Divathetek

Amíg minket az őszi gardrób gondolata foglalkoztat, tudnunk kell, hogy elkezdődtek a jövő tavaszi-nyári trendeket bemutató divathetek. Azért ilyen korán, hogy a rangot adó divatházak mögé tavaszig ideje legyen felsorakozni az ipar teljes láncolatának.

Amíg minket az őszi gardrób gondolata foglalkoztat, tudnunk kell, hogy elkezdődtek a jövő tavaszi-nyári trendeket bemutató divathetek. Azért ilyen korán, hogy a rangot adó divatházak mögé tavaszig ideje legyen felsorakozni az ipar teljes láncolatának. Bár lehet, hogy a szezonok felosztása, az időpontok, helyszínek sokak számára ismertek, hasznos lehet kicsit mélyebben tanulmányozni a már szimbólummá érett eseményeket, hogy jobban megértsük, hogyan teremtődnek trendek, és hogyan tudnak a nagy házak évtizedek óta ugyanolyan meghatározóak lenni a divat számára.

A divathét (fashion week) néhány napos rendezvény, keretén belül több tervező is bemutathat. Ma már a legtöbb fővárosban vagy kulturálisan jelentős városban tartanak divathetet, így ismert a madridi, miami, amszterdami vagy újabban a fiatal tehetségeket felkaroló berlini, a divat új irányát közülük mégis négy határozza meg: a New York-i, a londoni, a milánói és a párizsi. Mindig ugyanilyen sorrendben kerülnek megrendezésre, a téli kollekciókat február-márciusban, a tavasziakat pedig előző év szeptember-októberében mutatják be. Erre illik tehát felkészülni a tervezőknek, akik egy kisebb divathéten nevezési díj ellenében is részt vehetnek, az említett négy megaeseményen azonban csak a meghívottak mutathatnak be. Nem kevésbé izgatottan várnak ezekre a napokra az újságírók, kiadók, kereskedők és hírességek, akik szintén meghívásos alapon juthatnak be, mindenik designer saját meghívottlistát készíthet. Az eseményeken összesen 80-100 tervező bemutatóját közel 100 ezer meghívott követheti. Nézzük meg kicsit részletesebben sajátosságaikat.

New York: a divathét a főtámogató, a Mercedes-Benz nevét viseli, és szeptember 5-12. között tartották, amerikai tervezők (Michael Kors, Donna Karan, Carolina Herrera, Marc Jacobs, Ralph Lauren) és néhány külföldi származású, mint Max Azria vagy Diane von Fürstenberg mutattak be. Itt általában nagyon modern formákat látunk minimalista vonalvezetéssel, és gyakoribb az elegáns viselet. Mivel New York a szezonnyitó, a show-n kívül partikat szerveznek, és negyedik éve a divat éjszakáját is megrendezik, a részt vevő boltok egész éjjel nyitva tartanak és kedvezményeket adnak.

London: a divathétre szeptember 14-18. között kerül sor, a Brit Divattanács (British Fashion Council) szervezi. A bemutatókat tekintve kétségkívül a legmerészebb, rengeteg programja van tehetséges, feltörekvő tervezők – bár elsősorban a Királyságban élők – számára, akiket komoly összeggel is támogat. A szélsőséges Vivienne Westwood és a Moschino-ház mellett a klasszikus kabátokat újragondoló Burberry (fotók) kollekcióit követhettük.

Milánó: a harmadik a sorban, a rendezvény az Olasz Divatkamara tulajdona, 1958 óta szervezik meg, és a nagy olasz házak (Corneliani, Armani, Roberto Cavalli, Dolce & Gabbana, Gucci, Prada) mutatnak itt be. Érdekessége, hogy férfi és női divatbemutatókat egyaránt tartanak. A kritikusok szerint az olasz márkák tartják leginkább tetszetős és eladható jellegüket.

Párizs: a szezonzáró divathetet a Fran-cia Divattervezők Szövetsége rendezi (Fédération Française de la Couture, du Prèt-a-Porter des Couturiers et des Créateurs de Mode), saját maga által megfogalmazott feladatai közül a legfontosabb, hogy Párizs a divatban megtartsa vezető pozícióját, de a fiatal tehetségek támogatása és a francia alkotók és kézművesek szellemi tulajdonának védelme egyaránt hatáskörébe tartozik. A franciákon kívül (Louis Vuitton, Comme des Garcons, Dior) a formabontó japán tervezők is mindig itt mutatnak be (Junya Watanabe, Yohji Yamamoto).

A különböző országokban tehát a tervezőket tömörítő érdekképviseletek szervezik a divathetet, és ezek vezetői között az ismert designereket vagy a befolyásos divatmagazinok főszerkesztőit találjuk. Ők döntik el, kik mutathatnak be, de évente csak három-négy új tervező kap esélyt. A nagyobb házak viszont nemcsak elszippantják a tehetségeket, hanem anyagi hátterük és a kiemelt események mediatizáltsága is csak segítségükre van abban, hogy komoly hatást gyakoroljanak a közízlésre, igazi irányzatindítók legyenek.

Oláh-Gál Boróka

divattervező