2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Péntek délben a marosvásárhelyi Teleki Téka által gondozott Bolyai-múzeumban Csegzi Sándor, az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság Maros megyei fiókjának elnöke és Csegzi Magdolna, a fiókszervezet ügyvezetője átadta Lázok Klárának, a téka igazgatójának azt a memória-adathordozót, amelyen digitális formában Bolyai János kézirathagyatékának jelentős részét rögzítették.


Péntek délben a marosvásárhelyi Teleki Téka által gondozott Bolyai-múzeumban Csegzi Sándor, az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság Maros megyei fiókjának elnöke és Csegzi Magdolna, a fiókszervezet ügyvezetője átadta Lázok Klárának, a téka igazgatójának azt a memória-adathordozót, amelyen digitális formában Bolyai János kézirathagyatékának jelentős részét rögzítették.

Az ötlet a Csegzi házaspárban fogalmazódott meg még 2001-ben, amikor az EMT Maros megyei fiókja felvállalta Bolyai szellemi örökségének ápolását különböző rendezvények szervezésével, mint amilyen a Bolyai-alkotótábor is volt, és ennek égisze alatt az idők folyamán számos Bolyaihoz kötődő emlékhelyet jelöltek meg. Az első próbálkozások 2001-ben voltak, amikor nálunk még nem igazán foglalkoztak digitalizálással. Aztán a magyarországi informatikai minisztérium és két alkalommal a Szülőföld Alap támogatásával 2004-től rendszeresebben foghattak munkához. Gyakorlatilag 2012-ig mintegy 10 fős csapat – nem rendszeresen ugyan – lefotózott, feldolgozott és rendszerezett 12.683 oldalt Bolyai János kéziratai közül, amelyekből néhányat már elérhetővé tettek a www.emtms.ro honlapon.

Az átadás szimbolikusan, a Bolyai János születésnapját megelőző napon történt. Az EMT azzal a kéréssel fordult a tékához, hogy belépőkód segítségével tegyék lehetővé a hozzáférést, úgy, hogy az érdeklődőknek egy kis kérdőívet kell majd kitölteniük, amiben többek között az is szerepel, hogy ki honnan és miért érdeklődik Bolyai tudományos munkássága iránt. Ezáltal egyfajta visszajelzést szeretnének kapni arról, hogy Bolyai János halála után 152 évvel hányan tájékozódnak a kutatásaiból. Nemcsak a matematikai, hanem a gazdaságtani és egyéb területeken végzett kísérletei is elérhetővé válnak a digitalizálást követően.

Többek között azt is megtudtuk, hogy a Bolyai-kéziratot először 1955-ben Benkő Samu akadémikus rendszerezte, majd ennek alapján a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával fénymásolat készült róla. A digitalizálás a korszerű feldolgozás mellett széles körű hozzáférhetőséget biztosít, megkönnyíti a kutatást, és az eredeti kéziratok sem károsulnak.

– Azt terveztük, hogy folytatjuk az anyag rendszerezését, és olyan kereső címszótárat szerkesztünk, amely megkönnyíti a válogatást az információhalmazból. Ehhez komoly szakképzéssel rendelkező informatikusra lenne szükség. Sajnos, a munkáját egyelőre nem tudjuk megfizetni, mert pályáztunk ugyan erre is, de nem nyertük el a támogatást. Reméljük, hogy a tékával közösen megtaláljuk a módját, hogy ezáltal is megkönnyítsük az anyaghoz való hozzáférést – mondta el Csegzi Magdolna, akitől azt is megtudtuk, hogy Bolyai Farkas kéziratának digitalizálásához is hozzáfogtak, de kisebb mennyiségben rögzítették a lapokat, hiszen a tudományos világ számára igazán Bolyai János kéziratai fontosak.

Az átadás ünnepélyes mozzanatát emléklap őrzi, amelyet a múzeum falára helyeztek a téka gondozói.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató