Dickens 200

Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Idén, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmben, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető.

Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Idén, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmben, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető.

A Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Síremléke ott áll a Költők sarkában, a londoni Westminster apátságban.

Újra és újra kiadott könyvei több százmillió példányban keltek el, műveiből még életében színpadi feldolgozások készültek. A mozi, majd évtizedekkel később a televízió születése után pedig Dickens minden idők legtöbbször adaptált regényírója lett, csak a némafilmkorszakban több mint száz rövid és egész estés játékfilmet forgattak munkáiból.

„Dickens prózája előrevetítette a filmes technikát” – magyarázta Michael Eaton, a legnagyobb szabású Dickens retrospektív sorozat társkurátora. A Dickens on Screen című vetítéssorozatot a londoni Brit Filmintézetben (BFI) rendezik meg 2012 januárjától márciusáig. Többek között a Karácsonyi ének 1901-ben készült Scrooge – or Marley's Ghost című némafilmes változatát és egy 1913-as Copperfield Dávid-adaptációt is bemutatnak. A program két kiemelt alkotása azonban a David Lean rendezésében született 1946-os Szép remények, valamint az 1948-as Twist Olivér, amelyeket Carol Reed Oscar-díjas Oliver! című musicaljével együtt a legnagyszerűbb Dickens-feldolgozásoknak tartanak.

Öt tévéfilmmel is tisztelegnek az író előtt, Mike Newell brit rendező pedig saját felfogásában forgatja a Szép remények egy új változatát, amelynek premierjét szintén idénre tervezik.

A viktoriánus kor szerzőjének számos kiállítást is szentelnek, ezek közül több már meg is nyílt Nagy-Britanniában, de sokat kifejezetten a bicentenárium pontos dátumára, 2012. február 7-re időzítenek a szervezők.

A londoni Viktória és Albert Múzeum novembertől látogatható Dickens-tárlata a szerző önéletrajzi jellegű művei közé sorolt Copperfield Dávid című regényének kéziratát is bemutatja. A The British Library Sóvárgás a szellemek után: Charles Dickens és a természetfölötti címmel hirdette meg kiállítását, a London Múzeum pedig a Dickens és London témával csalogatja a közönséget.

Európában többek között a zürichi Stauhof Múzeumban és a Dickens által gyakran felkeresett észak-franciaországi D'Hardelot kastélyban rendeznek kiállítást. A legnagyobb amerikai Dickens-gyűjteménynek helyet adó Morgan Library and Museum szintén számos kuriózumot, köztük kéziratokat, leveleket, fényképeket, eredeti illusztrációkat és karikatúrákat kínál az érdeklődőknek.

A British Council Örményországtól Zimbabwéig több mint ötven országban szervez megemlékezéseket az évforduló alkalmából.

Sorra jelennek meg az új Dickens-életrajzok: köztük van Claire Tomalin kötete Charles Dickens: A Life címmel, amely tavaly a Costa Book Awards szűkített listáján is szerepelt. A Penguin kiadó pedig díszdobozos Dickens-gyűjteménnyel tiszteleg az író előtt. Az amerikai Da Simmons 2011-ben kiadott Drood című regénye nagy feltűnést keltett. A Hyperion szerzője Dickens kortársa, Wilkie Collins emlékiratai nyomán számol be a regényíró életének utolsó évéről.

A Brit Királyi Pénzverde az író portréjával díszített kétfontos érmét készít az évfordulóra, Dickens szülővárosa, Portsmouth pedig elhatározta, hogy szobrot állít az irodalmi géniusz emlékére.