádkarácson községben Káposztásszentmiklóst, Csibaszentmiklóst, a községközpontot, Folyfalvát és Cserefalvát, valamint Ákosfalvát érinti. A nyárádmenti elöljárók és lakosok szerint akkora a forgalom azon a 14 kilométernyi megyei úton, hogy rég országúttá kellett volna minősítsék. Az állapota és a szerkezete semmiképp sem a 7,5 tonnát meghaladó teherforgalomra volt kiépítve. A gyenge alapozás miatt folyamatos gondok vannak az aszfaltburkolattal, a lakóházak közelsége miatt az épületek megrepedeznek, az állaguk egyre romlik, nem beszélve a gyakori balesetekről. Több mint húsz éve  jelzik a polgármesterek a tarthatatlan állapotot, a jelek szerint senkit sem érdekel, mivel a helyzet változatlan. 2014-ben a megyei tanács rendkívüli ülésen döntött annak szükségességéről, hogy a 151D megyei út kerüljön az országos érdekeltségű útügyi igazgatóság fennhatósága alá. Az indoklás szerint a megyei tanács nem rendelkezik azokkal az anyagi forrásokkal, amelyek a nagyteherforgalmat bonyolító útszakasz korszerűsítéséhez szükségesek. A fővárosban állítólag rábólintottak, ennek ellenére az út  azóta sem került az országutak infrastruktúrájáért felelő hatóság ügykezelésébe. 

Új alapozással korszerűsíteni

Amint Dózsa György község polgármestere és alpolgármestere felidézte, annak idején Virág György egykori megyei tanácselnök  javasolta, hogy komoly alapozással  erősítsék meg az egyre növekvő forgalmú úttestet. Ezt a tervet az akkori prefektus, Dorin Florea azzal az ellenérvvel akadályozta meg, hogy nem kell a házak közé bevinni a forgalmat. „Hát nem is kellett behozni, mert már bent volt, a házak között suhantak el a több tíz tonnás nyergesvontatók. Ezen a szakaszon az úttest és a lőrincfalvi házak között a legkisebb a távolság” – mondja Iszlai Tibor polgármester. „Húsz éve tart ez az áldatlan helyzet, azóta új alappal, vízelvezetőkkel, átereszekkel, korszerű alapozással megerősíthették volna az utat” – fűzi hozzá Dombi Ferenc alpolgármester. Az évek során többféle elterelő mesét dobtak be a terelőutaktól az autópályáig, érdemleges megoldás azonban mindmáig nem született. Minden jel arra mutat, hogy senkinek sem érdeke a nagy teherforgalmú utat az alapoktól korszerűsíteni, a beruházást felvállalni. 

„A községközponti kanyarban az út annyira keskeny, hogy amikor két nyergesvontató találkozik, és nem elég óvatosak, egymás oldalát súrolják” – mondják beszélgetőpartnereink. Az évek során bebizonyosodott, hogy a kerülőutakra vonatkozó ígéretek is csak elterelő hadműveletet szolgáltak, így abból a változatból már nem kérnek. Az egyetlen, ami szerintük megoldaná a helyzetet, egy komoly alapozás lenne a vízelvezető árkok kiépítésével párhuzamosan, ezáltal megakadályoznák, hogy a talaj folyamatosan megcsússzon,  évente gödrök alakuljanak ki, az út szélén az aszfalt betöredezzen. A házakat csak ezáltal lehetne némiképp megvédeni, mert ha gödrök vannak az úttesten, és azokba huppannak a kamionok, a rezgést folyamatosan átadják az épületeknek, azok falai pedig megrepedeznek. „Háromévente ha csak négy kilométert korszerűsítettek volna, rég meg lenne csinálva, de az elmúlt évek alatt senkit sem érdekelt ennek az útnak a helyzete és a települések lakóinak a bosszúsága. Míg az autópálya megépül és átveszi a forgalmat, háromszor annyi pénzt elköltenek a felszíni javítgatásokkal” – hangsúlyozták Dózsa György község elöljárói.

Terelőútra a teherforgalmat

Nyárádkarácson község polgármestere, Ferenczi György kerülőútban látná az egészséges megoldást, mint hangsúlyozta, az aszfaltszőnyeg jelenlegi toldozgatásával sokat nem oldanak meg. Véleménye szerint a jelenlegi út korszerűsítésének költségeiből egy  országos érdekeltségű kerülőutat építhetnének, amellyel kivezetnék a teherforgalmat a sűrűn lakott településekről. „Az egészséges megoldás az volna, ha kivinnék a forgalmat erről a sűrűn lakott településeken áthaladó megyei útról, és az Alsó-Nyárád mentét tehermentesítenék. A kihasználatlan kisvasút nyomvonala és a vasúti töltés melletti árkok szélessége megközelítőleg elegendő lenne, sok területet nem is kellene kisajátítani, mellette pedig még a sokat emlegetett kerékpárutat is kialakíthatnák Szovátáig. Az országos útügyi igazgatóság Lőrincfalvától Ákosfalváig megépíthetné az országos érdekeltségű terelőutat, ezáltal a meglévő vasúti töltés előnyeit kihasználnák, a jelenlegi megyei út pedig maradna a megye ügykezelésében” – fejtette ki álláspontját. Felidézte azt az elképzelést is, hogy a Marosvásárhely felé eső területek is szóba kerültek egy terelőút kapcsán, szerinte azonban annak a kivitelezése sokkal költségesebb lett volna a domborzati adottságok miatt. Arra a kérdésre, hogy az épületek állaga Nyárádkarácson községben még mindig romlik-e, az elöljáró elmondta, hogy az út menti házak állandóan repedeznek, a tulajdonosok folyamatosan javítgatják, de mindannyiszor újabb repedések jelennek meg az ingatlanokon. Ezenkívül nem lehet megfeledkezni a zajártalomról, a kipufogógázok okozta környezetszennyezésről és azoknak a lakosságra nézve káros egészségügyi hatásairól. Egy autóút vagy az autópálya tehermentesítené csak ezt a megyei útszakaszt. „Gyerekkori emlékem az ötven évvel ezelőtti aszfaltozás, amikor a harminc centiméternyi ballaszt képezte az alapot, arra öntötték az aszfaltot. Az akkori forgalmat bírhatta a bő arasznyi alapozás, mert annak idején a legnagyobb teherautók héttonnásak voltak, most azonban  negyventonnás szállítmányokkal dübörögnek a nyergesvontatók éjjel-nappal a településeinken” – mondta.

2013-ban Ákosfalva, Dózsa György és Nyárádkarácson község polgármesterei a megyei tanácshoz és a prefektusi hivatalhoz fordultak beadvánnyal, amelyben kérték a többtonnás kamionok miatt  megrongálódott Ákosfalva–Nyárádtő 151D megyei út korszerűsítését. Ugyanabban a beadványban az érintett községek polgármesterei kifejtették, hogy több biztosítótársaság is bíróságra adta őket azt követően, hogy a gépjárművezetők az említett szakaszon meghibásodott járművek  javítási költségeit igényelték a biztosítóktól. Utólag azonban bebizonyosodott, hogy nem az érintett önkormányzatok a felelősek az útszakasz állapota miatt, ugyanis az út ügykezelője a megyei tanács.

A körforgalom sem mentesíti a községet

Ákosfalva polgármestere, Osváth Csaba szerint is a nagy teherforgalom tönkreteszi az ingatlanokat, utakat, hidakat, beállókat. „Aki nem itt él, nem is tudja elképzelni ezt a helyzetet”– mondta megkeresésünkre. Több kezdeményezést, civil megmozdulást, autószámlálást  is szerveztek, de minden alkalommal háttérbe szorult az érintett közösségek érdeke. A sokféle változat közül a kerülőút lett volna  a legmegfelelőbb, amely a házak mögött a város felőli részen haladt volna. A levelezések a minisztériummal, a megyei tanács és a kormány által támogatott terv rendre meghiúsult. A Cioloş-kormány idején mutatkozott némi akarat, hogy a megyei utat országos érdekeltségű úttá nyilvánítsák, az akkori elképzelés szerint a községközpontban lévő sarokházat  vagy a kultúrházat kellett volna lebontani egy megfelelő méretű körforgalom kialakítása érdekében. Annak ellenére, hogy ezt a változatot is elfogadta az ákosfalvi önkormányzat, a terv pénzügyminisztériumi szinten elakadt, túl költségesnek ítélték meg az országúttá való nyilvánítás miatti beruházásokat. A nagy átmérőjű körforgalom  és a leágazó sávok egy része átkerült volna a megyei útra, az országos érdekeltségű útügy azonban  nem ruházhat a megyei útba. Tavaly egy korszerűnek mondott körforgalmat építettek ki az ákosfalvi útkereszteződésben, hogy felgyorsuljon a forgalom, és kevesebb legyen a kipufogógáz. „A brassói regionális igazgatóság egyeztetett velünk, mindenbe belementünk volna a balesetek megelőzése érdekében, azonban a munkálatok megkezdésekor a munkaterület átadásánál még csak nem is értesítették az önkormányzatot. „A tervben is sok hiányosságot észleltünk, de változtatni már nem lehetett, egyedül annyit sikerült elérni, hogy a Vácmányról lefolyó vizet ne a faluba, hanem az út mentén a Nyárádba vezessék. Felszereltek egy régi közvilágítási rendszert, de meg sem kérdezték, hogy vállaljuk-e a fenntartását. Nem kérik ki a véleményünket, úgy látszik, Bukarestben jobban ismerik a helyzetet” – fejtette ki. Hivatalosan még nem adták át a körforgalmat, bár a tavalyi év december 13-ára tervezték, a jelzőlámpákat próbálgatják, amelyek olyan szenzorokkal lesznek ellátva, amelyek érzékelik a felgyűlt autókat, és irányítják a forgalmat. A nagy teherforgalom azonban máris sok kárt tett a „modern” körforgalomban, mivel nehézkes a haladás, rossz a kilátás, a felszerelt fehér színű sávkövető oszlopok miatt a személyautók nem látszanak. A Nyárádtő irányába forduló részen máris jelentős károk keletkeztek, díszkorlátokat törtek le, egyszóval ez sem a legjobb megoldás. Ezzel nem vették ki a forgalmat, és nem mentesítették a községet a nehézgépjárművek által okozott kellemetlenségektől, csupán  nem időznek annyit az útkereszteződésben – hangsúlyozta a polgármester.

Aszfaltszőnyeg – tervben

Az említett megyei úttal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Maros Megyei Tanács vezetőségét is. A sajtóiroda tájékoztatása szerint: „Az út felújítása tervben van. A megyei tanács tavaly egy 9 km-es szakaszt aszfaltozott újra a Nyárádtő–Ákosfalva közötti megyei úton. Idén folytatni fogjuk ennek az útvonalnak a korszerűsítését, aszfaltozását. Mivel nincs még jóváhagyott állami költségvetés, a megyei tanácsnak sincs még költségvetése, így nem tudjuk biztosan, hogy sikerül-e idén a teljes fennmaradó szakaszt leaszfaltozni. Amennyiben lesz elég pénzforrás, ennek az útszakasznak a felújítását prioritásként fogja kezelni a megyei tanács.”

Az autópálya lenne a megoldás…

Amint az Országos Út- és Hídügyi Igazgatóság tavalyi felméréséből kiderült, naponta 5141 gépjármű halad át a Nyárádtő–Ákosfalva közötti 151D  megyei úton, ezek 35%-a nyergesvontató, 60%-a személyautó, a többi személyszállító.

Tavaly márciusban az Országos Út- és Hídügyi Igazgatóság felmérést készített a Maros megyei 151D út forgalmasabb csomópontjaiban, ahol minden irányban mérték az áthaladó  forgalmat. A hétköznap és hétvégeken, nappal és éjszaka egyaránt készített felmérést nyolc csomópontban végezték, egyrészt a megyei út megterheltségének elemzése érdekében, másrészt az épülő A 3-as (Erdély) autópálya végett. A tavaly elvégzett tanulmány szerint a Dózsa György, Nyárádkarácson és Ákosfalva községek járműforgalmának  90%-át a településeken áthaladó forgalom képezi. Az Ákosfalva felé haladó járművek esetében az úti cél Segesvár irányába mutatott, a Nyárádtő felé haladóké pedig Kolozsvár irányába. A Nyárádtő irányából érkező járművek 76%-a Segesvár felé tartott, a nyergesvontatók  91%-a is az ákosfalvi útkereszteződésnél a Segesvárra vezető útra kanyarodott. 

Az előző felmérésekkel összehasonlítva 2010–2015 között 35%-kal nőtt a gépjárműforgalom, a felmérés nyomán készített előrejelzés szerint évente 6,1%-kal nőhet a közúti forgalom a 151D megyei úton. 2025-re elméletileg naponta 15.000 áthaladó járműre lehet számítani a Nyárádtőt Ákosfalvával összekötő útszakaszon. Az  Országos Út- és Hídügyi Igazgatóság által elrendelt felmérés valóban azt jelzi, hogy országos érdekeltségű úttá kellene nyilvánítani ezt a megyei utat. Erre azonban a fővárosi vezetőség ellenérve az, hogy ahhoz teljesen újjá kellene építeni, korszerűsíteni, kiszélesíteni az útszakaszt, amire a jelen körülmények között nincs lehetőség. Az előírásszerű többsávos országút megvalósítása lehetetlen, ugyanis a sűrűn lakott településeken nagyon közel vannak a házak az úttesthez, főleg Dózsa György községben. Másrészt egy olyan jellegű teljes korszerűsítés, amelynek során ország-úttá lehetne nyilvánítani az említett megyei utat, néhány évre teljesen megbénítaná az ott áthaladó forgalmat. Ezért az országos útügyi igazgatóság vezetősége szerint az egyetlen alternatíva az autópályák megépülése, azok folytatása pedig átvehetné a sokat emlegetett terelőút szerepét. Ha az országos útügyi igazgatóság ügykezelésbe venné a151D  megyei utat, annak az átépítésével sem végeznének gyorsabban, mint ahogy megépülne  az autópálya, amely már lassan, de biztosan jelét mutatja annak, hogy talán mégiscsak elkészül – válaszolták az országos hatóság illetékesei.