Digitális írástudás mint tantárgy

A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén, a Teleki Téka udvarán informatikusok, egyetemi hallgatók, cégvezetők keresték a választ arra, hogy milyen kellene legyen az IT-szektor és az egyetemek kapcsolata, hogyan lehetne a leghasznosabb tudást adni a fiataloknak, mit igényelnek az informatikai cégek, és végül: milyen legyen Marosvásárhely digitális jövője. Elhangzott, hogy fontos a digitális írástudás, műveltség megszerzése, amit általános tantárgyként kellene tanítani az iskolában. 

W. Szabó Péter UX-kutató, Kodok Márton (Reea), Török Alpár (Lynx Solutions), Valics Lehel (Gloobus) beszélgettek a meghívottakkal, résztvevőkkel: egyetemistákkal, informatikusokkal. Bár a téma igencsak időszerű és közérdekű, hiszen a modern városokra jellemző digitalizáció megvalósítása Marosvásárhely esetében is nagy kihívás, a helyi önkormányzat részéről nem láttunk résztvevőket a szakmai eszmecserén. Gondolatébresztőnek szánták a szervezők a beszélgetést, hiszen a pályaválasztás előtt álló fiataloknak nehéz eldönteni, hogy az informatikát válasszák-e. Pedig „az IT benne van mindenben” – mondta Török Alpár. És szakmai pályát módosítani a későbbiekben is lehet, ehhez főleg akarat kell – hangsúlyozta Valics Lehel. Az oktatásnál maradva, W. Szabó Péter megjegyezte, jó dolog, hogy végre van informatikai doktori iskola Marosvásárhelyen, a Petru Maior Egyetemen (ezen a héten lehet beiratkozni). Majd feltette a kérdést: mi az, ami hiányzik a városban az informatikai vagy a digitális oktatásból, mit tehetnének az oktatási intézmények a helység digitális jövőjéért? 

„Nem látom az egyetemeken a megújulást. Nem tartanak lépést a piac elvárásaival. Az IT-ben mindig van olyan szelet, ahol szükség van szakemberekre. Mi is ugyanolyan jól tudunk innoválni, mint a külföldiek, és ezt az egyetemeink fel kellene ismerjék” – mondta Kodok Márton. Hozzátette: „nincs jól tálalva a karrierépítés, a pszichológusok, karrierépítők nem foglalkoznak kellőképpen azzal, hogy melyek a hiányszakmák Erdélyben. A 7. osztályban kellene kezdeni, és a líceumban erősíteni, már itt is eldöntheti a gyerek, hogy milyen informatikai ágazat felé irányuljon”. Török Alpár szerint fontos lenne, hogy többféle programozási nyelvet megtanuljanak a diákok, ne csak egyet, Valics Lehel pedig úgy vélte, előfordul, hogy a tanárok nincsenek kellőképpen felkészülve informatikából, és nem tudnak lépést tartani a gyerekekkel. Ugyanakkor nemcsak az informatikusi a hiányszakma, kevés van az IT-szektorban munkát adó cégekből is – jegyezte meg Török Alpár. 

 

Mit tehetne a város?

Mármint Marosvásárhely, a digitalizáció érdekében. Mert jelenleg nem sokat tesz, legalábbis nem láthatók az erőfeszítései – hangzott el. Miért van az, hogy például Kolozsvár vagy Debrecen leköröz, miközben Marosvásárhelyen kiváló informatikusok dolgoznak? Kodok Márton szerint az IT-cégek és a városi önkormányzat szakemberei nem egyeztetnek ebben a kérdésben. Pedig éppen a polgármesteri hivatal alkalmazottai azok, akik meg kell írják a pályázatokat, feladatfüzeteket. A parkolási kérdésben is érdekes a város hozzáállása: ahelyett, hogy a számítógépes programot megpályáztatták volna, és esélye lett volna egy helyi cégnek is, részesedést fizetnek egy más városban működő cégnek. Ugyanakkor – tette hozzá –, a vásárhelyi informatikai cégek sem sokat tesznek a város digitalizációja érdekében, pedig „fel kellene ismerni, hogy valamit bele kell tenni a közösbe, együtt kell működni”. Miközben 70 IT-cég van papíron Marosvásárhelyen, az IT Mures Facebook-oldalán 700 bejelentkező van. Török Alpár szerint a smart cityhez van elég IT-szakember, az önkormányzat partnerként kellene kezelje őket, valamint az egyetemi hallgatókat is, akik érdekes és megvalósítható ötleteket mutatnak be. Ugyan Valics Lehel szerint kisebb-nagyobb próbálkozások vannak a digitális város irányában, de a pályázati kiírások a megfelelő szakemberek híján túlbonyolítottak. Azt is tudni kell, hogy az uniós pénzeket digitalizációra 20 évvel ezelőtt osztották ki, most már területekre lehet megpályázni a támogatásokat, de a helyi önkormányzat ezeket sem hívja le teljes mértékben, vagy amiatt, hogy a határidőket nem tudják betartani, bele sem fognak bizonyos projektekbe – egészítette ki Kodok Márton, aki szerint a többféle módon értelmezhető törvénykezés és a DNA-tól való félelem is visszaveti a pályázási kedvet. 

A meghívottak közül többen is hozzászóltak a felvetett témákhoz. Fülöp Géza például azt hangsúlyozta, valamilyen módon mindenki kapcsolatba kerül a digitális világgal, ezért szükséges lenne a digitális írástudás, műveltség elsajátítása, ezt általános tantárgyként kellene bevezetni. 

A beszélgetés végkövetkeztetéseként megfogalmazódott, hogy az önkormányzatnak fogékonyabbnak kellene lennie az informatikusok ötleteire, az IT-cégek együtt kellene működjenek adott projektekben, és nem kell mindent a politikumtól várni Marosvásárhelyen, mint ahogy jelenleg történik. A résztvevők jó ötletnek tartották az informatikai nyári szabadegyetemek, illetve tanácskozások, közös ötletelések havi gyakorisággal való megszervezését.