Díjazások a magyar nyelv napján

November 13-án,  kedden ünnepeltük magyar nyelvterület szerte a magyar nyelv napját. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak”. 

A magyar nyelv napja alkalmából több helyen is szerveztek díjátadó ünnepségeket, az MTI kettőről is beszámol. 

Sántha Attila írót és Dávid Gyula irodalomtörténészt díjazták Kolozsváron

Sántha Attila írót, nyelvészt és Dávid Gyula irodalomtörténészt, egykori 1956-os politikai elítéltet díjazta Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a szövetség által létrehozott Communitas és a Kós Károly Akadémia Alapítvány a magyar nyelv napja alkalmából.

Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke úgy vélte: Sántha Attila nemcsak a 13 éven át készített Bühnagy székely szótárral, a székely tájszavak összegyűjtésével érdemelte ki a díjat, hanem versesköteteivel, esszéivel, szerkesztői munkájával és a moldvai magyar oktatás elindításáért tett erőfeszítéseivel is.

A 90 éves Dávid Gyulának ítélt Erdélyért életműdíjról Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke beszélt. Az erdélyi értelmiség sajátos státuszaként szemléltette, hogy sem Kós Károlynak, Bánffy Miklósnak, Domokos Gézának vagy Sütő Andrásnak nem volt szétválasztható az élete és műve. Megemlítette: így volt ez az Erdélyért életműdíjat korábban megkapó Kántor Lajos irodalomtörténésszel, Egyed Ákos történésszel vagy Csíky Boldizsár zeneszerzővel, és így van ez Dávid Gyulával is. „Nemcsak a művünkkel, hanem az életünkkel is minden pillanatban üzenetet fogalmazunk meg” – jelentette ki Markó Béla. Úgy vélte: Dávid Gyula egy életen át a minőséghez igazodott, ahhoz a közösségi és egyéni erkölcshöz, amely mindenki számára fontos kell hogy legyen. A kolozsvári Bánffy-palotában tartott ünnepséget Haáz Bence oboaművész koncertje zárta.

Budapesten adott át díjakat az Anyanyelvápolók Szövetsége 

Átadták az Anyanyelvápolók Szövetségének 2018-as díjait a magyar nyelv napján, kedden Budapesten.

Az anyanyelv a magyarság legnagyobb nemzeti kincse és legfőbb nemzetösszetartó ereje – hangsúlyozta Grétsy László nyelvész, a szervezet tiszteletbeli elnöke. Hozzáfűzte: bár a globalizált világban rendkívül fontos az első számú világnyelv, az angol magas fokú ismerete, ha magyarságunkat meg akarjuk őrizni, ha nemzeti államban akarunk élni, és azt szeretnénk, hogy utódaink is abban élhessenek, az anyanyelvünk éppoly nélkülözhetetlen. Grétsy László felidézte azt is, hogy 2008-ban az Anyanyelvápolók Szövetségében merült fel a magyar nyelv napjának gondolata. 

Az ünnepi gálán Matula Ágnes nyugalmazott televíziós szerkesztő, műsorvezető Arany Kazinczy-díjat vehetett át. A 2018-as Lőrincze-díjat H. Tóth Tibor nyelvész, egyetemi docens nyerte el.

Maróti István-emlékérmet kapott Györffy Imréné nyugalmazott tanár, míg a fiatal nyelvészek számára alapított Deme László-ösztöndíjjal Veszelszki Ágnes nyelvészt, egyetemi docenst tüntették ki.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke kiemelte: a szervezet 2011 óta hetedik alkalommal emlékezik ünnepi gálával arra, hogy 1844. november 13-án fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá, azaz államnyelvvé tévő törvényt.

Az ünnepségen, amelynek műsorát a Mátyás király emlékév jegyében állították össze, átadták az országos anyanyelvi pályázat és az Írj levelet Kazinczynak! pályázat díjait is.