A dolgozó öregek országa
Hatvanhat évre emelték a nyugdíjkorhatárt, miközben már minden ötödik olasz hatvanöt évnél idősebb: az olasz sajtó az idősek munkavégzési képességét és életminőségét firtatta.
Hatvanhat évre emelték a nyugdíjkorhatárt, miközben már minden ötödik olasz hatvanöt évnél idősebb: az olasz sajtó az idősek munkavégzési képességét és életminőségét firtatta.
Az öregek országának számít Itália még akkor is, ha nemrégen a 75 éves Silvio Berlusconit fiatalabb miniszterelnökre, a 68 éves Mario Montira cserélte. Az Istat központi statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság egyötöde 65 év feletti és a hatvanmilliós lakosság hat százaléka nyolcvannál is idősebb. Ezzel Olaszország, Németország mögött, a második legöregebb európai országgá vált. 2010-ben Itáliában 562 ezer gyermek született, ennél alacsonyabb népességnövekedés csak 2006-ban volt. A világra jött gyerekek között 484 ezer volt az olasz, ez viszont 1995 óta a legalacsonyabb adat. 2012 az aktív öregedés éve lesz – emlékeztetett az olasz sajtó, hangsúlyozva, hogy az itáliai felnőttek felének nincsen számítógépe, éppen magas életkora miatt. Az újságok példaként említették a padovai egyetemet is, ahol minden ötödik professzor nyugdíj előtt áll. Ezzel egy időben az olasz kormány 2012. január elsejétől 66 évre emeli a férfiak nyugdíjkorhatárát 42 év járulékfizetéssel, melyet a nők 2018-ra érnek el. Mekkora egy majdnem hetvenéves dolgozó valós teljesítménye azon túl, hogy megtakarítást hoz az államkasszának? – kérdezte Gianpiero Dalla Zuanna, demográfia- és statisztika professzor a Corriere della Sera napilapban. „A munkavégzési idő hosszabbítása megnehezíti az időskori életet és a hatékonyság csökkenéséhez vezethet” – írta Dalla Zuanna. A legutóbbi harminc év alatt az olasz férfiak átlagos várható élettartama hetvenről hetvenkilenc évre emelkedett, a nőké hetvenhétről nyolcvannégyre. Ugyanennyivel nőtt az olasz idősek fizikai és mentális jóléte, de „nehéz elképzelni egy hetvenéves tanítót a katedrán vagy hetvenéves munkást a futószalag mellett”. Szociológusok szerint megoldás a fokozatos munkateher-csökkentés, a hatvanöt év felettiek részidős foglalkoztatása lehet, még ha kevesebb fizetésért is. Máskülönben a nyugdíjkor emelése az aktív munka és az öregkor közötti átmeneti korszakot kitörli az emberek életéből.
