Ha rákeresünk valamire az interneten, akkor hosszú ideig annak a terméknek a reklámjai fognak megjelenni. De hasonló a helyzet, ha például a YouTube-on megnézünk egy videót. Az algoritmus valamilyen hasonló témát fog feldobni, és még csak nem is kell sehova kattintani, automatikusan kezdődik. Mindezt azért, hogy az adott felület minél több időt és figyelmet kapjon tőlünk, hiszen ennek alapján kap pénzt a hirdetőktől. Viszont nekünk, felhasználóknak meg kell találnunk a határt, és szabályokat kell hoznunk, hogy ne legyünk az online térben sem rabok, sem áldozatok. Erről tartott előadást Pöltl Ákos digitális önvédelem-szakértő az MCC marosvásárhelyi képzési központjában. Az esemény után lapunk kérdéseire is válaszolt.
Pöltl Ákos előadás közben Forrás: az MCC marosvásárhelyi képzésközpont Facebook-oldala
– Hogyan lehetne meghatározni a Digitális önvédelmet?
– A Digitális önvédelem egy projekt, amelyet két-három éve hoztunk létre azzal a céllal, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály – azaz a gyermekek és tinédzserek – meg tudja védeni magát, és legyen biztonságban az online térben. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni a veszélyeket és a negatív helyzeteket, például ha online zaklatás áldozatai lesznek. Amennyiben nem tudják megoldani a problémát, mi ott vagyunk, biztatjuk a fiatalokat, hogy forduljanak hozzánk segítségért. Azért van erre szükség, mert a való életből nagymértékben átkerült a gyermekek tevékenysége a közösségi média felületeire. Akár napi 6-8 órát is eltöltenek a digitális világban, a figyelmük nagy részét leköti az internet, az online kommunikáció és a számítógépes, valamint online játékok. A gond ezzel az, hogy a szülők nincsenek ott, nem részesei ennek a világnak, így képtelenek megvédeni a gyermekeiket azoktól a hatásoktól, amelyek a virtuális univerzumban érik őket. A teljes igazság az, hogy a legtöbb szülő azt sem tudja, mi történik a számítógép kijelzője mögött. A projektünk azt tűzte ki célul, hogy a szülők is megértsék, mi történik a gyerekekkel, amikor a számítógép vagy az okostelefon képernyője előtt ülnek.
– Mit tehetnek a szülők?
– Fontos, hogy ne akarják ellenőrizni a gyermekeiket, ne kérjék el a jelszavaikat, hogy ők is belépjenek a gyermekek által használt felületekre, és ott kutakodni kezdjenek. Ez az életben soha nem működik, hiszen a fiatalok akár több felhasználónévvel is rendelkezhetnek egy-egy felületen. Az ellenőrzés helyett próbáljunk nekik olyan tudást és ismeretet adni, amivel képesek megvédeni magukat az online térben, és nem válnak áldozattá.
– A közösségi média sokat tesz, hogy ott tartsa a felhasználókat, hogy minél több időt töltsenek ott. Milyen megoldásokat használnak ezek a felületek, hogy beszippantsák az embereket?
– Kezdjük egy kis történelemmel. 1973-ban, amikor megjelentek az első tévéreklámok, megértettük, hogy ha valamiért nem kell fizetni, ott magunk vagyunk a termékek. A televízióban nem kellett fizetni a filmek megnézéséért, cserébe viszont ott voltak és vannak a reklámszünetek, ahol valamit el akarnak adni nekünk. Így lett a tévénéző a termék. A közösségi médiában ugyanez a helyzet, hiszen az összes alkalmazás ingyen van, sőt ezeket rendszerint fejlesztik, és újabb funkciókat hoznak be, hogy minél könnyebben használhatóvá váljanak. Minden alkalmazás arra hajt, hogy a felhasználók benne töltsék el a legtöbb időt, például a Facebookot használják a legtöbbet, és ne a TikTokot, vagy fordítva. Egy fiatal átlagosan 3-5 alkalmazást használ párhuzamosan, és ezek közül az a legjobb, amelyik a legnagyobb szeletet tudja lehasítani a figyelemtortánkból. Ahol a legtöbb időt töltik a felhasználók, oda fizetik a legtöbb pénzt a hirdetők, akik valamilyen terméket akarnak eladni. Jelenleg ebben a legjobb a TikTok.
– Milyen módon képes kitalálni az algoritmus, hogy mire kíváncsi az adott felhasználó, mi az, amivel ott tudja tartani?
– Az algoritmus, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, egy program, amelyet azzal a céllal írtak, hogy a lehető legtöbb adatot összegyűjtse az adott személyről, majd ezeket kiértékelje, és előrejelzéseket adjon, hogy melyek azok a tartalmak, amelyek az adott felhasználót a legjobban érdeklik. Ebben nagy szerepe van a mesterséges intelligenciának is. Mondok egy konkrét példát. A YouTube-on megnézek egy videót, amit egy ismerősöm küldött. Miután végignéztem, kezdődik a visszaszámlálás, és elindul egy újabb videó, amit nem a felhasználó, hanem az algoritmus indított el az összegyűjtött adatok alapján. A mesterséges intelligencia azt feltételezi, hogy a következő videó is leköt, és ott fog tartani az adott felületen. Ezzel, mondjuk, képes szert tenni a YouTube – hogy maradjunk a példánál – még egy órai pluszfigyelemre, amit felmutat a hirdetőnek, aki ennek hatására többet hirdethet a népszerű videómegosztó oldalon. Ha más felületekre is be vagyunk jelentkezve, ott is gyűlnek rólunk az adatok. Az algoritmus összegyűjti, hogy mire kerestünk rá, milyen termékeket vásároltunk vagy nézegettünk, és ennek alapján fognak később megjelenni a hirdetések.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
