Döntöttek a katolikus iskola ügyében

Megerősítve a Megyei Törvényszék Közigazgatási Tanácsának korábbi döntését, február 6-án a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a megyei tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös számú, iskolaalapítónak tekintett határozatát, amelyben a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba járó katolikus osztályokat és (a szülők döntése nyomán) az Unirea Főgimnáziumba járó magyar osztályokat is a Római Katolikus Teológiai Líceumba sorolta be. Szerdán a szenátus a katolikus iskola újraindítása mellett döntött.

A Táblabíróság elutasította a katolikus iskola és a Kincses Előd ügyvéd által képviselt szülők nevében benyújtott fellebbezést, amely világosan megfogalmazta a valós helyzetet, miszerint a katolikus iskolát 2014-ben a helyi tanács határozatával hozták létre, és szintén a tanács döntése alapján foglalták be a marosvásárhelyi iskolahálózatba. A főtanfelügyelő és az intézmény jogtanácsosa által aláírt, és az igazságügyi szervek által iskolaalapítónak tekintett határozat, amelyet megfellebbezhetetlenül megsemmisítettek, valójában arra vonatkozott, hogy a tanfelügyelőség elfogadja az önkormányzat által előzetesen létrehozott tanintézményt (aviz conform).

Csakhogy mindkét dokumentum megfogalmazásába véletlenül vagy szándékosan hiba csúszott, ezért vált megtámadhatóvá az érvényességük és valós tartalmuk. 

A táblabírósági döntés után nem késett a megyei főtanfelügyelő, Ioan Macarie cinikus nyilatkozta, amely szerint a Bolyai iskola szerkezetébe besorolt katolikus iskola diákjai kérésre visszamehetnek abba az oktatási intézménybe, például az Unirea Főgimnáziumba is, amelyből érkeztek, holott köztudott, hogy a jelenlegi diákok többsége már eleve a katolikus iskolába iratkozott be.

Kincses Előd ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy amikor ilyen ítéletek születnek, nem beszélhetünk jogállamiságról Romániában. Fellebbezésének szövegét az ismert romániai igazságügyi lapban (Noua revistă de drepturile omului) közölték, amelyet egy volt strasbourgi bíró és egy hírneves egyetemi tanár szerkeszt. 

Csíki Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport nevében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ítélet azzal, hogy megszünteti az iskolát, megkönnyíti az új megalapítását. Ugyanakkor elismerte, hogy kedvezőtlenül hat a határozatot aláíró volt főtanfelügyelő és az iskola volt igazgatója ellen indított per kimenetelére. 

 

Az Alkotmánybíróságon megtámadják a szenátusi döntést 

A Nemzeti Liberális Párt, amelynek megyénkbeli képviselője áll a katolikus iskola elleni feljelentések mögött, üdvözölte a Táblabíróság döntését, ugyanakkor sajtónyilatkozatában elítélte a szenátus február 7-i határozatát, amelyben elfogadta az RMDSZ által kezdeményezett törvényt a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról. 

Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szenátora, a szenátus oktatásügyekért felelős bizottságának alelnöke úgy értékelte, hogy a marosvásárhelyi római katolikus líceum létrehozásának törvénybe foglalásával az RMDSZ-nek sikerült megoldást találnia a közelmúlt legnagyobb magyar oktatási témájú kérdésére. „A szövetség kénytelen volt parlamenti útra terelni a marosvásárhelyi iskola ügyét, mert a város polgármesteri hivatala nem élt a törvényes előírásokkal, amelyek számára lehetővé tették volna jogilag az iskola helyzetének jogszerű rendezését. Ezért folyamodtunk a törvényhozói hatalom nyújtotta lehetőségekhez, amely által a román parlament erősítette meg az iskola létrehozásának jogszerűségét…” – nyilatkozta. 

Mint korábban beszámoltunk, a képviselőházban már megszavazott törvény kihirdetése helyett a jogszabályt Klaus Johannis államfő visszaküldte az alsóháznak. Kérdés, hogy hasonlóan fog-e eljárni a szenátusban elfogadott törvénnyel is. 

Miközben az RMDSZ elnöksége és megyei képviselői sikerként könyvelik el a szenátusi szavazás eredményét, lapzárta után kaptuk a hírt, hogy a Népi Mozgalom Pártja (PMP) az Alkotmánybíróságon támadja meg a marosvásárhelyi római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezetet, amelyet szerdán fogadott el a szenátus.